Baljós trend kezd kirajzolódni a pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos mutatók tekintetében Magyarországon. A kártyás csalások és a csalárd átutalások száma és értéke az utóbbi években meredeken emelkedik, derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss pénzforgalmi statisztikáiból. Bár a magyar piac továbbra is biztonságosnak tekinthető, ahhoz, hogy ez így is maradjon, fontos a kedvezőtlen folyamatokra felhívni a figyelmet. Szakértők egybehangzó véleménye szerint a tudás és a tájékozottság nyújtja a legjobb védelmet a csalókkal szemben.
Magyarország egyelőre egy biztonságos hely
Mielőtt rátérnénk a konkrét adatokra, fontos leszögezni, hogy Magyarországon alapvetően alacsonynak tekinthető a pénzügyi csalások mértéke. Még az Európai Unión belül is a legbiztonságosabb pénzforgalmi rendszert működtető tagállamok közé tartozunk. Az Európai Központi Bank (EKB) egy 2021 októberében kiadott elemzésében hazánkat az utolsó előtti helyre sorolta a megvalósult kártyacsalások rangsorában. Forgalomarányosan egyedül Lengyelországban követtek el kevesebb csalást a vizsgált időszakban.
A visszaélésekben megmutatkozó trendek azonban kevésbé rózsásak. Míg az Eurozónában összességében csökken a kártyás csalások értéke, addig Magyarországon növekszik. Ugyan az EKB elérhető adatai nem a legfrissebbek, 2020 és 2021-re is jelentős csökkenést mutatnak a csalások értékében és darabszámában egyaránt. Itthon ezzel szemben 2019 óta gyorsuló ütemben romlik a helyzet.
Növekszik a pénzügyi csalások száma és az értéke is
Nézzük elsőként a kártyás visszaélések statisztikáit. A hazai kibocsátású kártyákat érintő csalások száma tavaly megközelítette a 155 ezret, ami majdnem a kétszerese a 2021-es 88 ezer körüli adatnak. Az idei év ennél is rosszabb képet fest. Az első két negyedévben több, mint 95 ezer visszaélést regisztráltak, vagyis, ha valami drasztikus visszaesés nem történik az év második felében, akkor biztosan új rekordot könyvelhetünk el.
A csalások értékének tekintetében még rosszabb a helyzet. 2021 és 2022 között 1.8 milliárd forintról közel 4.3 milliárd forintra nőtt a kártyás csalások összértéke, idén pedig egy fél év alatt már 3.5 milliárd forint felett járunk. Ez a jelentős növekedés akkor is aggasztó, ha figyelembe vesszük az elmúlt időszak magas inflációs rátáit, hiszen másfél év alatt 20 ezer forintról 37 ezer forintra nőtt a kártyás csalások átlagos értéke.
A pénzügyi visszaélések darabszáma és értéke arányaiban a belföldi, bankközi forgalomban nőtt a leginkább. 2021-ben 4 ezer csalásról és kevesebb, mint 55 milliós kárról számolt be az MNB, tavaly már 8 ezer csalásra 82 millió forint ellopott pénz jutott. 2023 első hat hónapjában 6 ezer csalás felett járunk, és a teljes kár meghaladja a 137 milliót. A legtöbb visszaélés azonban a határon átnyúló forgalomban jelenik meg, az idei évben 3.4 milliárd forintot veszítettek el így a magyar kártyabirtokosok.
Ennél is nagyobb kárt okoztak a pénzügyi csalásokra szakosodott bűnözők átutalások segítségével. Csak idén 8 milliárd forintot meghaladó értékben csaltak ki pénzt háztartásoktól és vállalatoktól. A növekedés ebben a mutatóban is számottevő, hiszen tavaly összesen 9 milliárdot, két éve pedig csupán 2.6 milliárd forintot sikerült ilyen módon kicsalni a pórul járt áldozatoktól. Sajnos nem csak a csalások értéke növekszik, hanem a sikeres kísérletek száma is. 2021-hez képest az idei évben több, mint háromszor annyi visszaélés történt, pedig csak félév adatainál tartunk.
Fokozódó veszélyek a kibertérben és az otthonunkban
Egy tavalyi cikkünkben részletesen megvizsgáltuk a ránk leselkedő új kihívásokat. A rohamléptekben fejlődő, egyre biztonságosabb digitális fizetési rendszerekben a legnagyobb veszélyt maguk a felhasználók jelentik önmagukra. Amíg 10-15 évvel ezelőtt a csalók az infrastrukturális hiányosságokat, sebezhetőségeket igyekeztek kihasználni, addig az utóbbi években a pszichológiai manipulációra és megtévesztésre helyezik a hangsúlyt. A pénzügyi szolgáltatók egyre megbízhatóbb és nehezebben feltörhető szolgáltatásokat kínálva új módszerek és technikák kifejlesztésére kényszerítették a csalásokból meggazdagodni vágyókat.
Az új praktikák közé tartozik az úgynevezett romantikus csalás, amikor egy idegen megpróbál a bizalmunkba férkőzni romantikus kapcsolat kialakításával. A vállalatokat megcélzó, egyik leggyakoribb csalási technika a CEO e-mail, mely során a csalók magukat a vállalat vezetőjének, vagy egy vezető tisztségviselőjének kiadva szólítják fel a cég munkatársát tranzakciók elindítására. Az elterjedt stratégiák közé sorolható még a közismertebb unokázós csalás is, illetve a magukat banki alkalmazottaknak kiadó csalók módszere is.
A megtévesztésen alapuló technikák mellett komoly veszélyt jelentenek a kiberbűnözők által kifejlesztett vírusok. Ugyanis a profik közül egyre többen adják bérbe szolgáltatásaikat képzetlenebb társaiknak. Akár zsaroló vírusról, akár adathalász szoftverről van szó, a bűnözők egyre kevesebb tudással képesek komolyabb bűncselekményeket elkövetni.
Az elmondottakat az MNB adatai is megerősítik. A kártyás csalásoknál az adathalászat és a megtévesztés/manipuláció eredményeként jóváhagyott fizetési tranzakciók okozták a legtöbb kárt 2023-ban. Az átutalásoknál a két vezető csatorna, melyen megvalósultak a csalárd tranzakciók pedig az Internet és a mobiltelefon voltak.
Az áldozat viseli a pénzügyi kár döntő részét
A csalárd átutalásoknál korábban is jellemzően az áldozatot terhelte a felelősség. 2020-ban 90 és 10 százalékban osztozott az ügyfél és a szolgáltató az okozott káron, ez az arány azóta tovább nőtt az ügyfelek javára, és tavaly már 98 százalékban a felhasználókat terhelte. A kártyás csalásoknál eddig inkább a szolgáltatók voltak rosszabb helyzetben. 2021-ben még a kártyás csalások döntő részét a kibocsátó viselte, a tulajdonosokra csupán a teljes kár 25 százaléka hárult. 2022-re ez az arány 43 százalékra szökött fel, idén pedig elérte az 55 százalékot.
A teherviselésben megfigyelhető változások a csalók módszereiben bekövetkezett fejlődésnek is az eredménye. Mivel az új technikák közvetlenül a felhasználót támadják, az ő hiszékenységére, tájékozatlanságára, jóhiszeműségére építenek, emiatt a felelősség is egyre inkább az ügyfelet terheli. Rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk a csalók eszközeivel és stratégiáival, hogy felismerjük azokat a helyzeteket, amikor egy bűnöző célkeresztjébe kerülünk. Így tudjuk leginkább elkerülni, hogy áldozattá váljunk, és elveszítsük pénzünket.
Címlapkép: depositphotos
