A pénzügyi bizonytalanság már messze nem csak arról szól, hogy mennyi pénz marad a hónap végén. Egyre több magyarnál az alvásra, az egészségre, a személyes kapcsolatokra és a munkahelyi teljesítményre is hatással van. A PwC friss Financial Wellness kutatása szerint a lakosság jelentős része komoly pénzügyi nyomás alatt él, miközben sok háztartás megfelelő biztonsági tartalékkal sem rendelkezik.
Minden második magyart komolyabban érint a pénzügyi stressz
A pénzügyek kezelése a magyarok jelentős részének rendszeres stresszforrást jelent. A PwC kutatásában részt vevők 45 százaléka legalább közepesen stresszesnek érzi magát pénzügyi helyzete miatt, 16 százalék pedig kifejezetten erős stresszről számolt be.
A probléma ráadásul egyre többeket érint: a válaszadók 35 százaléka szerint az elmúlt egy évben nőtt a pénzzel kapcsolatos feszültség az életében, miközben mindössze 6 százalék tapasztalt javulást. Az egészségügyi problémák mellett a pénzügyi és megélhetési nehézségek számítanak a leggyakrabban említett elsődleges stresszforrásnak.
Ennek következményei nem állnak meg a családi költségvetésnél. A pénzügyi aggodalmak hatással lehetnek az alvás minőségére, az önbecsülésre, az egészségre, a családi és baráti kapcsolatokra, valamint arra is, hogyan teljesít valaki a munkahelyén.
Hiába lassul az infláció, a drágulás hatása velünk maradt
A pénzügyi bizonytalanság egyik legfontosabb forrása továbbra is a megélhetési költségek emelkedése. A válaszadók 41 százaléka ezt tartja a legnagyobb gazdasági problémának, miközben mindössze 15 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem aggódik a jelenlegi gazdasági helyzet miatt.
Sokan azt érzik, hogy fizetésük sem képes tartani a lépést a kiadásokkal. A dolgozók 42 százaléka szerint bére inkább nem követi a megélhetési költségek emelkedését, és mindössze 4 százalék érzi úgy, hogy teljes összhang van a kettő között.
A probléma a havi pénzügyekben is megmutatkozik. A válaszadók 14 százalékával gyakran vagy mindig előfordul, hogy elfogy a pénze két fizetés között, további 20 százaléknál pedig időről időre jelentkezik ugyanez. 11 százaléknak már a kiadások időben történő rendezése is komoly vagy nagyon komoly nehézséget okoz.
Sok háztartásnak nincs elég tartaléka egy váratlan helyzetre
A rövid távú pénzügyi nehézségek mellett a biztonsági tartalékok hiánya is komoly problémát jelent. Ha egy háztartás fő keresője fél évre kiesne a munkából, a válaszadók 30 százaléka szerint már az alapvető kiadásokat sem tudnák fedezni. További 20 százalék azt sem tudja megítélni, mennyi időre lenne elegendő a rendelkezésére álló megtakarítása.
A hosszabb távú céloknál hasonló bizonytalanság rajzolódik ki. Különösen látványos ez a nyugdíj-megtakarításoknál: a még nem nyugdíjas válaszadók 36 százaléka egyáltalán nem tesz félre erre a célra, további 13 százalék pedig ugyan tervezi, de még nem kezdett megtakarítani.
Mindez a jövő megítélésére is rányomja a bélyegét. A megkérdezettek 32 százaléka úgy gondolja, hogy saját generációja pénzügyileg rosszabb helyzetben van, mint a korábbi generációk hasonló életkorban. Hasonló arányban számítanak arra is, hogy a következő generáció helyzete sem lesz kedvezőbb.
A munkáltatók sem hagyhatják az iroda ajtaján kívül a problémát
A pénzügyi stressz munkahelyi kérdéssé is válik, ha a dolgozó figyelmét és energiáját rendszeresen az anyagi problémák kötik le. A PwC ezért azt is megvizsgálta, hogyan látják a munkavállalók saját munkaadójuk szerepét a pénzügyi jóllét támogatásában.
Az eredmények alapján ezen a területen jelentős a hiányérzet. A dolgozók 45 százaléka szerint munkáltatója inkább nem vagy egyáltalán nem törődik a pénzügyi jóllétével, miközben mindössze 13 százalék érzékel egyértelműen pozitív hozzáállást.
A válaszadók 61 százaléka úgy tudja, hogy munkahelye nem biztosít olyan szolgáltatásokat vagy támogatásokat, amelyek segítenék személyes pénzügyei kezelését. További 26 százalék azt sem tudja, elérhető-e nála hasonló lehetőség. Mindeközben a dolgozók 42 százaléka legalább valamennyire aggódik saját állásának jövője miatt.
A pénzügyi jóllét támogatása ugyanakkor nem feltétlenül jelent közvetlenül magasabb fizetést. A magánegészségügyi szolgáltatások, a cafeteria, a sportolási lehetőségek vagy a mentális jóllétet segítő programok olyan kiadásokat válthatnak ki, amelyeket egyébként a dolgozóknak saját zsebből kellene finanszírozniuk. A kutatás alapján azonban sok munkavállaló egyelőre nem érzékeli, hogy munkahelye aktívan segítené ezen a területen.
Pénzügyi kérdésekben továbbra is az emberekben bízunk
A pénzügyi szolgáltatók számára is érdekes képet mutat, hogy kitől fogadnak el tanácsot a magyarok. A legnagyobb bizalom továbbra is a független pénzügyi tervezőket övezi, de fontos szerep jut a családtagoknak, barátoknak, könyvelőknek és adótanácsadóknak is. Ugyanakkor a válaszadók közel 39 százaléka nem tudott egyértelmű választ adni arra, mely forrásban bízik leginkább.
A mesterséges intelligencia ezen a területen még messze van attól, hogy átvegye az emberi szakértők helyét. Mindössze a megkérdezettek 5 százaléka tekinti elsődleges pénzügyi információforrásnak az AI-alapú megoldásokat. A technológiában rejlő lehetőségeket ugyanakkor már többen látják: közel minden ötödik válaszadó szerint az AI-alapú pénzügyi tervezési eszközök hasonlóan hatékonyak lehetnek, mint az emberi szakértők, 7 százalék pedig már hatékonyabbnak is tartja őket.
A PwC felmérése összességében arra világít rá, hogy a pénzügyi jóllétet már nehéz pusztán a jövedelem vagy a megtakarítás nagyságával mérni. Ha valaki hónapról hónapra bizonytalan abban, hogy fedezni tudja-e kiadásait, nincs megfelelő vésztartaléka, és közben a hosszú távú céljaira sem képes félretenni, annak hatása előbb-utóbb az élet más területein is megjelenik.
A kutatás 2026 júliusában, két hullámban készült, több mint 3200, 18 év feletti online vásárló magyar internetező megkérdezésével, országosan reprezentatív mintán.
(Forrás: PwC sajtóközlemény)
(Címlapkép: Depositphotos)
