Tegnap, október 13-án rendezték meg a Portfolio Banking Technology névre hallgató konferenciát, melynek célja az volt, hogy a pénzügyi és a technológiai szektorok kiemelkedő szereplőivel vitassák meg a bankolás jövőjét érintő legfontosabb kérdéseket és a várható trendeket. A tematikusan felosztott program első szekciója a digitális bankolással és a trónkövetelőkkel foglalkozott, ennek végén került sor egy panelbeszélgetésre, melynek résztvevői között megtalálhatóak voltak a hazai pénzügyi szektor prominens alakjai.
A panel tagjai Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese; Foltányi Tamás, az Erste Bank operációs igazgatója; Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója; Németh Balázs, a K&H Csoport innovációs vezetője; Sziráki László, a CIB Bank digitális csatornák és CRM vezetője; és Dr. Vinnai Balázs, a W.UP elnöke voltak. A beszélgetést Bán Zoltán, a Net Média Zrt. vezérigazgatója moderálta.
Az első terjedelmesebb témát a mesterséges intelligencia (angolul: artificial intelligence, AI) banki alkalmazásai jelentették. Csányi Péter elmondása szerint az OTP Bank részéről tudatos stratégia, hogy az AI kompetenciákat igyekszik házon belül elsajátítani és kiépíteni, ezáltal ugyanis csökken a külső szereplőkre való ráutaltságuk, ráadásul ezeket a készségeket később újból képesek hasznosítani. Vinnai Balázs ennek kapcsán hangot adott azon véleményének, hogy a bankok számára valóban kritikus a know-how házon belül tartása. Az AI alkalmazásával kapcsolatban elmondta, hogy annak nem feltétlenül kell láthatónak lennie az ügyfelek számára, mivel a kliensek többségében a bank iránti bizalmat a személyes kontakt jelenti, nem pedig az AI és a robotok, az AI azonban a háttérből jelentős hozzáadott értéket teremthet nekik.
A banki use case-k kapcsán Foltányi Tamás elmondta, hogy az Erste Banknál főként olyan hagyományos folyamatoknál alkalmazzák a technológiát, mint a hitelbírálat, vagy épp az adatfeldolgozás, idővel azonban egyre több területen szeretnék alkalmazni, miután kellően meggyőződtek a mesterséges intelligencia biztonságosságáról saját folyamataik tekintetében. Hegedüs Éva szerint a Gránit Bank továbbra is a hazai piac digitális bankjaként definiálja magát, ennek megfelelően a mesterséges intelligenciát is egyre több területen igyekszik hasznosítani, legyen szó a szelfis számlanyitásnál történő ügyfélazonosításról, vagy épp a keresztértékesítés optimalizálásáról. A vezető hangsúlyozta, hogy a céljuk az ügyfelek hatékonyabb kiszolgálása, az AI ugyanis olyan területen is képes hatékonyan a kliensek keze alá dolgozni, ahol az emberi beavatkozás sikeressége az adatmennyiség jelentősége miatt korlátozott.
Sziráki László szerint a CIB Banknál – a többiekhez hasonlóan – arra törekednek, hogy megtalálják a módját annak, hogy úgy egészítsék ki az értékláncot, hogy az AI keresztértékesítéskor való használatával hozzáadott értéket teremtsenek az ügyfeleknek és valóban magasabb színvonalú ügyfélélményt adjanak nekik. Végezetül a K&H Bank részéről Németh Balázs úgy fogalmazott, hogy látják az alapvető use case-eket, melyek esetén már biztonságosan alkalmazható az AI, de a jövőbeli fejlesztéseik fókuszában az a törekvés áll majd, hogy az AI-ra épülő megoldásokkal az ügyfélkör lehető legnagyobb hányadát érdemben tudják kiszolgálni.
A folytatásban a banki technológiai infrastruktúra felhőbe való átköltöztetésére terelődött a szó. Csányi Péter szerint tapasztalataik visszaigazolták, hogy a felhőbe való áttérés határozott előnye a rugalmas és egyszerű skálázhatóság mindkét irányba, ami csökkenti a kihasználatlanul maradó erőforrások mértékét, emellett magasabb biztonság és megbízhatóság mellett teszi lehetővé költséghatékony, üzembiztos megoldások létrehozását. Szerinte éppen ezért minden banknak egyre aktívabban kell foglalkoznia a felhővel és idővel egyre több alkalmazást kell átköltöztetni ebbe a környezetbe. Csányi Péterrel értett egyet Dr. Vinnai Balázs is, aki hangsúlyozta, hogy nem egyszerű technológiai kérdésről van szó, hanem az egész ökoszisztémát érintő kérdésről, hiszen a felhő segíti a külső szolgáltatások hatékony beemelését is modularitás szempontjából. Foltányi Tamás a hibrid megoldásokra is felhívta a figyelmet. Az Erste Bank operációs igazgatója pozitív tapasztalatokról számolt be, hiszen a George, az Erste Bank digitális bankja teljességgel a felhőben van, a szabályozói oldalról pedig egyértelmű nyitottságot és támogatást érzékeltek a szolgáltatás bevezetésekor. A biztonságos kivitelezést jelölte meg szűk keresztmetszetként, ez azonban a bankok felelőssége.
Ezt követően a digitális banki megoldásokról beszélgettek a panel résztvevői. Az MNB digitális transzformációs stratégiája kapcsán Németh Balázs fontosnak tartja a központi bank nyitott, haladó attitűdjét, de mint elmondta, számukra ezen a területen az a legfontosabb, hogy az ügyféligények alakulására reagáljanak, ezek kielégítését azonban kétségtelenül segíti az MNB-vel való gördülékeny együttműködés. Sziráki László hasonlóan fogalmazott, szerinte az MNB stratégiája segít a bankoknak, mivel az kellően részletes fókusszal rendelkezik és az anyag új szintre emelheti a digitális banki megoldásokkal kapcsolatos diskurzust a hazai ökoszisztéma szereplői között. A digitális törekvések kapcsán Csányi Péter elmondta, hogy az OTP Banknál csoportszinten is központi törekvésnek tekintik a digitális felületeik megújítását, valamint termékpalettájuk elemeinek digitalizációját. Erre a trendre erősített rá az Erste részéről Foltányi Tamás, aki szerint céljuk a pofonegyszerű digitális megoldások kínálata, melyek egy kattintással igénybe vehetők az ügyfeleknek. Szerintük az ilyen jellegű törekvések kapcsán fontos észben tartani, hogy az ügyfelek nem hobbiból intézik pénzügyeiket, hanem kellemetlen kötelezettségként tekintenek rájuk, ők pedig ezt a folyamatot szeretnék a lehető legkényelmesebbé és legrövidebbé tenni nekik.
A beszélgetés végén a Revolut Bank magyarországi elindulására reagáltak résztvevők. Sziráki László szerint egy a Revoluthoz hasonló pénzügyi szuperapp komoly kihívója lehet a hagyományos szereplőknek, ami a napi pénzügyi teendőket illeti. Ugyanakkor a mostani lépéssel jelentős compliance teendők hárulnak majd a Revolutra, ami megnehezítheti számukra, hogy továbbra is minden esetben digitális és ügyfélbarát szolgáltatást adjanak az ügyfelek kezébe. Hegedüs Éva szkeptikus a Revolut vonzerejével kapcsolatban, mivel szerinte az ügyfelek nem szívesen tartják majd pénzüket egy veszteséges neobanknál, ha mindezt megtehetik a folyamatosan profitot termelő inkumbenseknél is. Végezetül Németh Balázs elmondta, hogy a verseny mindig jót tesz a piacnak, a Revolut a maga fél millió kliensével pedig kétségtelenül jelentős szereplőnek minősül, még ha a specializált hiteltermékek (pl. babaváró hitelek, CSOK) kínálatában jelentős elmaradásban is lesz a hagyományos pénzintézetekkel szemben. A fokozódó verseny győztese szerinte minden esetben az ügyfél lesz, ez pedig mindenképp pozitívumnak tekintendő.
Bátorfi Botond
