Singapore FinTech Festival – Zöld pénzügyek

Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben a Singapore Fintech Festival eseményeit járjuk körbe és igyekszünk reflektálni az ott elhangzott legfontosabb gondolatokra és a résztvevők megszólalásaiból körvonalazódó trendekre. Az első négy részben szó volt a blockchain technológiáról, a beágyazott pénzügyekről, a buy now, pay later jelenségről, valamint a beágyazott biztosításokról. Ezúttal a zöld pénzügyekről és a jövő legfontosabb kihívásairól lesz szó.

A fesztivál szerdai napján került sor egy kerekasztal beszélgetésre, melynek témáját a fenntartható pénzügyi megoldások, valamint a klímaváltozás elleni harc pénzügyi szektorra háruló kihívásai jelentették. A zöld pénzügyi megoldások iránti érdeklődés folyamatosan növekszik, ahogy a lakossági és vállalati ügyfelek egyre inkább átlátják a klímaváltozással járó veszélyeket. A lenyűgöző növekedés ellenére a fenntartható pénzügyi szegmenseknek még rengeteget kell fejlődniük mielőtt érett fázisba lépnének, a kihívások pedig számos különböző területről (földrajzi terjeszkedés nehézségei, definíciók és fogalmak értelmezését érintő eltérések, kereslet és kínálat közötti egyensúly hiánya) érkeznek. 

Világszerte számos ország néz szembe súlyos társadalmi és gazdasági nehézségekkel a világjárvány miatt, a gazdaságok újraindítása pedig mindenütt első helyen szerepel a sürgős teendők sorában. Az előadás résztvevői arra a kérdésre keresték a választ, hogy miként segíthetik ezt a folyamatot a pénzügyi szektor szereplői és, hogy vajon milyen szerepe lesz a pénzügyeknek a klímaváltozás elleni harcban. A kerekasztal résztvevői között ott volt Marty Dropkin, a FIL Asian Holding ázsiai befektetési vezetője; R. Rangunathan, a WWF-Singapore vezérigazgatója; Zoe Knight, az HSBC fenntartható pénzügyi központjának (Centre of Sustainable Finance) ügyvezető igazgatója; valamint Sasja Beslik, az SDG Impact Japan fenntarthatósági vezetője. A beszélgetést Amit Gupta, az Ecosystem and TiE Singapore vezérigazgatója moderálta.

Gupta azzal kezdte a beszélgetést, hogy elmondta, egyre kevesebb idő áll rendelkezésre a klímavédelmi célok eléréséhez, ugyanakkor hozzátette, hogy a fenntartható pénzügyi megoldásokba való befektetések mértéke folyamatosan növekszik. Zoe Knight kiemelte, hogy a bankoknak el kell kezdeni átültetni ígéreteiket a valóságba, ehhez pedig a saját működés karbonsemlegessé tételére, valamint a finanszírozott tevékenységek zöldítésére egyaránt szükség lesz. Knight hozzátette, hogy az HSBC egy 150 millió dolláros finanszírozási keretet is megnyitott Ázsiában, amiből olyan fenntartható pénzügyi projekteket szeretnének finanszírozni, amelyek üzleti okokból valószínűleg nem kerülnének kivitelezésre, a források elérhetővé tételével azonban a projektek megvalósulhatnak és jelentős hozzáadott értéket teremthetnek. A bank a következő öt évben nagyjából 1 milliárd dollárnyi hitelt folyósít majd a program keretein belül. 

Az HSBC ígéretes kezdeményezése egyértelműen a jó irányba mutatnak, Sasja Beslik szerint azonban az elmúlt években sajnos túl sok hasonló kezdeményezés fulladt kudarcba, általában azért, mert nem lett rendelkezésre bocsátva az előre megígért keret, vagy mert nem sikerült az eredetileg kitűzött célokat elérni a megfelelő projektek kiválasztásával. Marty Dropkin hasonló gondolatokat osztott meg a résztvevőkkel, szerinte ugyanis a befektetések mennyisége helyett érdemes lenne a minőségre helyezni a nagyobb hangsúlyt, ugyanis ez nagyobb eséllyel vezet pozitív végeredményhez összességében. Dropkin szerint ez a probléma a zöld kötvények piacán is látványos, a legtöbb kibocsátó vállalat ugyanis nem állít fel érdemi elvárásokat és inkább a kötvények kibocsátásából deriválható PR értékre fókuszálnak. R. Rangunathan csatlakozott az előtte szólokhoz, meglátása szerint könnyen mérhető, ambiciózus, transzparens módon kommunikált célok kitűzésére van szükség a látványintézkedések és hangzatos kijelentések helyett, ellenkező esetben a klímaváltozásra adott reakció inadekvát lesz hosszú távon. 

Azt ismét Dropkin mondta el, hogy a fenntartható pénzügyi befektetések egyre komplexebbé válnak majd a közeljövőben, mivel a szektor szereplőinek előbb-utóbb meg kell találniuk a leghatékonyabb módokat a klímaváltozás elleni harchoz való hozzájáruláshoz. Dropkin szerint ez a folyamat kényszerűvé válik majd a helyzet súlyossága miatt, éppen ezért a szakember fenntartható forradalomra számít a bankok és egyéb pénzintézetek részéről, akik innovatív termékekkel és szolgáltatásokkal kell kiszolgálják az ügyfeleket, ha a korábbinál is fontosabb szerepet szeretnének betölteni a kliensek mindennapjaiban. A bankok közötti versenyből vélhetően azok jönnek majd ki győztesen, aki a PR és marketing aspektusok priorizálása helyett a valódi megoldások felkutatásával töltik majd az elkövetkezendő 3-5 évet. Éppen ezért a greenwashing mellett döntő pénzintézetek súlyos következményekkel kell számoljanak, tette hozzá Zoe Knight, utalva az HSBC hasonló irányú törekvéseire. 

A panel összes tagja egyetértett abban, hogy a siker kulcsa a humán elkötelezettség és a technológiai lehetőségek egyidejű rendelkezésre állása és kiaknázása lesz. A fenntartható jövő technológiai innovációihoz környezettudatos vállalati megközelítésre és transzparenciára lesz szükség, emellett azonban elengedhetetlen, hogy a fogyasztói igények tovább szofisztikálódjanak a fenntartható irányba. Ez azért kulcsfontosságú, mert a pénzintézetek egytől egyig üzleti alapon működnek, vagyis akkor fog sor kerülni a szükséges zöld befektetésekre, amikor erre az ügyfelek ténylegesen rákényszerítik bankjukat, akiknek ezáltal társadalmi kötelezettség mellett önös érdekké is válik a klímaváltozás elleni érdemi fellépés. 

R. Raghunathan szerint a folyamat sikerességéhez a lakosság és a vállalatok edukációjára is szükség lesz, ugyanis a jelenlegi törekvések útjában álló akadályok között a szükséges ismeretek hiánya előkelő helyet foglal el, ezek elsajátítása pedig jelentősen gördülékenyebbé tenné a folyamatot, legyen szó zöld pénzügyi projektekbe való befektetésekről és új banki szolgáltatások megjelenéséről. Zárszóként hozzátette, hogy “a következő 20, 30, 40 év rendkívül izgalmas lesz az emberiség számára. Korábban soha nem voltunk szemtanúi olyan mértékű transzformációnak, mint amire számítani lehet – egy új ipari forradalom kezdetén vagyunk.”

Bátorfi Botond

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.