Az Országgyűlés július 28-án elfogadta a kriptoeszközök kereskedelmét érintő új szabályozást. A változtatás célja, hogy megszüntesse a hazai piacot hosszabb ideje terhelő jogi bizonytalanságot, és a magyar szabályokat az Európai Unió egységes keretrendszeréhez (MiCA) igazítsa – derül ki a Portfolio cikkéből.
A döntésről Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter számolt be közösségi oldalán. A tárcavezető szerint a törvénnyel olyan kiszámíthatóbb környezet jöhet létre, amely egyszerre szolgálja a felhasználók biztonságát, valamint a Magyarországon működő kriptoeszköz-szolgáltatók és technológiai vállalkozások érdekeit.
Véget érhet a hazai kriptopiac bizonytalan időszaka
Az elmúlt időszak magyar szabályozása komoly nehézségeket okozott a kriptoeszközökkel foglalkozó magánszemélyeknek és vállalkozásoknak. A piaci szereplőknek nemcsak az európai uniós követelményekhez kellett alkalmazkodniuk, hanem olyan hazai előírásoknak is meg kellett felelniük, amelyek több ponton túlmutattak a közös uniós normákon.
Különösen sok kérdést vetett fel a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatásokhoz kapcsolódó validálási kötelezettség. A parlament elé került törvényjavaslat indoklása szerint ez az elvárás korlátozta a versenyt, és nehezen volt összeegyeztethető az Európai Unió egységes belső piacának működésével. A most elfogadott változtatás ezért kivezeti a korábbi validálási rendszert.
Ez nem jelenti azt, hogy szabályozás nélkül maradna a piac. A kriptoeszköz-szolgáltatóknak továbbra is meg kell felelniük az uniós előírásoknak, köztük a MiCA-rendelet követelményeinek. A különbség az, hogy a magyar rendszer a jövőben nem helyezne további, indokolatlan akadályokat az európai engedéllyel működő szolgáltatók elé.
Az uniós keretekhez igazítják a magyar piacot
A kormány álláspontja szerint az egységes európai követelmények önmagukban is megfelelő alapot teremtenek a biztonságos és átlátható működéshez. Az elfogadott törvény ennek megfelelően nem egy teljesen új, kizárólag magyar szabályrendszert épít fel, hanem megszünteti azokat a hazai előírásokat, amelyek a közös uniós keret mellett párhuzamos vagy aránytalan terhet jelentettek.
A MiCA célja, hogy az Európai Unión belül egységes követelményeket határozzon meg többek között a kriptoeszközök kibocsátására, nyilvános forgalmazására és a kapcsolódó szolgáltatások nyújtására. Magyarországon a kriptoeszköz-szolgáltatók felügyeletét továbbra is a Magyar Nemzeti Bank látja el, a piaci szereplőknek pedig változatlanul meg kell felelniük az engedélyezési, fogyasztóvédelmi és működési előírásoknak.
Az új megközelítés így nem a korlátok teljes eltörléséről szól, hanem arról, hogy a hazai szabályok ne akadályozzák indokolatlanul azokat a vállalkozásokat, amelyek az uniós követelmények szerint jogszerűen működnek.
Tiltások helyett világos szabályozást ígér a kormány
Tanács Zoltán szerint a korábbi kormányzati gyakorlat lényegében ellehetetlenítette a kriptoeszközök hazai kereskedelmét. A mostani intézkedés ezzel szemben az európai szabályozási rendszerbe illesztené vissza a magyar piacot, egyértelműbb feltételeket teremtve a szolgáltatók és az ügyfelek számára.
„Hiszünk abban, hogy a technológiai fejlődést nem tiltásokkal és büntetésekkel, hanem világos szabályozással kell támogatni”
– fogalmazott a miniszter.
A kijelentés egy tágabb technológiai irányváltást is jelez. A Tudományos és Technológiai Minisztérium álláspontja szerint a blokklánc és a digitális pénzügyi szolgáltatások nem elszigetelt, átmeneti jelenségek, hanem a következő évek gazdaságának meghatározó területei lehetnek. Tanács Zoltán 2026-ban létrehozott tárcája a technológiai fejlesztések gyorsítását és a hazai versenyképesség erősítését is kiemelt feladatának tekinti.
Versenyképességi kérdéssé vált a kriptoszabályozás
A kriptoeszközök körüli vita már régen nem kizárólag a bitcoinról és az árfolyamokról szól. A blokkláncra épülő technológiák a fizetési megoldásokban, az értékpapírpiacon, az eszközök tokenizációjában, valamint a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokban is egyre nagyobb szerepet kapnak.
Egy túlzottan szigorú vagy nehezen értelmezhető szabályozás ezért nemcsak a kriptokereskedőket érinti. Elriaszthatja a nemzetközi szolgáltatókat, növelheti a hazai vállalkozások költségeit, és arra ösztönözheti a technológiai cégeket, hogy más európai országban alakítsák ki működési központjukat.
A kiszámítható szabályok ugyanakkor önmagukban még nem garantálják a piac gyors fejlődését. A törvény gyakorlati hatása azon is múlik majd, hogyan alkalmazzák az új előírásokat a hatóságok, milyen útmutatást kapnak a vállalkozások, illetve a korábban visszavonuló szolgáltatók látnak-e lehetőséget a magyarországi tevékenységük újraindítására.
Az irány azonban egyértelmű: a kormány a kriptoeszközöket és a blokkláncot már nem elsősorban tiltandó kockázatként, hanem szabályozandó technológiai és gazdasági területként kezeli. A most elfogadott törvény az első fontos lépés lehet afelé, hogy a magyar kriptopiac ismét az európai rendszer részeként, átláthatóbb feltételek mellett működjön.
(Forrás: Portfolio)
(Címlapkép: Depositphotos)
