Mi áll a gyengébb fintech IPO-k hátterében?

2021 egyik leglátványosabb trendje a fintech szektorban egyértelműen a fintechek tőzsdére kerülési kedvének növekedése volt. Az év során számos izgalmas IPO-ra került sor, elég csak a Wise, a Robinhood, vagy épp a Nubank tőzsdei bevezetésére gondolnunk, a tapasztalatok azonban eddig azt mutatják, hogy ezek többsége ezidáig nem alakult a várakozásoknak megfelelően. Mivel a fintechek tőzsdére kerülése 2022-ben egyértelműen folytatódni fog, fontosnak tartjuk, hogy körbejárjuk ezt a kérdést, kitérve az IPO-k vonzerejére, az eddigi kudarcok okaira, valamint a jövőre vonatkozó jóslatainkra.

Ha szeretnénk a mélyére ásni ennek a jelenségnek, az első kérdés amire választ kell találnunk az, hogy mi vezetett a fintech IPO-k gyakoriságának növekedéséhez. James Ledbetter fintech szakértő szerint négy ok emelhető ki, amelyek drasztikus mértékben hozzájárultak a jelenség kialakulásához, ezek közül tekintünk most át hármat. Egyrészt, a kockázati tőkevállalatok számára a rengeteg teendő és teher ellenére még mindig az IPO-k jelentik az egyik legjövedelmezőbb kilépési módot, vagyis a tőkealapok nem ritkán maguk is igyekszik a tőzsde irányába terelni portfólió vállalataikat, abban a reményben, hogy vonzó hozamot kínálhatnak befektetőiknek.

Szintén látványos volt 2021-ben a fintech vállalatok értékeltségének robbanásszerű növekedése. Ledbetter szerint ez akár olyan vállalatokat is a nyilvános piacokra csábíthat, akik egyébként még nem terveztek volna ilyesmit, a kedvező lehetőséget viszont ki akarják használni. Végezetül nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tőzsdére kerülés növeli a vállalatok láthatóságát és hitelességét, a befektetők pedig  jobban megbíznak egy olyan vállalatban, amely végrehajtotta az IPO-kat megelőző hosszadalmas adminisztratív folyamatot és transzparensen kommunikálta üzleti eredményeit. 

Ez eddig rendben is van, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a nagy lelkesedés eddig csak ritkán találkozott hasonló optimizmussal a tőzsdére kerülést követően. A lenti ábrán is látható, hogy az év 12 legjobban várt fintech tőzsdei bevezetése közül a múlt heti adatok szerint mindössze kettő állt jobban, mint a tőzsdei rajt idején, de még ez a két vállalat (Paytm, LendInvest) is elmarad a várakozásoktól, ami részvényeik árfolyamának emelkedését illeti.  

A jelenség okaira keresi a magyarázatot az S&P Global is, szakértőik szerint kulcsfontosságú az eltérés a kockázati tőkealapok és a tőzsdepiaci befektetők attitűdje között, vagyis nincs garancia arra, hogy az első csoport körében osztatlan sikert arató vállalatok hasonlóan jól szerepelnek majd a konzervatívabb befektetői réteg előtt is. Általánosságban elmondható, hogy a kockázati tőkealapok (mint azt nevük is mutatja) kifejezetten nagy kockázattűrő képességgel rendelkeznek és kifejezetten vonzódnak az innovatív megoldásokhoz, a tőkepiacokon azonban bizonyos alapszabályokat a legnagyobb diszruptorok kedvéért sem szívesen írják felül. Vagyis egy ígéretes fintech cég hatalmas értékeltségre tehet szert a technológiai és innovatív szemléletet alkalmazó VC-k (kockázati tőkés befektetők) körében, a tőzsdepiaci portfólió menedzserek ugyanakkor kevesebb kockázatot hajlandók vállalni és nehezebben hunynak szemet a veszteséges működés felett. Ez az attitűdbeli eltérés számszerűsíthető is, hiszen a fintechek esetén a VC-k inkább a technológiát és annak hatalmas potenciálját érzik hangsúlyosnak, ez vezet az elmúlt időszakban látott, a szélesebb tömegek számára indokolatlanul magas értékeltségekhez is. Ugyanakkor az IPO-t követően a konzervatívabb befektetői réteg a pénzügyi aspektust érzi hangsúlyosabbnak, vagyis a fintechek részvényeivel inkább a bankokéhoz hasonló szorzókon kereskednek, mintsem a technológiai cégek esetén tapasztalt, jóval magasabb szorzókon. 

Végezetül, az S&P Global szakértői azt is kiemelik, hogy a bankok elkezdtek reagálni a fintechek által jelentett fenyegetésre, valamint a változó ügyféligényekre és maguk is innovatív, digitális megoldások kialakításán dolgoznak. Egyesek szerint ez hosszú távon a fintechek kárára történik majd, hiszen a kisebb, agilisabb szereplők elveszíthetik az egyik legerősebb differenciáló tényezőjüket. Természetesen ez még nem egy lefutott játszma, a bankok tagadhatatlanul nyitottabbá és ügyfélközpontúbbá váltak, de szolgáltatásaik egyelőre nem tartoznak az élmezőnyhöz a kényelem, egyszerűség, gyorsaság és vizuális vonzerő terén. A fintechek gyengébb tőzsdei teljesítménye tehát részben a sokszor hangoztatott kívülálló státuszukból fakad, ahhoz azonban, hogy hosszú távon ez a tendencia megforduljon alighanem elengedhetetlen lesz a megbízható, nyereséget termelő üzleti teljesítmény, valamint a bankokkal szembeni verseny sikeres felvétele. 

Hogy a tőzsdére kívánkozó fintechek milyen lépéseket tehetnek a stabil teljesítmény érdekében azt már a Deloitte tanácsadói fejtik ki cikkükben, amelyben négy központi kérdést fejtenek ki hosszabban. Elsőként a stabil, bizalmat keltő vállalatirányítási rendszer meglétét említik, ami elengedhetetlen a tőzsdepiaci befektetők szemében elért hitelességhez, hiszen bizonyos szint felett már csak azok a vállalatok képesek hatékonyan növekedni, amelyek transzparens kommunikációt végeznek és logikusan felépített hierarchiát alkalmaznak. Hasonlóan fontos a finanszírozási szükségletek gondos megtervezése, vagyis semmiképp nem javasolt csupán a tőkeigény miatt az IPO mellett dönteni. Mindezt kissé hatásvadász módon úgyis megfogalmazhatjuk, hogy csak az menjen a tőzsdére, akinek nincs szüksége a pénzre, amit a bevezetéskor kap. 

A Deloitte szakértői a szabályozói megfelelést is kulcskérdésnek tartják, ezt a feladatot részben már a tőzsdére lépést megelőző folyamat is megoldja, hiszen minden vállalatnak számos szűrőn kell átmennie az IPO megtörténtéig. Ennek ellenére láttunk már hajmeresztő botrányokat az elmúlt évtizedekben, vagyis nem elég az IPO-t megelőzően igazodni a szabályozói és felügyeleti szervek átfogó elvárásaihoz, hanem konzisztensen meg kell felelni az előírásoknak az ezt követő időszakban is. Azoknak a fintecheknek, akik még nem rendelkeznek a kellő compliance kompetenciákkal, érdemes inkább eltolni a tőzsdére lépés dátumát és házon belül kiépíteni a biztonságos tőzsdére kerüléshez szükséges képességeket. Végül, de nem utolsósorban a kockázatkezelést is meg kell említeni, ami egyike azoknak a területeknek, ahol a sikeres működés viszonylag nehezen vehető észre, emiatt sokan nem is fordítanak kellő figyelmet az optimális döntéshozatali folyamatok és kockázati felmérések kialakítására. Ez ugyanakkor nem javasolt, hiszen amilyen észrevehetetlen tud lenni sokszor a sikeres működés, olyan gyorsan tudnak látványossá válni az egyes hiányosságok, épp ezért a compliance mellett a kockázatkezelésre is több figyelmet érdemes szentelni az IPO mellett való elköteleződés előtt. 

A jelenlegi helyzet kielemzése után már csak az a kérdés, hogy mire számíthatunk a jövőben, ami a fintechek tőzsdére menetelét illeti. Egyrészről már most látszik, hogy az elmúlt időszak vegyes eredményei sokakat elbizonytalanítottak és több vállalat is a tőzsdére lépés elhalasztása mellett döntött. Véleményünk szerint azonban ez hosszabb távon pozitív hatással lesz a fintechekre, hiszen nem az IPO-k elvetését figyelhetjük meg, sokkal inkább azt, hogy a sorban következő vállalatok igyekeznek tanulni valamivel érettebb elődeik hibáiból és megpróbálják már az indulás előtt teljesíteni a legfontosabb feltételeket (nyereséges működés; hatékony vállalatirányítás, compliance és kockázatkezelés; tőkeerős pozíció megalapozása stb). Ez azt jelenti, hogy a fintech IPO-k száma rövid távon akár még csökkenhet is, idővel ugyanakkor ez sikeresebb tőzsdei bevezetésekben és tartós növekedésben materializálódhat, ami az egész szektornak javára válik majd. 2022-ben mindazonáltal további prominens szereplők érkezésére kell számítani a tőzsdepiacok résztvevőinek, az ő belépésük sikerességéből pedig bizonyára további tanulságokat vonhatnak majd le az egyre bővülő, növekvő fintech szektor ambiciózus szereplői.

Források: FIN, S&P Global, Deloitte

Bátorfi Botond

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.