A magyar fiatalok jelentős része ma már nemcsak a karrierépítés, a lakhatás vagy a jövő bizonytalansága miatt aggódik, hanem a mindennapi pénzügyei miatt is – derül ki a Portfolio cikkéből. Az OTP Pénztárak friss, reprezentatív kutatása szerint a 18–35 évesek közel kétharmada legalább közepes mértékű pénzügyi stresszt él át, miközben minden harmadik fiatal kifejezetten súlyos feszültségként éli meg az anyagi helyzetét.
A számok mögött azonban nem csupán a jelenlegi gazdasági környezet áll. A kutatás szerint a pénzügyi szorongás egyik legfontosabb gyökere a gyerekkorban keresendő: abban, hogy ki milyen mintákat, szokásokat és pénzügyi szemléletet hozott otthonról.
A pénzügyi stressz már fiatal korban megjelenik
A mai fiatal generáció számára a pénzügyi bizonytalanság szinte mindennapos élmény. Az emelkedő árak, a drága albérletek és a kiszámíthatatlan gazdasági környezet önmagukban is komoly nyomást helyeznek a fiatal felnőttekre. A kutatás azonban arra mutat rá, hogy nem mindenki reagál ugyanúgy ezekre a kihívásokra.
Azok a fiatalok, akik gyermekkorukban csak minimális pénzügyi nevelést kaptak (például zsebpénzt ugyan kaptak, de a családban nem beszéltek tudatos pénzügyi tervezésről), sokkal nagyobb arányban élnek meg erős pénzügyi stresszt. Ezzel szemben azok, akiket a szülők bevontak a pénzügyi döntésekbe, beszéltek velük a költségvetésről, a megtakarításokról vagy akár a családi pénzügyi helyzet működéséről, jóval magabiztosabban kezelik saját pénzügyeiket is.
A különbség látványos: míg az alacsonyabb szintű pénzügyi szocializációban részesültek 73 százaléka küzd legalább közepes pénzügyi stresszel, addig a tudatosabb pénzügyi nevelésben részesülők körében ez az arány jóval alacsonyabb, csupán 57 százalék.
A pénz továbbra is tabutéma sok családban
A kutatás egyik legérdekesebb tanulsága, hogy Magyarországon még mindig ritkának számít a nyílt és nyugodt családi kommunikáció a pénzről. A válaszadók mindössze negyede mondta azt, hogy otthon kiegyensúlyozottan és őszintén beszéltek az anyagi kérdésekről.
Sok családban a pénz inkább konfliktusforrásként jelent meg. A megkérdezettek 40 százaléka szerint a pénzügyi témákat rendszerint valamilyen feszültség kísérte. 16 százalék pedig arról számolt be, hogy a pénz rendszeres veszekedések oka volt otthon.
Ez hosszú távon mély nyomot hagyhat. Ha egy gyerek azt látja, hogy a pénz folyamatos stresszforrás, vagy azt tanulja meg, hogy az anyagi kérdésekről nem szabad beszélni, akkor felnőttként is bizonytalanabb lehet a pénzügyi döntésekben. A pénzügyi tudatosság ugyanis nem egyetlen tantárgyból vagy banki alkalmazásból alakul ki, hanem elsősorban a családi mintákból.
A lányok még mindig hátrányból indulnak
A kutatás a nemek közötti különbségekre is rávilágított. A fiúkat a családok jellemzően gyakrabban vonták be a pénzügyi döntésekbe, és több pénzügyi ismeretet kaptak otthon, mint a lányok.
Ennek következménye ma is érzékelhető: a nők nagyobb arányban érzik úgy, hogy nem kaptak megfelelő pénzügyi alapokat gyermekkorukban. Ez különösen fontos kérdés egy olyan világban, ahol a pénzügyi önállóság és a tudatos tervezés egyre nagyobb szerepet kap a mindennapokban.
A kutatás egy másik aggasztó tendenciára is rámutatott: a 18–24 éves korosztály valamivel kevesebb pénzügyi tudást hozott otthonról, mint az idősebb, 25–35 éves fiatalok. Ez arra utalhat, hogy a pénzügyi szocializáció terén nem előrelépés, hanem bizonyos szempontból visszalépés figyelhető meg.
Tudják, hogy gond lesz a nyugdíjjal, mégsem készülnek rá
A felmérésből az is kiderült, hogy a fiatalok jelentős része tisztában van azzal: az állami nyugdíj önmagában várhatóan nem lesz elegendő a jövőbeni megélhetéshez. A válaszadók 43 százaléka szerint valószínűleg vagy biztosan nem lesz elég a nyugdíja, míg közel harmaduk egyáltalán nem számít állami nyugdíjra.
Ennek ellenére viszonylag kevesen tesznek aktívan a hosszú távú pénzügyi biztonságukért. A megkérdezettek mindössze 17 százaléka takarékoskodik nyugdíjcélra, és csupán 6 százalék mondható valóban tudatos öngondoskodónak.
A legtöbb fiatal elsődleges célja jelenleg inkább a rövid távú biztonság megteremtése. A megtakarítók többsége vésztartalékot próbál képezni, sokan utazásra vagy lakásvásárlásra gyűjtenek, míg a hosszú távú öngondoskodás egyelőre háttérbe szorul.
Ez részben érthető is: sok fiatal számára ma már az is kihívást jelent, hogy hónapról hónapra félre tudjon tenni valamennyit. A jövőre való tervezés pedig gyakran luxusnak tűnik egy olyan gazdasági környezetben, ahol a jelenlegi megélhetés is komoly terhet jelent.
A pénzügyi tudatosság nem luxus, hanem mentális biztonság
A kutatás egyik legfontosabb üzenete talán az, hogy a pénzügyi tudatosság nem pusztán arról szól, ki mennyit keres vagy mennyit tud félretenni. Legalább ennyire fontos az a mentális biztonság, amit a tudatos pénzkezelés adhat.
Azok a fiatalok, akik stabil pénzügyi mintákat kaptak otthonról, nemcsak jobb döntéseket hoznak, hanem kevésbé szoronganak a jövő miatt is. Ez pedig arra utal, hogy a pénzügyi edukáció valójában nem csupán gazdasági kérdés, hanem mentális egészségi és társadalmi ügy is.
A jelenlegi adatok alapján egyértelműnek látszik: ha a következő generáció pénzügyileg magabiztosabb és kevésbé szorongó felnőtté váljon, akkor a pénzről való nyílt kommunikációt és a tudatos pénzügyi nevelést már gyerekkorban el kell kezdeni.
(Forrás: Portfolio)
(Címlapkép: Depositphotos)
