A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) a kísérleti fázisából lassan átlép, vagy már át is lépett a vállalati megvalósítások korszakába. Ez a lépés azonban nem egyszerű, a kísérletezésnek és a kapkodásnak is meg van az ára. A 2025-ös év egyik sláger felmérése szerint a vállalati AI-fejlesztések akár 95 százaléka is megbukhat, és sosem jut el a sandbox környezetből a produktív fázisba. Mi hiányzik a sikerhez, ha a technológia már rendelkezésre áll? „Egy strukturált adatstratégia és egy felelős vezető, aki átlátja az új rendszerek okozta káoszt.” – mondta a MI és más legutóbbi adásában Dalos Kovács Gabriella, AI Governance és AI stratégiai tanácsadó. Szerinte a megoldást egy teljesen új szakma és vállalati szerepkör jelenti, az AI Officer.
A Shadow AI és a felügyelet nélküli kísérletezés vége
A vállalati AI-bevezetés már régen nem csak IT-kérdés. Ha a munkatársak otthon, a vállalati radar alatt (“shadow AI” formájában), ingyenes nyelvi modellekkel dolgoztatnak fel céges adatokat, az beláthatatlan biztonsági kockázatot jelent, az ingyenes platformok ugyanis feltanulhatják a bizalmas vállalati információkat, ami súlyos adatszivárgáshoz vezethet. Ráadásul komoly reputációs kockázatok is fenyegetik a cégeket: elég egy rosszul kalibrált ügyfélszolgálati chatbot, amely felelőtlen és valótlan ígéreteket tesz egy ügyfélnek, és a vállalat máris a bíróságon, komoly kártérítési perek kellős közepén találhatja magát.
A sikeres AI-implementációhoz ma már egy multidiszciplináris csapatra van szükség, mondja aszakértő, ahol jogászok, adatvédelmi tisztviselők (DPO), IT-biztonsági szakemberek, adatmérnökök és AI-fejlesztők szoros együttműködése kell egy-egy projekt életre hívásához. De ki fogja össze ezt a sokszínű gárdát, ki hozza meg a végső döntéseket, és ki vállalja a kockázatot?
“Nagyvállalati közegben az a felelősségteljes hozzáállás, ha az MI bevezetéshez egy dedikált vezetőt neveznek ki. Kell egy ember, akinél a szálak összefutnak, aki átlát mindent és a szakértőket összeülteti egy közös döntésre“, mondta Dalos-Kovács Gabriella.
Az AI Officer feladata, hogy a hagyományos vállalati stratégiát és a mesterséges intelligencia stratégiát szorosan összehangolja, „Ő az, aki kialakítja azt a működési modellt, amely segít menedzselni a kockázatokat (például a maradványkockázatokat) és maximalizálni a technológiától elvárt hatékonyságot.” A pozíció annyira új és vonzó a technológiai szektorban, hogy az AI Governance képzések hallgatóinak mintegy 70 százaléka ma már karrierváltó, akik felismerték a területben rejlő hatalmas potenciált.
AI Compliance Officer és a közelgő uniós szabályozás
Az AI Officer mellett a piacon már megjelentek a kifejezetten szabályozásra specializálódott AI Compliance Officer pozíciók is. Bár az a szerepkör a név alapján elsőre száraz jogi munkakörnek tűnhet, a valóságban sokkal inkább egy folyamatszervező és integrátor szerepről van szó.
“Megpróbálja azokat a folyamatokat a vállalatban kialakítani dokumentációkkal, ami az AI jó menedzselését támogatja“, mondta Dalos-Kovács Gabrella a MI és más adásában. Érdekesség, hogy ezekhez az állásokhoz sokszor nem is kérnek jogi végzettséget; sokkal fontosabb az a koordinációs készség, amellyel az eltérő szakterületről érkező szakembereket közös munkára tudják bírni.
A szabályozási nyomás egyre nő: az európai uniós AI-rendelet (AI Act / EMI rendelet) értelmében 2025 februárjától minden AI-t használó cég köteles biztosítani a munkatársa megfelelő AI-jártasságát. E Ennek célja egy közös vállalati nyelv kialakítása, hogy minden munkavállaló tisztában legyen az olyan alapfogalmakkal, mint a promptolás vagy a nyelvi modellek hallucinációja, és pontosan értsék az adatbiztonsági kockázatokat.
Adatstratégia és az emberi tényező
A technológiai szakemberek jól tudják: a rossz adatból csak rossz eredmény születhet. Egy AI-projekt sokszor nem a modell gyengesége, hanem a minőségi, strukturált adatok és a megfelelő adatstratégia hiánya miatt vall kudarcot, de emellett az emberi tényező, a szervezeti ellenállás is gátja lehet a fejlődésnek.
A vállalatoknál gyakran két véglet alakul ki: az újdonságtól elzárkózó, munkájukat féltő dolgozók, illetve az innovációt hajszoló “early adopterek”. A vállalati transzformáció kulcsa a belső AI nagyköveti (ambassador) programok kiépítése lehet. Ezek a dedikált nagykövetek – akik akár a munkaidejük 5-10 százalékát is megkaphatják arra, hogy képezzék magukat – hidalják át a szakadékot a kollégák között. Közös prompt-könyvtárakat hoznak létre, segítik a többieket az eszközök mindennapi használatában, és megosztják a sikereket, illetve ami talán még fontosabb: a kudarcokat is.
Mindez azonban halálra van ítélve a legfelsőbb vezetés tényleges, aktív támogatása nélkül. Nem elég csupán a költségvetést jóváhagyni; a top menedzsmentnek magának is használnia kell az eszközöket a mindennapokban.
“Az egyáltalán nem egy jó módszertan, ha a top menedzsmentet tekintettel arra, hogy náluk nagyon sok szenzitív adat van, kizárjuk például a pilot programból, hiszen nem tud tapasztalatot szerezni ezzel kapcsolatban”, mondta Dalos-Kovács Gabriella a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” beszélgetésben.
A no-code forradalom és a munka jövője
Sokan tartanak attól, hogy a mesterséges intelligencia rövid időn belül elveszi a munkájukat. A szakértő szerint azonban egyelőre nem tűnnek el komplett szakmák; sokkal inkább a munkakörök és a mindennapi feladatok fognak átalakulni. „A repetitív, unalmas feladatokat – mint az adatok összegzése vagy levelek szűrése – a gépek veszik át, így a munkavállalóknak több ideje jut a kritikus gondolkodást igénylő folyamatokra” – mondta.
Ráadásul az AI hihetetlen mértékben demokratizálja a szoftverfejlesztést. Ma már nem kell hagyományos értelemben vett programozónak lenni ahhoz, hogy valaki komplex rendszereket vagy weboldalakat építsen fel.
“Egy nyelvi modell segítségével bármikor bármit meg tudunk most már oldani szerintem, de egyébként nagyon nagyszerűvé váltak ezek a platformok, hiszen nem kell kódolni hozzá, egészen egyszerűen emberi nyelven kell parancsokat, utasításokat adni”, mondta Dalos-Kovács.
Az üzenet egyértelmű a tech világ számára: az AI bevezetése már nem egy elszigetelt, kísérlet, hanem a vállalati túlélés alapja. Azok a cégek, amelyek felismerik a minőségi adatstratégia, a folyamatos belső képzés és az olyan új, integráló szerepkörök fontosságát, mint az AI Officer, behozhatatlan versenyelőnyre tesznek szert a jövő adatvezérelt piacán.
(Szerző: Márton György, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.)
(Forrás: MI és Más)
(Címlapkép: Depositphotos)
