“Az a bank, amelyik nem csinálja, idő kérdése és elveszik” – Interjú a Mastercard magyarországi vezérével a zöld bankolásról

Kedden ott voltunk a Magyar Bankholding sajtóeseményén, ahol a fiatalok és a fenntarthatóság viszonya volt a középpontban. Az eseményen elhangzott érdekes gondolatokról külön cikkben számoltunk be, most egy ott készített interjú következik. Interjúalanyunk Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere.

Hogyan igyekszik formálni a hazai bankok és a lakosság szemléletét fenntarthatósági témákban a Mastercard?

Három szintre osztanám azt, amit csinálunk. Van egy mikro szint, amit a kollégáinkkal csinálunk, ez az, ami a cég mindennapi életében megjelenik. Havi challenge-eink vannak, tehát majdnem minden hónapban választunk egy fenntarthatósági kihívást, amit igyekszünk a lehető legjobban betartani. Tartottunk már vegán januárt, repair [felújítási, javítási] decembert és plastic free [műanyagmentes] júliust is. Szépen megyünk végig ezeken a kihívásokon, amivel alapvetően házon belüli szemléletformálást végzünk.

A mezzo [középső] szint lényege a banki, fintech és kereskedő partnereinknek történő termékfejlesztés. Van egy digitális adományozási platformunk, illetve egy öko kalkulátorunk, ami lehetővé teszi, hogy a partnereink zöld pénzügyi terméket kínáljanak saját ügyfeleiknek. Mi vagyunk azok, akik megadjuk nekik az ehhez szükséges technológiát. Segítünk, hogy 100 százalékban digitális termékeik legyenek, például egy bankkártyát ki se kelljen bocsátani, hanem a digitális kártyával is létrejöjjön ugyanaz a felhasználói élmény.

Végül ott van a makro szint, itt található a Priceless Planet Coalition. Egy teljesen globális kezdeményezésről van szó, ahol összegyűjtjük a kisebb partneri hozzájárulásokat és olyan helyre fektetjük be őket, ahol a lehető legnagyobb hatást tudjuk elérni. Nagyjából erre a három szinte bontható fel jelenleg a tevékenységünk ezen a területen.

A Priceless Planet Coalition a Mastercard legismertebb zöld projektje. Lényege, hogy a Mastercard öt év alatt globálisan 100 millió fa elültetésére vállalkozott. Manapság rengeteg faültetési projektről hallani, miben tér el ez a kezdeményezés a többitől?

Maguknak a kibocsátásoknak a pontos mérése, tanulmányozása egy külön szakma. Én azt gondolom, hogy az egész projekt nagyon jó lehetőséget kínál arra, hogy egyéni és civil szinten is felhívjuk a figyelmet ezekre a problémákra. Mi tavaly elültettünk 808 fát, mint a Mastercard Magyarország kollégái. Nem partnereken keresztül, hanem a saját kezünkkel. Hogy ez sok vagy kevés azt nem tudom, de addig sem voltunk plázában, hanem ezzel foglalkoztunk, ezen gondolkodtunk. Nem utolsósorban volt egy csapatépítő jellege az egésznek.

A partnereinken keresztül 45 ezer fát ültettünk el. Az MVM-mel például megállapodtunk, hogy minden olyan ügyfél után elültetünk együtt egy fát, aki elmenti a digitális kártyáját náluk és átáll az online fizetésre. Ez egy jó dolog, mert egyszerre fát is ültettünk és a digitalizáció irányába is elmozdultunk. A nap végén szemléletet formálunk és csökkentjük a karbonlábnyomunkat, ami nem lehet rossz. 

A Priceless Planet Coalition attól más, hogy a világnak azon a pontjain ültetünk fákat, ahol sokkal hatékonyabb nagy erdőt ültetni. A koalíció fái ezért a világban azon az 5-6 ponton kerülnek a földbe, ahol ezzel a lehető legnagyobb mennyiségű szén-dioxidot lehet megkötni. Többek között Brazíliában és Kenyában zajlik ez a tevékenység.

A magyar lakosság keresi a zöld pénzügyi termékeket, vagy inkább az edukációt végző szereplők – például ti is – igyekszik kialakítani bennük az erre vonatkozó igényt?

Szerintem nagyon szépen haladunk, továbbra is optimista vagyok ebben a kérdésben. A pénzügyi szektor egyébként pont kisebb részben felel a kibocsátásokért, mint sok másik terület. Ezzel együtt azt gondolom, hogy a zöld bankolás egy fontos irány, amely képes növelni az emberek ismereteit a témában. Van rá igény? Láthatóan igen. Ez alapján választanak az emberek bankot? Szerintem nem, de ma már semelyik bank nem teheti meg, hogy ezzel ne foglalkozzon.

A zöld bankolás egy higiéniai faktor lett, pénzügyi szempontból ez ma már a minimum, a Maslow-piramis alja. Az a bank, amelyik ezt nem csinálja el fog veszni, ez csak idő kérdése.

A kerekasztal-beszélgetés alatt említetted, hogy a fiatalok inkább brand alapján ítélik meg a fenntarthatóságot, míg az idősebbek a termékek alapján döntenek. Ez felveti annak a veszélyét, hogy a fiatalok könnyebben esnek áldozatul a greenwashingnak?

Olyan, hogy fiatalok nincs, nagyon sok szegmense van ennek a korosztálynak. Egy részük nagyon tudatos, mindennek utána megy és addig keresi az információt, amíg meg nem találja, ezért nem dől be a csomagolásnak. Ő pont az ellentéte az idősebbeknek, mert a csomagolást már el sem olvassa. Persze van egy része, aki nem foglalkozik vele, pont ezért nem érdemes a fiatalok szintjén általánosítani. 

Nem tartok egyébként attól, hogy a fiatalokat át lehet verni a greenwashinggal. Az ő bőrükre megy a játék, ez a csoport a leginkább érdekelt abban, hogy valamit kezdjen ezzel a helyzettel.

A pozíciód miatt adja magát a kérdés, hogy hol tart egymáshoz képest a tudatosságban Magyarország és Szlovénia között a fenntarthatóság és a zöld pénzügyek terén?

Szlovénia nagyon extrém helyzetben van. Területarányosan Norvégia után náluk van a legtöbb fa Európában, illetve a legtöbb víz is. Egy kis országról van szó, ahol maximum két órán belül bent vagy az erdőben, vagy kint a tengerparton. Ha hétvégén elmész egy szlovén városba, teljesen üres lesz, függetlenül attól, hogy milyen idő van. Egész Szlovénia túrázik, kerékpározik, fut, nagyon más a személyes beállítottságuk ezen a téren, mert más helyzetből is jönnek.

Az országok közötti összehasonlítások szerintem eltévesztik a lényeget. Inkább az a fontos, hogy egy adott ország, hogy használja ki a saját adottságait és kapacitásait és milyen ütemben fejlődik. Mérhetjük magunkat másokhoz, hiszen nem baj ha megpróbáljuk felfelé húzni magunkat. De a nagy kérdés az, hogy ha ebben az országban tartottunk A-ban az egyik évben, el tudunk-e menni B-be a másikban. Nekünk saját magunkat kell meghaladni, nem másokat. 

(Borító: Depositphotos)

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.