Az európai megtakarítási kultúra még mindig nagyon más mint az amerikai. Míg az Egyesült Államokban a háztartások nagyjából 60 százaléka fektet részvényekbe, Európában ez az arány csupán 20 százalék körül mozog. A különbség nemcsak statisztikai érdekesség: hosszú távon milliók vagyoni helyzetét határozza meg. A kérdés tehát nem pusztán az, hogy az emberek félretesznek-e, hanem az, mit kezdenek a pénzükkel. A Lightyear szolgáltatásaival a rendszeres vagyonépítéshez kíván támogatást nyújtani – mondta el a Fintech.hu-nak adott interjúban Andres Kitter, a cég európai vezetője, akivel egy új megoldás bevezetéséhez kapcsolódan beszélgettünk.
Az európai befektetési platform az elmúlt években fokozatosan építette ki jelenlétét a kontinensen, Magyarországon pedig már több mint két éve dolgozik a helyi igényekre szabott megoldásokon. Most újabb lépést tesz ebbe az irányba: elindította a Kész Mixek funkciót, amely előre összeállított befektetési terveket tartalmaz. A megoldással elsősorban a kezdő befektetőket szeretnék segíteni a rendszeres vagyonépítés elindításában.
Andres Kittert egyebek mellett arról kérdeztük, miért éppen most jött el ennek az új funkciónak az ideje, mitől lehet vonzó a magyar piac, hogyan próbálják csökkenteni a befektetések körüli bizonytalanságot, és mitől lesz egy platform egyszerre könnyen használható, mégis felelős.
Egyszerűbb belépő a befektetések világába
A Lightyear az elmúlt négy évben nemcsak platformot épített, hanem közben folyamatosan figyelte azt is, mire van valójában szükségük a felhasználóknak. Andres Kitter szerint az egyik legnagyobb probléma Európában, hogy az emberek túl későn kezdenek el befektetni – vagy egyáltalán nem kezdenek bele.
“A háttérben sokszor nem az érdeklődés hiánya áll, hanem az, hogy túl bonyolultnak tűnik az egész. Ha valaki belép egy platformra, és egyszerre több ezer elérhető instrumentummal találja szemben magát, könnyen döntésképtelenné válhat. A Lightyear jelenleg körülbelül 6000 különböző befektetési lehetőséget kínál, ami a tapasztaltabb ügyfeleknek előny, a kezdőknek viszont inkább bénító lehet.
Erre válaszul születtek meg az előre összeállított befektetési tervek. A koncepció lényege, hogy a felhasználó három jól elkülöníthető stratégia közül választhat: egy növekedésorientált, egy mérsékeltebb és egy globális diverzifikációra építő portfólió közül. Ezek világosabb belépési pontot kínálnak azoknak, akik tudják, hogy szeretnének elkezdeni befektetni, de nem tudják, hol induljanak el.”
Kitter szerint ez a funkció nem robo-advisor, vagyis nem egy drága, automatizált tanácsadási modell, amelyet a felhasználóra „ráadnak”, hanem egy átlátható, olcsó és könnyen értelmezhető megoldás. A cél nem az, hogy a befektető helyett hozzon meg minden döntést, hanem az, hogy levegye a válláról az indulás terhét.
A valódi cél: rendszeresen befektető felhasználók
A Lightyearnél nem pusztán azt szeretnék elérni, hogy valaki egyszer megvegye az első ETF-jét vagy részvényét. A hangsúly sokkal inkább azon van, hogy a befektetés rendszeressé váljon.
Andres Kitter szerint nagyon sokan eljutnak az első befektetésig, de utána nincs folytatás. A portfólió ott marad, ám a felhalmozás megáll. Márpedig a hosszú távú vagyonépítéshez nem elég egyetlen jó döntés: következetes, ismétlődő befektetésekre van szükség. Éppen ezért az előre összeállított tervek egyik legfontosabb eleme az automatikus, rendszeres befektetés támogatása és/vagy ösztönzése.
“A funkció elsősorban a kezdőknek szól, de nem kizárólag nekik. A tapasztaltabb befektetők is használhatják például egy konkrét megtakarítási cél elérésére, mint amilyen egy lakáshitel önerejének felépítése. A különbség inkább az, hogy a rutinosabb ügyfelek már könnyebben eligazodnak az instrumentumok között, tudják, milyen földrajzi régiókba vagy eszközosztályokba szeretnének fektetni, míg a kezdők gyakran éppen a diverzifikáció és a portfólióépítés kérdésénél akadnak el.”
Könnyű hozzáférés, de nem kockázatmentes befektetés
A befektetési appok egyik legnagyobb dilemmája, hogy miközben demokratizálják a piacokhoz való hozzáférést, egyúttal növelhetik az impulzív döntések kockázatát is. Kitter szerint ez valós probléma, de nem a hozzáférés szűkítése a jó válasz.
Úgy látja, inkább olyan platformokra van szükség, amelyek széles kínálatot biztosítanak, miközben elegendő adatot, információt és kontextust is adnak a döntésekhez. A Lightyear ezért az elmúlt évben több AI-alapú funkciót is bevezetett. Ilyen például a “bull case / bear case” jellegű megközelítés, amely a népszerűbb eszközöknél egyfajta kiegyensúlyozott képet ad arról, milyen érvek szólnak egy befektetés mellett és ellen. Emellett a platform azt is megmutatja egyes árfolyammozgásoknál, hogy egy adott időszakban miért mozdult el az adott instrumentum ára.
Kitter hangsúlyozta:
“A kockázatot nem lehet eltüntetni. A diverzifikáció sem csodafegyver, csak abban segít, hogy a befektető jobban értse, pontosan milyen kockázatot vállal. Márpedig ez az egyik legfontosabb dolog a bizalom szempontjából is.”
A bizalom nem marketingüzenet, hanem működési elv
A beszélgetés során többször előkerült a bizalom kérdése. Kitter szerint a befektetés alapvetően bizalmi műfaj, de ezt a bizalmat nem szlogenekkel lehet megszerezni. Inkább hosszabb idő alatt, következetes működéssel, teljesítménnyel és egy világos értékrenddel lehet kiérdemelni.
“A Lightyearnél ezt az értékrendet abban látjuk, hogy a cég nem a gyors profitot hajszolja, és nem a magas kockázatú, erősen tőkeáttételes termékek értékesítésére épít. A célunk nem az, hogy rövid távon minél több pénzt préseljünk ki az ügyfelekből, hanem hogy hosszú távon sikeres befektetőket neveljünk.”
Ennek fontos része a lokalizáció is. Kitter szerint egy európai platform nem lehet valóban hiteles, ha minden piacon ugyanazzal az „átlagolt” megoldással jelenik meg. A bizalom helyi szinten épül: számít a nyelv, a deviza, a helyi tőzsdei instrumentumok elérhetősége, a kedvező adózású megoldások kínálata és az olyan speciális konstrukciók támogatása is, mint Magyarországon a Tartós Befektetési Számla (TBSZ).
Magyarország nem mellékes piac a Lightyear számára
Andres Kitter kifejezetten pozitívan beszélt a magyar piacról. Elmondása szerint a Lightyear itt már jelentős bizalmat épített ki, és ezt szeretnék is viszonozni azzal, hogy egyre több, magyar felhasználókra szabott megoldást fejlesztenek.
“A magyar ügyfelek sokat tanítanak a cégnek. Az olyan igények, mint a TBSZ, a helyi részvények elérhetősége vagy a magyar nyelvi támogatás, nem pusztán extra funkciók, hanem alapvető elvárások egy olyan piacon, ahol a befektetési kultúra fejlődőben van, de még bőven van tér a növekedésre.”
Kitter szerint Magyarország demográfiai és vagyoni szempontból is érdekes piac. A vagyon erősen koncentrált, miközben sok pénz parkolhat alacsony hozamú formákban, vagy akár klasszikus értelemben „a matrac alatt”. Ez a helyzet nem csak Magyarországra, hanem a teljes közép-kelet-európai régióra jellemző lehet. Éppen ezért úgy látja, most van itt az ideje olyan egyszerű, olcsó és átlátható termékeket építeni, amelyek valódi alternatívát nyújtanak a lakossági banki ajánlatokkal szemben.
És hogy miért fontos ez? Mert a lakossági bankok fő üzlete nem a befektetés. Ők elsősorban a hitelezésben érdekeltek, ahhoz pedig betétekre van szükségük. Emiatt a befektetési termékek sokszor csak másod- vagy harmadvonalbeli szerepet töltenek be náluk. Ezzel szemben egy erre specializálódott platform célzottabban tud értéket adni azoknak, akik valóban befektetni szeretnének.
Mi különbözteti meg a Lightyeart a többi brókerapptól?
Miközben az európai brókerpiac egyre zsúfoltabbá válik, a Lightyear szerint több tényező is megkülönbözteti őket a versenytársaktól. Kitter elsőként ismét az értékeket emelte ki: tisztességes, átlátható árazás, ügyfélközpontú termékfejlesztés és hosszú távú gondolkodás.
“A konkrétumok szintjén fontos eleme a Lightyear ajánlatának, hogy az ETF-ek esetében nem számít fel végrehajtási vagy letétkezelési díjat. A befektetők természetesen így is viselik az adott ETF alapkezelői költségeit, de a Lightyear felé nem fizetnek külön díjat az ETF-ek megvásárlásáért és tartásáért.”
A másik nagy különbség a lokalizáció mélysége. Kitter úgy véli, nem elég csupán elérhetővé tenni a szolgáltatást egy új országban: valóban érteni kell az adott piacot, annak szabályozását, adózási logikáját, nyelvét és befektetői szokásait. Ehhez komoly technológiai infrastruktúra szükséges. A Lightyear európai brókerinfrastruktúráját úgy építette fel, hogy lehetőség szerint közvetlenül kapcsolódjon a letétkezelő bankokhoz és a végrehajtási helyszínekhez, vagyis minél kevesebb közvetítő legyen a rendszerben. Ez a modell költséges, de hosszú távon gyorsabb és hatékonyabb működést tesz lehetővé.
“A lokalizáció nem csak technológiai kérdés. Nyelvi támogatásra, helyi partnerekre, adott esetben az adóhatóságokkal való együttműködésre is szükség van. Ebben a folyamatban a mesterséges intelligencia is egyre többet segít, különösen a fordítás és a piacra lépési sebesség terén, bár a teljes automatizmushoz még mindig kell emberi ellenőrzés.”
Mit keres ma az európai kisbefektető?
A jelenlegi, erősen volatilis piaci környezetben természetesen nincs egyetlen válasz arra, mire vágyik leginkább az átlagos európai lakossági befektető. Van, aki a növekedést keresi, más a stabilitást, kiszámíthatóságot vagy éppen az egyszerűséget.
Andres Kitter szerint azonban a Lightyear fókusza továbbra is azokon van, akik hosszú távon szeretnének vagyont építeni. Ehhez pedig szerinte három dolog különösen fontos: diverzifikáció, türelem és rendszeresség. A befektetésre úgy érdemes tekinteni, mint egy maratonra, nem pedig sprintre. A piac mindig volatilis lesz, a kérdés az, hogy a befektető képes-e ehhez megfelelő szemlélettel alkalmazkodni.
“A „dollar-cost averaging”, vagyis a rendszeres, azonos összegű befektetés logikája ezért központi eleme a Lightyear gondolkodásának. Ez nemcsak technikai megoldás, hanem mentális kapaszkodó is: segít abban, hogy a felhasználó ne a napi árfolyamok zajára reagáljon, hanem a hosszú távú céljaira koncentráljon.”
A pénzügyi edukáció elkerülhetetlen feladat
Arra a kérdésre, hogy a befektetési platformoknak kötelességük-e edukálni a felhasználókat, a szakember árnyalt választ adott. Szerinte ezt teljes egészében nem lehet a platformokra terhelni, de bizonyos szintig elkerülhetetlen feladatuk van ebben.
“A Lightyear több országban dolgozik együtt befektetői közösségekkel, rendezvényeket szervez, és Budapesten évente megtartja a Universe nevű eseményét is. Fontos, hogy a cégek „visszaadjanak” valamit a lakossági befektetőknek, és ebben az oktatás kulcsszerepet játszik.”
Azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a széles körű pénzügyi tudatosság megteremtése csak partnerségeken keresztül lehetséges. Egyetemekkel, iskolákkal, különféle közösségekkel kell együttműködni. Példaként Észtországot említette, ahol a március a pénzügyi tudatosság hónapja, és ilyenkor bankok, pénzügyi intézmények járnak iskolákba, hogy a gyerekeknek már fiatal korban beszéljenek a költségvetésről, megtakarításról és befektetésről.
De bármekkora is az oktatás szerepe, szerinte egy dologban nem lehet kompromisszum: nem szabad elrejteni a kockázatokat, és nem szabad olyan termékeket befektetésként eladni az embereknek, amelyeket valójában nem értenek. A Lightyear – mint fogalmazott – nem akar szerencsejátékot befektetésként csomagolni.
Európa megtakarít, de még nem fektet be eleget
A beszélgetés egyik legérdekesebb része az volt, amikor Kitter arról beszélt, mi kellene ahhoz, hogy Európa megtakarítói valóban befektetővé váljanak. Szerinte ez összetett kérdés, amelyben a piaci hozzáférés, a költségek, a szabályozás, az ösztönzők és a kulturális minták egyaránt szerepet játszanak.
“Az egyik fontos tényező az adókedvezményes befektetési konstrukciók megléte. A TBSZ-t kifejezetten értékes eszköznek tartom, amely valóban képes ösztönözni a lakossági befektetést. Több országban is szükség lenne hasonló megoldásokra, sőt EU-szintű kezdeményezésekre is.”
Ettől függetlenül nem számít arra, hogy a következő években a legtöbb európai lakossági tőke Európában maradna. A legaktívabb tőkepiac továbbra is az amerikai, a legnagyobb vállalatok többsége is ott található, így természetes, hogy a pénz egy jelentős része oda áramlik. Abban viszont bízik, hogy Európa súlya fokozatosan nőni fog a lakossági portfóliókban.
És mit üzenne a fiatalabb önmagának?
A beszélgetés végén Andres Kitter személyesebb vizekre evezett. Arra a kérdésre, mit üzenne a fiatalabb önmagának a befektetésekről, tömören válaszolt: kezdje el minél korábban.
“Nemcsak azt tanácsolnám magamnak, hogy olvassak sokat, hanem azt is, hogy a tanulás mellé társuljon valódi tapasztalat. A befektetést ugyanis nem lehet pusztán könyvekből elsajátítani. Hibázni is kell, mert a saját tapasztalat legalább annyit tanít, mint az elmélet.”
Szerinte a jó befektetői hozzáálláshoz önbizalomra is szükség van – abban az értelemben, hogy valaki elhatározza: elkezd befektetni, és kitart a rendszeresség mellett. De ez önmagában kevés. Kell mellé türelem, kíváncsiság, tanulási hajlandóság és hosszú távú szemlélet is.
Három opció, kevesebb bénultság, több esély a kezdésre
Az előre összeállított befektetési tervek kapcsán Kitter még egy fontos szempontot kiemelt: ezek a megoldások segíthetnek leküzdeni a döntési bénultságot. Ha valaki 6000 különböző instrumentum helyett három, világosan pozicionált opcióval találja szemben magát, sokkal könnyebben mond igent az első lépésre.
Ráadásul a modell rugalmas is: a felhasználó később bármikor válthat az egyik stratégiából a másikba, extra költség nélkül. Kitter szerint ez jól illeszkedik ahhoz, ahogyan egy befektető „életciklusa” általában alakul. Először jöhetnek az egyszerűbb, előre összeállított megoldások, aztán idővel nő a kíváncsiság, és megjelenhetnek a külön ETF-ek, majd akár az egyedi részvények is a portfólióban.
“Ebben az értelemben a ready-made plans nem a végállomás, hanem sokkal inkább egy belépőszintű kapu a tudatosabb befektetői lét felé.”
Lightyear: a tét nagyobb, mint egy új funkció bevezetése
Andres Kitter szavaiból világosan kirajzolódik, hogy a Lightyear nem egyszerűen egy új terméket vezetett be, hanem egy régi európai problémára keres választ új csomagolásban. Nevezetesen arra, hogy emberek milliói ugyan megtakarítanak, de nem építenek valódi vagyont.
“A cég abban bízik, hogy az egyszerűség, az alacsony költségek, az átláthatóság és a lokalizáció együtt képes lesz lebontani azokat a gátakat, amelyek ma még sokakat távol tartanak a befektetésektől. Magyarország ebből a szempontból nem periférikus piac, hanem fontos tesztterep: egy olyan ország, ahol már látszik a kíváncsiság, de még rengeteg a kiaknázatlan potenciál.”
Ha pedig egyetlen mondatban kellene összefoglalni az interjú legfontosabb üzenetét, talán ez lenne az: a befektetés nem a tökéletes pillanatra vár, hanem arra, hogy valaki végre elkezdje.
(Címlapkép: Lightyear)
