Szinte már közhely, hogy a munkaerőpiacon a mesterséges intelligencia elterjedése nehéz helyzetbe hozza a juniorokat. Dr. Varga Pál, a BME Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékének a tanszékvezetője szerint azonban a junior-kérdést másképp kellene vizsgálni. Szerinte a helyzet az, hogy a junior és szenior szint hatékonysága közötti eltérés drasztikusan csökken, miközben a korábban is meglévő generációs különbség a megszokott 10-15 évről 2-3 évre redukálódott a juniorok és a néhány éve már végzett, munkahelyi „matuzsálemek” között.
Mindez, ahogyan a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” adásában mondta, feszültséget szülhet. A frissen végzettek olyan sebességgel képesek komplex feladatokat, például kódolást vagy elemzést megoldani, ami kihívás elé állítja a tapasztaltabb kollégákat is. A mérnökök – de más szakemberek – és az MI kapcsolatát akár meg egy évvel ezelőtt is a „mester és segéd” párossal lehetett leírni. Mára, az agentic AI korában ebben a kapcsolatban az ember egyre inkább a egyfajta rendszerfelügyelővé válik, aki az MI által generált komplex folyamatokat kontrollálja.
Átfogó hatás a mesterséges intelligenciától
A mesterséges intelligencia gyors térhódítása természetesen ez az egyetemi oktatást – így a tanulást, tanítást, számonkérést – is alapjaiban változtatja meg. A felsőoktatásban már nem opció az MI figyelmen kívül hagyása. A „3T” (Tilt, Tűr, Támogat) modell pontos kereteket ad. Amíg az alapozó tárgyaknál a manuális tudás megszerzése a cél (tiltás), addig a projektekben már elvárás a technológia hatékony használata. Az MI és MI-tudás iránti kereslet óriási. Ahogyan Dr. Varga Pál felidézte, egyetlen alkalmazott MI kurzusra 19 különböző szakról érkeztek hallgatók, a vegyészektől az űrmérnökökig.
Dr. Varga Pál szerint az MI az felhasználóit akár „egyszemélyes hadsereggé” tudja változtatni. A mesterséges intelligencia erejét kihasználva egy szakember olyan volumenű és komplexitású munkát képes egyedül elvégezni, amelyhez korábban egész csapatokra volt szükség. Mint mondta, a MI lehetővé teszi, tapasztalt szakemberek, például architektek vagy vezetők számára, hogy visszatérjenek az operatív feladatokhoz, például a kódoláshoz.
Az MI jó promptok alapján képes több tízezer sornyi kódot legenerálni. A szakértőknek így már „csupán” a rendszerszemléletű irányításra és az eredmények tesztelésére kell koncentrálnia. Ahogy fogalmazott, az emberi szerep eltolódik a végrehajtástól a felügyelet felé, ahol kritikus gondolkodással kell ellenőrizni az MI által javasolt terveket és azok végrehajtását, így biztosítva a minőséget és a biztonságot.
Jön az AI Hungary
A beszélgetés során a szakember egy kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy hol lehet Magyarország helye a globális AI versenyben. Bár bizonyos rangsorok szerint Magyarország az előkelő 19. helyen áll, az ipari hatás tekintetében inkább az európai középmezőnyhöz tartozunk. A kitörési pontot az alkalmazások integrálása és az ágens alapú technológiák jelenthetik, amiben hazánk kifejezetten erős.
Ahogy mondta, az április végi AI Hungary konferencián a résztvevők átfogó képet kapnak majd a mesterséges intelligencia – és az ehhez tartozó vállalati transzformációs folyamatok – hazai és nemzetközi helyzetéről.
Egyben itt mutatják majd be a 2025-ben elindított Top 50 Nők Mesterséges Intelligencia területén pályázat díjazottjait és az idei új kiírást, amelyben már külön versengenek majd kutatók, technológiai kiválóságok, a vezetők, evangélisták és feltörekvő tehetségek. A kezdeményezést életre hívó Dr. Varga Pál szerint az MI, mint új iparág, nem lehet „férfi szakma.” Szükség van a szektor kiemelkedő női szereplőinek a bemutatására, példaképekre.
A teljes adás az alábbi Spotify linken elérhető.
(Címlapkép: Depositphotos)
