Nyílt bankolás nélkül nincs zöld bankolás

Becslések szerint a globális kártyás fizetések évente közel 500 terabájt adatforgalmat eredményeznek, ami több mint 400 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásával jár, míg a plasztikkártyák előállítása további 300 ezer tonna károsanyagot juttat a légkörbe. A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mai adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető arról beszélgetnek, hogy a nyílt bankolás, a számlák közötti közvetlen tranzakciók hogyan csökkenthetnék a fizetések ökolábnyomát a töredékére.

A GoCardless brit fizetési szolgáltató friss kutatásából kiderül, hogy egy tipikus kártyás tranzakció nagyjából 0,53 gramm szén-dioxid-kibocsátást eredményez, míg a számlák közötti közvetlen utalások csupán 0,13 grammot. Figyelembe véve, hogy tavaly közel 790 milliárd kártyás tranzakció ment végbe, máris érzékelhetővé válik a probléma: a plasztik kártyák gyártása és a közel 500 terabájtos adatforgalom összesen 700 ezer tonna karbonkibocsátással jár.

A nyílt bankolás Európai Uniós szabályozása többek között lehetővé teszi a számlák közti közvetlen fizetést is, amely nem csak gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb, hanem kevésbé környezetszennyező is, mint a kártyás tranzakciók. A Peak szakértője és műsorvezető társa arról beszélgetnek a Zöld pénzügyi percek legújabb adásában, hogy hogyan néz ki a gyakorlatban a számlák közötti közvetlen fizetés, vajon készen áll erre a társadalom és hogy a technológia hogyan csökkentheti a tranzakciók karbonlábnyomát és a felhasználók költségeit is.

A teljes adás az alábbi linkre kattintva meghallgatható Spotify-on.