A fenntarthatóság és a klímaváltozás kérdései egyre inkább beékelődnek mindennapi párbeszédeinkbe. Gyakran elhangzik a kijelentés, miszerint az ezekkel járó problémák főleg a fiatalokat érdeklik, de vajon tényleg így van ez? Egyebek mellett erre a kérdésre kereste a választ a Magyar Bankholding ma reggeli sajtóeseménye, ami a zöld pénzügyek mellett a fiatalok és a fenntarthatóság kapcsolatával foglalkozott.
Az esemény Farkas Boglárka, a Magyar Bankholding szenior CSR managerének bemutatójával kezdődött. A témát egy olyan zöld pénzügyekkel kapcsolatos felmérés szolgáltatta, amelyet fiatalok körében végzett el a bankcsoport. A felmérés aktualitását az adja, hogy a Magyar Bankholding nemrég csatlakozott a Mastercard Priceless Planet Koalíciójához. Ennek célja, hogy öt év alatt 100 millió fát ültessenek el szerte a világban, úgy, hogy az a lehető legnagyobb mennyiségű szén-dioxid megkötését eredményezze.
Öntsünk tiszta vizet a pohárba
A reprezentatív felmérés számos izgalmas adattal szolgál, amelyek révén megismerhető a fiatalabb generációk tagjainak zöld pénzügyek iránti hozzáállása. Biztató például, hogy a fiatalok egyre több fenntartható szokással rendelkeznek. Az elromlott elektronikai eszközök megjavíttatása, a tömegközlekedés használata, valamint a papírmentesség és digitalizáció egyaránt sokak életét jellemzik.
A zöld pénzügyekre átnyergelve viszont már vegyesebb a kép. Egyrészt jó hír, hogy a megkérdezettek 40 százaléka legalább egy környezetvédelmi szempontot felsorolt a három legfontosabb bankválasztási kritérium között. Bankváltáskor azonban nem kerülnek jelentős súllyal latba ezek az aspektusok. Pedig a bankoknak hatalmas motivációs löketet adna, ha azt látnák, sokakat elveszíthetnek a zöld kezdeményezések és termékek hiánya miatt.
Felemás a bankok felelősségének megítélése
A banki felelősség megítélése is megosztja a célcsoportot. A megkérdezettek 64 százaléka szerint a bankoknak feladata, hogy részt vegyenek a fenntarthatósági célok elérésében. Ez a ráta viszont határozottan magasabb volt a nagyvállalatok és multik esetén, ahol már 79-80 százalék gondolkodott így.
Noha a bankok többsége is multinacionális vállalat, más szektorokban sokkal erősebb felelősségvállalást várnak az interjúalanyok. Az autóipar és az élelmiszeripar két ilyen terület, ahogy azt Farkas Boglárka is kiemelte. Mindenesetre nem kérdés, hogy a többség a bankoktól is cselekvést vár.
Mik is azok a zöld pénzügyek?
A zöld pénzügyek kifejezést 51 százalék nem ismeri, vagyis sajnos ők vannak többségben. Ez az eredmény ki is jelöli az egyik fontos edukációs irányt a pénzintézeteknek. Hasznos lehet például növelni a lakosság ismereteit a zöld pénzügyi termékekkel, a banki működés környezeti hatásaival, vagy épp a greenwashinggal és annak felismerésével kapcsolatban. A Magyar Bankholding a közeljövőben tervez különböző kampányokat indítani a zöld pénzügyekkel kapcsolatban, így akár az említett témák is terítékre kerülhetnek hamarosan.
A digitális pénzügyek kapcsán már jóval nagyobb nyitottság figyelhető meg. A bankcsoport felmérésének részét képezték a fiatalok digitalizációs attitűdjével kapcsolatos kérdések is. Az érintettek 25 százaléka használ valamilyen fintech szolgáltatást, ebből a tortából hatalmas szeletet hasít ki a Revolut (22 százalék).
Még érdekesebb, hogy nagyjából ugyanannyian tartanak kriptovalutát (17 százalék), mint állampapírt. A megtakarítási számlák is hasonló arányban vannak jelen, vagyis a kripto ilyen téren képes versenyre kelni a hagyományos pénzügyi termékekkel. Az állampapírok és megtakarítási számlák esetén ugyanakkor növekvő kedv várható 2023-ra. Ez a kriptopiacok folyamatos esésével aligha lesz így a kriptovaluták esetén.
Sok megközelítés, egy cél
A kutatás eredményeinek ismertetését követően egy kerekasztal-beszélgetésre került sor. A panel tagjai az alábbi szakemberek voltak:
- Ginzer Ildikó – A Magyar Bankholding standard kiszolgálásért felelős vezérigazgató-helyettese
- Eölyüs Endre – Mastercard Country Manager for Hungary and Slovenia
- Sipos Katalin – A WWF Magyarország ügyvezető igazgatója
- Faluvégi Balázs – ESG és fintech szakértő
A résztvevők érintették a kutatás főbb területeit és tanulságait, valamint saját fenntartható pénzügyekkel kapcsolatos véleményüket is kifejtették. A pontos feladatokról helyenként eltértek ugyan a vélemények, de a közös cél iránt egységes elkötelezettség volt tapasztalható. A folytatásban mindenkitől felvonultatunk néhány gondolatot.
Az előrelépések és a fejlődés ütemének gyorsulása miatt optimista volt Ginzer Ildikó. A Magyar Bankholding vezérigazgató-helyettese szerint a külföldi példákból is lehet inspirálódni, ezek beépítése már sok helyen zajlik a magyar bankszektorban.
Megkérdeztük a szakembert, hogyan látja a bankok felelősségét; elég ha kiszolgálják az ügyfelek meglévő igényeit, vagy fontos, hogy aktív szemléletformálást is végezzenek? Szerinte a kettő közötti egyensúly megtalálása a fontos. Egy fenntartható műanyagból készült bankkártya például ideális első lépés lehet egy olyan ügyfél számára, aki ragaszkodik a fizikai bankkártyákhoz. Velük rövid távon ezt a lépést igyekszik majd megtenni, de hosszú távon cél, hogy növeljék a még zöldebb digitális kártyák népszerűségét. Ez persze csak egy példa, de jól érzékelteti, hogy milyen stratégiát tervez követni a bank ezen a területen.
Elengedhetetlen a szemléletformálás
Eölyüs Endre szerint a Mastercard igyekszik megragadni a lehetőséget, hogy formálja a hazai lakosság gondolkodását a témában. Saját kutatásaik azt mutatják, hogy a fiatalok inkább brand szinten ítélik meg a fenntarthatóságot, az idősebbeknél a fókusz inkább a termékeken, illetve azok összetételén van.
A Mastercard hazai vezére általánosságban úgy látja, olyan problémákat feszegetünk amelyek nem oldhatók meg 4-5 év alatt. Fontos viszont, hogy ezek terítékre kerüljenek és folyamatosan dolgozzunk a megoldásukon. Ők mindezt a lakosság és a pénzügyi szektor tudatosságának erősítésével, szemléletformálással és zöld pénzügyi termékek fejlesztésével próbálják elősegíteni.
A holisztikus megközelítés és a környezetvédelem rendszerszintű kezelése mellett szólalt fel Sipos Katalin. A WWF Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a fiatalok nagyobb nyitottságot mutatnak a fenntarthatóság iránt, méghozzá nem véletlen. A klímaváltozás következményei az ő életükre nagyobb hatással lesznek, vagyis a sikertelen fellépés a jövőjükbe kerülhet.
Sipos Katalin szerint eddig nem történtek érdemi előrelépések a klímaváltozás elleni harcban. Túl könnyen ülünk fel néhány trendre és hajlamosak vagyunk egy szemüvegen keresztül szemlélni minden eseményt. Szerinte például a szén-dioxid kibocsátások bár nagyon fontosak, sokkal összetettebb a probléma annál, hogy mindent ezek függvényében ítéljünk meg.
A negatív meglepetésekből van több
Mostanra tíz éve foglalkozik ESG-vel Faluvégi Balázs, aki a fintech mellett ennek a területnek is szakértője. Őt elsősorban negatív meglepetések érték a kutatási eredmények láttán, mert nagyobb tudatosságra számított a fiatal generációktól. Nyugat-Európában és az USA-ban szerinte legalább kétszer ekkora arányban vannak azok, akik tudatosak a zöld pénzügyek terén.
A greenwashing kapcsán is aggályainak adott hangot a szakember. Szerinte sokan nem tudják jól megítélni, hogy mi fenntartható és mi nem. Ez ugyanakkor általában nem a lakosság hibája. A felelősség jelentős része azoknak az ESG rating szolgáltatóknak a vállán nyugszik, akik még mindig nem tudták transzparenssé tenni az etikus és fenntartható befektetések világát. A javuláshoz egységes sztenderdekre, több indikátor jelentésére és átlátható kommunikációra lesz szükség.
Az esemény végül a közönség kérdéseinek megválaszolásával ért véget. Noha a már említett problémák többször előtérbe kerültek, mindezt érezhetően a tenni akarás és nem a céltalan pesszimizmus indokolta. A sikeres fellépés első feltétele márpedig éppen ez a problémamegoldó szemlélet.
(Forrás: Depositphotos)
