Hiteligénylés pár perc alatt online? A Bankszövetség szerint ez lehet a realitás, ha a kormány megvalósítja javaslataikat. A magyar bankok érdekképviseleti szervezete november elején mutatta be 11 pontos digitális javaslatcsomagját, amely hatékonyabbá tenné a hitelezési gyakorlatot és a banki ügyintézést Magyarországon. Egy sztenderd lakáshitel-igénylés átfutási ideje például 15 napról akár 15 percre csökkenhet. A Fintech.hu szerkesztőségét megihlették a javaslatok, ezért a Bankszövetség pontjait kiegészítendő további digitalizációs és versenyképesség növelő ajánlásokat fogalmaztunk meg.
Digitális javaslatcsomag a kormánynak
Egy átfogó tanulmány készült a Bankszövetség berkein belül a magyar kormánnyal kötött megállapodás részeként. A bankok az önkéntesen vállalt kamatplafonért cserébe egy digitalizációs javaslatcsomagot dolgoztak ki, amely jelentősen csökkentené költségeiket, és jobb szolgáltatást biztosítana a fogyasztóknak is. A bankok azt remélik, hogy a kormány már rövid távon több javaslatukat megvalósítja.
Becsei András, a tanulmány egyik szerzője, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint a bankok és a jogalkotó célja azonos. Mindkét fél a magyar pénzügyi szektor digitalizációjában érdekelt, hogy felvegye a versenyt régió országaival. A technológiai fejlődésnek köszönhetően a banki ügyintézés számos területen digitalizálható, és ezt a folyamatot a jogalkotó számos területen képes elősegíteni. A digitalizált folyamatok által a bankok költsége csökkenthető, ami többek között alacsonyabb kamatokat és jobb szolgáltatásokat eredményezne. A tanulmány 11 pontját a „Digitális állampolgárság – digitális banki ügyintézés” névre keresztelt publikációban hozták nyilvánosságra.
A Bankszövetség javaslatai három különböző szinten jelennek meg, az alapszolgáltatásoktól kezdve az egyre komplexebb folyamatokig. Az első szint a banki szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés feltételeit mutatja be. A második szint a digitális fogyasztási hitelezés feltételeit ismerteti, míg a harmadik egy konkrét hiteltermék, a digitális jelzáloghitelezéshez kapcsolódó javaslatokat összesíti. Az egyes szintek piramisszerűen illeszkednek egymásra, és mindegyik szint egy jól körülhatárolható területet ír le.
Banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételei
Az első szint két egyszerű, de a bankok szempontjából kiemelkedően fontos célt határoz meg. Egyrészt, azt javasolják, hogy a szabályozó teremtse meg a bankok és az ügyfelek közötti digitális szerződéskötés feltételeit a kormány által elfogadott digitális állampolgárság programban. Másrészt, tegye lehetővé az ügyfelekkel való kommunikáció digitalizálását, hogy ezzel is csökkenthetők legyen a személyes adminisztrációval járó költségek. A célokat az alábbi négy feltételbe csomagolták:
- Hatékony és ingyenes ügyfél-azonosítási folyamat kialakítása
- Ügyféladat-változások nyomon követésének egyszerűsítése
- Elektronikus szerződéskötés és elektronikus aláírás a digitális állampolgárság részét képezzék
- A papír alapú kommunikáció digitális útra legyen terelhető
Az 1-es javaslat szerint egy olyan központi azonosítási megoldást kell bevezetni, amit a bankok integrálhatnak folyamataikba. Ez azért fontos, hogy az ügyfelek egyetlen mobilalkalmazásban tudjanak végig vinni folyamatokat. Ha különböző felületek és alkalmazások között kell váltogatniuk, akkor nagyobb eséllyel hagyják félbe a műveletet. A Bankszövetség tanulmányában konkrétan meg is jelölte, hogy a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) alkalmas lenne erre a célra.
A digitális szerződéskötéshez az azonosításon kívül elektronikus aláírásra is szükség van. A bankok egyik legfontosabb javaslata szerint a digitális állampolgárság program részeként kell ezt biztosítani az ügyfeleknek. Ráadásul a digitális állampolgárságnak automatikusnak kell lennie, hogy külön ügyintézés nélkül mindenki számára elérhető legyen. Amennyiben ez a két feltétel teljesül, akkor a digitális szerződéskötés minden bank és ügyfél számára megvalósítható lesz.
A szerződéskötés digitalizációja óriási tehertől és költségektől szabadítaná meg a bankokat és az ügyfeleket. Ezen a gondolatmeneten haladva jutunk el a 2-es és 4-es pontokhoz, amelyek a bankok és az ügyfelek szerződéskötés utáni kommunikációját egyszerűsítenék. Ha az adatváltozások egy központi adatbázisból frissíthetők lennének, akkor nem kellene egy új személyigazolvány miatt bankfiókba járni. Ez tovább csökkentené a bankfiók látogatások számát, amivel ismételten mindenki csak nyerne. Ugyanez igaz a kötelező tértivevényes postai úthoz kötött levelezésre is. Az ügyfelek döntő része digitális csatornákon kommunikál a bankjával, ezért mindenki számára ésszerű lenne a kötelező papír alapú kommunikáció megszüntetése.
Digitális fogyasztási hitelezés
Az első szint a digitális jogokat összesítette, amelyek szükségesek a bankok és az ügyfelek közötti kapcsolat létrehozására. A második szinten megfogalmazott javaslatok a banki hitelezés költségeit csökkentenék, ami kedvezőbb feltételeket és jobb hozzáférést biztosítana az ügyfelek számára.
- Valós idejű és teljeskörű jövedelemadatbázisokhoz való hozzáférés biztosítása
- Hitelbírálatot támogató adatkörök bővítése
- Kötelező pozitív KHR bevezetése
Mind a három feltétel ugyanazt a célt szolgálja, hogy a bankok egyszerűbben és gyorsabban férjenek hozzá a hitelbírálati folyamathoz szükséges információkhoz. A jövedelemi adatokat önkéntes alapon, az ügyfelek jóváhagyásával kaphatnák meg egy központi jövedelem információs rendszerből. Ez a jóváhagyás kiváltaná a költséges papír alapú jövedelemigazolási folyamatot. Az adatkörök bővítésével az ügyfelek fizetési szokásairól rendelkeznének pontosabb képpel, amely számos fintech és bigtech vállalat számára már most is hozzáférhető. A pontosabb kockázati profil felállítását támogatná a kötelező pozitív KHR bevezetése is, vagyis a pozitív hitelnyilvántartási adatokhoz való általános és kötelező hozzáférés.
A több és jobb minőségű adatnak köszönhetően a bankok pontosabb ügyfélprofilokat tudnának felállítani. Ez elsősorban a jó adósoknak válna előnyére, mivel olcsóbban jutnának hitelekhez. A pontosabb profilozás révén a bankok több rossz adóst tudnának kizárni, ami kisebb veszteséghez és alacsonyabb kamatokhoz vezetne.
Digitális és fenntartható jelzáloghitelezés
Az első két szint két olyan terület digitalizációjával kapcsolatban fogalmazott meg javaslatokat, amelyek az általános banki ügyintézést és tevékenységek széles körét teszik hatékonyabbá. A harmadik szint ezzel szemben kifejezetten egy hiteltermékre, a jelzáloghitelezésre fókuszál.
- Az új ingatlan-nyilvántartási eljárás optimális kihasználása
- Statisztikai értékbecslés szélesebb körű alkalmazása
- Elektronikus, egységes közhiteles nyilvántartáson alapuló azonnali végrehajtás biztosítása
- Ingatlanok energetikai adataihoz való ingyenes hozzáférés biztosítása
A specifikus feltételek jogszabályok alkalmazására és digitális nyilvántartások létrehozására és elérhetővé tételére vonatkoznak. Az első pont a 2024-ben bevezetésre kerülő elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárást módosítaná úgy, hogy egyszerűsíti a jelzálogjog bejegyzési kérelem benyújtását. A második pont a népszerű statisztikai értékbecslés kiterjesztését javasolja, amelyet jelenleg az esetek töredékénél tudnak csak alkalmazni. Az utolsó két pont pedig olyan adatbázisok létrehozását szorgalmazza, amelyet a bankok a jelzáloghitelezés során tudnának kiaknázni.
Habár a harmadik szint is fontos digitalizációs elemeket tartalmaz, az első két szinthez képest kisebb hozzáadott értéket képvisel a bankok és az ügyfelek számára. A feltételek megvalósítása hozzájárul az ingatlanhitelezéssel kapcsolatos adminisztráció 15 percre való lecsökkentéséhez, de a banki ügyintézés további területein nem hasznosul. Abból a szempontból mégis nagy jelentőséggel bír ez a szint, hogy egy rendkívül fontos döntés esetén az adminisztráció minimalizálásával több időt biztosít az érintetteknek a valóban fontos kérdések átgondolására.
A Fintech.hu 11 pontja
Becsei András szerint a Bankszövetség számos további javaslatot tudna megfogalmazni, amelyek a digitalizáció révén a hazai pénzügyi szektor versenyképességét javítanák. A bankok pontjaitól megihletve a Fintech.hu szerkesztőségében páran mi is összedugtuk a fejünket. Átgondoltuk, hogy a magyar viszonyok tekintetében milyen további pontokat javasolnánk megfontolásra a kormánynak és a Bankszövetségnek.
Olyan javaslatokat válogattunk ki, amik az ügyfelek és a bankok érdekeit is szolgálják. A 11 pontot három kategóriába soroltuk: 1. Edukáció, 2. Jóléti intézkedések, 3. Fintech megoldások. A fogyasztók edukálásával a pénzügyi és digitális ismeretek elterjedését segítenénk elő. A jóléti intézkedéseknél a banki ügyfelek pénzügyi termékekhez való jobb hozzáférését és hosszú távú szempontjait vettünk figyelembe. A fintech termékeknél pedig olyan megoldásokra tettünk javaslatokat, amik úgy növelik a bankok versenyképességét, hogy közben a vállalatok és a magánszemélyek is profitálnak belőlük.
A pontok ismertetése előtt röviden érdemes kitérni a magyar viszonyokra. A magyar pénzügyi rendszerben két alapvető probléma azonosítható az Európai Unió Digitális Gazdaság és Társadalom Indexe (DESI) alapján. Az első, hogy rosszul állunk a humán erőforrás digitalizáltságában. Ez azt jelenti, hogy a magyar fogyasztók digitális képességei és tudása az EU-n belül a sereghajtók közé tartozik. Hasonló a helyzet a vállalati szektorban is, mely nagyon alacsony fokú digitalizáltsággal rendelkezik. Különösen a KKV szektor, ahol olyan alapvető technológiák hiányoznak a mindennapi munkafolyamatokból, mint az elektronikus kommunikáció vagy adattárolás. A javaslatcsomagunkban ezeket a jellemzőket is számításba vettük.
Edukációs javaslatok
Az ügyfelek pénzügyi oktatását két dimenzióban javítanánk.
- Kötelező pénzügyi tantárgy bevezetése az oktatásban
- Banki ügyfél edukáció adatvédelem, kiberbiztonság és ifjúsági pénzügyek terén
Kötelezővé tennénk a pénzügyi oktatást a középiskolákban. Meglátásunk szerint a magyar társadalom pénzügyi ismeretei fejlesztésre szorulnak, különösen a digitalizált termékekre vonatkozóan. Formális intézményi keretek között jelenleg nincsen kötelező pénzügyi oktatás, mely hozzájárul a pénzügyi ismeretek hiányosságaihoz. A pénzügyi termékek megfelelő igénybevételéhez elengedhetetlen, hogy legalább az alapvető fogalmakkal tisztában legyenek a fogyasztók. A pénzügyek digitalizációja további kihívást jelent ezen a területen. A pénzügyi termékek könnyebb hozzáférése egyúttal azok pontosabb ismeretét is igényli, hiszen, ha egyszerűsítünk egy hiteligénylési folyamatot, akkor megnő az esélye a megalapozatlan döntések meghozatalának is. Annak érdekében, hogy elősegítsük a fogyasztók döntéshozatalát, és a digitális pénzügyi termékek fogyasztását, szükségesnek látjuk az általános és kötelező pénzügyi oktatás bevezetését.
Az ügyfelek edukációjából a bankok is kivehetik a részüket. Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több hazai bank és fintech is felismerte a felhasználók oktatásának szükségességét. Három területen javasoljuk, hogy a pénzintézetek növeljék edukációs erőfeszítéseiket: adatvédelem, kiberbiztonság és ifjúsági pénzügyek. Az utóbbi terület szorosan kapcsolódik a kötelező állami tantárgy bevezetése mögött húzódó érvekhez. A bankok számára a fiataloknak szóló felületek és mobilalkalmazás alapú játékos tartalmak létrehozását javasoljuk.
A pénzügyi adatok védelme nem csak a visszaélések miatt szükséges. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ügyfelek gyakran nincsenek tisztában adataik védelmének fontosságával, emiatt hanyagul bánnak velük. A bankok érdeke is az ügyfél adatok védelmének előmozdítása, ami lojálisabb és elkötelezettebb fogyasztókat eredményezhet. A kiberbiztonság a digitalizációval fokozódó pénzügyi visszaélések megelőzése miatt fontos. Az MNB legutóbbi jelentéséből tudjuk, hogy egyre növekszik a pénzügyi csalások száma Magyarországon. A digitalizáció új típusú csalások elterjedését is magával hozta, csökkentve az elkövetők lebukásának esélyét. A bankok és az ügyfelek közös érdeke, hogy elkerüljék a visszaéléseket, amelyek komoly költségeket rónak mindkét félre. A szakértők egybehangzó állítása szerint a legjobb védelmet a visszaélésekkel kapcsolatos tudás jelenti, ezért kiemelten kell kezelni az ügyfelek felkészítését és oktatását.
Jóléti intézkedések
A kategóriában olyan javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyek elsősorban a fogyasztók érdekeit tartják szem előtt.
- Közös bankfióki rendszer kialakítása
- Egyszerűsített bankváltás
- Fenntarthatósági ösztönzők
- Zöld beruházási alapok
Bevezetnénk a közös bankfióki rendszert, hogy mindenki számára biztosítsuk a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az elmúlt 10 évben kb. a felére csökkent a magyarországi bankfiókok száma. Az ügyfelek egyre inkább a digitális csatornák felé fordulnak, emiatt a bankoknak egyre kevésbé éri meg fizikai ügyfélközpontokat fenntartaniuk. Pedig a lakosság egy részének szüksége lenne a bankfiókok elérhetőségére, mivel nem rendelkeznek megfelelő digitális képeségekkel. Hasonló problémával szembesült az Egyesült Királyság is, ahol egy alapvetően postai szolgáltatásokat kínáló vállalat vette át a bankfiókok szerepét. A Post Office kezdeményezésére létrejövő BankHub projekt 5 nagybankkal együttműködve indult. A közös használatú bankfiókok üzemeltetése az eredeti költségek töredéke mellett képes kiszolgálni a digitális ismeretek hiányában a fizikai ügyfélpontokat látogató fogyasztókat.
A második javaslatunk az MNB egyszerűsített bankváltás koncepcióját támogatja. Más országhoz hasonlóan Magyarországon is jellemző, hogy nagyon ritkán váltunk bankot. Ez egyrészt csökkenti a bankok közötti versenyt, másrészt a bankok számára is költségesebbé teszi az ügyfelek megszerzését. Az egyszerűsített bankváltás lényege, hogy pár kattintással egy mobilalkalmazás segítségével tudjuk a szükséges adatokat továbbítani és a számlánkat átmigrálni az új szolgáltatóhoz. Ez növelné a bankok közötti versenyt, ami jobb szolgáltatásokat és termékeket eredményezne.
A 3-4. javaslatunk a hosszú távú fenntartható gazdálkodást és társadalmat célozza meg, melyben a bankoknak kiemelt szerep jut. A pénzügyi szektoron is múlik, hogy milyen projekteket és vállalatokat finanszíroz, és ezek hogyan befolyásolják a klímacélok megvalósulását. Ezért hasznosnak tartanánk egy olyan állami ösztönző rendszert, mely a bankokat a zöld hitelezésre és a zöld alapokba való befektetésre motiválja . Örömmel üdvözüljük, hogy például a Zöld Otthon Program keretében láttunk már olyan projekteket, ahol kamattámogatás által a zöld jövő irányába terelik a bankokat és a fogyasztókat. A kamattámogatás mellett akár zöld adókkal és direkt pénzügyi támogatással is ösztönözhető lenne a bankszektor portfóliójuk zöldítésében.
Fintech megoldások
Az utolsó kategóriába olyan fintech megoldásokat gyűjtöttünk össze, amelyek bevezetése megvalósítható és érdemi hozzáadott értéket képvisel a szolgáltatók és a fogyasztók számára egyaránt.
- Beágyazott pénzügyi megoldások bevezetése
- Azonnali Fizetések Rendszerére építő megoldások fejlesztése
- KKV digitális platform és digitális banki termékek létrehozása
- Ifjúsági banki termékek bevezetése szülői kontrollal
- Biometrikus azonosítási rendszerek felhasználása
A beágyazott pénzügyek egy tág kategória, alapvetően a nem pénzügyi termékek fizetési folyamatába beépített pénzügyi termék értékesítést értjük alatta. Egyszerűbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy az online vásárlás során az adott termékhez kapcsolódó pénzügyi termékeket lehet értékesíteni, például biztosítást vagy fogyasztási hitelt. A külföldön az egyik legismertebb és legelterjedtebb megoldás, a Buy-Now-Pay-Later fizetés, ami megengedi, hogy a vásárló több részletben fizessen a termékért. A beágyazott pénzügyek kiváló cross-selling lehetőséget biztosítanak a banknak, míg az ügyfelek kényelmes és ügyfélbarát módon tudnak pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat igénybe venni.
Magyarországon, a világon szinte egyedülálló módon szabályozói nyomásra azonnali, vagy más néven instant fizetési rendszer került bevezetésre. A világon nagyon kevés olyan ország van, ahol ez a technológia ilyen fejlettségben és hozzáférés mellett rendelkezésre áll. Az AFR 1.0 és a fokozatosan bevezetésre kerülő AFR 2.0 olyan termékfejlesztési lehetőségeket és kötelezettségeket is magában rejt, amit érdemesnek tartunk kihasználni. Ezért javasoljuk a pénzügyi szolgáltatóknak az AFR-re épülő termékek bevezetését, amely vállalkozások és magánszemélyek számára is rendkívül magas szintű fizetési szolgáltatásokat nyújt. Segítségével a kereskedők a kártyás fizetéseknél is gyorsabban hozzájuthatnak pénzükhöz, a vásárlók számára pedig kényelmes és biztonságos fizetési lehetőséget jelent.
A Bankszövetség javaslatainak egy sarkalatos pontja volt a magánszemélyek számára kínálható digitális szerződéskötés és hitelnyújtási folyamatok kialakítása. A Fintech.hu szerkesztőségében hasonlóan fontosnak tartjuk, hogy ezek a lehetőségek a vállalatok számára is elérhetőek legyenek. Főleg a KKV szektor számára jelent sok időt és nehézséget a pénzügyek intézése. Ezért olyan digitális felületek, platformok létrehozását javasoljuk, amelyek a vállalati pénzügyek digitalizációját teszik lehetővé a szerződéskötéstől a pénzügyi termékekhez való hozzáféréséig. Az ilyen platformok ideális felületei lehetnek a vállalati szektor digitalizációjának is, a digitális transzformációs és pénzügyi tanácsadások nyújtásával.
A bankok számára pozíciójuk megtartása érdekében kiemelten fontos a jövő generációinak a megszólítása. Ennek egyik lehetséges módja a 18 éven aluli ügyfeleknek szóló pénzügyi termékek kínálása. Számos fintech vállalat lépett piacra olyan gyerekeknek szóló pénzügyi termékkel, mely felett a szülők kontrollt gyakorolhatnak. Az ilyen termékek a fiatalok pénzügyi edukációját és tudatosságát is fejlesztik. A szülők megtakarítási célokat jelölhetnek ki, a fizetéseket motivációs eszközként alkalmazhatják, limiteket állíthatnak be gyerekeik költéseire, és egyúttal a pénzügyi önállóságra is nevelhetik őket.
Az előző javaslatoknál kevésbé átfogó, de fontos technológiának tartjuk a biometrikus azonosítási rendszerek bevezetését. Ezzel nem csak a felhasználói élmény javítható, de a biztonság is növelhető. Ha a hagyományos authorizációs logikák mellett biometrikus azonosítással is jóváhagyhatók lennének fizetések és átutalások az egyszerre gyorsítaná és tenné biztonságosabbá a fizetéseket. A technológia régóta rendelkezésre áll, azonban eddig meglepően kevés pénzügyi vállalat aknázta ki a benne rejlő lehetőségeket.
11 + 11 pont a magyar pénzügyi szektor versenyképességének növeléséért
A Bankszövetség a magyar kormánynak címzett 11 pontja strukturáltan és célzottan digitalizálná a banki ügyintézést. A javaslatok valóban érdemben csökkentenék a bankok költségeit, amely olcsóbb és hozzáférhetőbb hitelekben testesülne meg az ügyfelek számára. A szervezet alelnöke, Becsei András szerint számos további javaslattal rendelkeznek a magyar bankszektor digitalizációjával kapcsolatban. A Fintech.hu-nál összeszettünk további 11 javaslatot, melyek irányába érdemes lenne a szektor szereplőinek elindulni. Meglátásunk szerint a lakosság oktatását, a bankok közötti verseny fokozását, a vállalati szektor digitális pénzügyekhez való hozzáférését kellene a priorizálni. A javaslatok növelnék az ügyfelek csalásokkal szembeni ellenálló képességét, csökkentenék a bankok költségeit, fokoznák a versenyt és jobb szolgáltatásokat biztosítanának a felhasználók számára.
Forrás: Bankszövetség, Portfolio, Portfolio
Címlapkép: depositphotos
