Már a zenészek pénzét is elveszi az AI – egyre súlyosabb a helyzet

Miközben egyre többen készítenek zenét a mesterséges intelligenciával, a Banrupt zenekar a túlzott AI-használat ellen írt dalt. Ez a Skynet, az immár 30 éves magyar punk zenekar új videója. A Bankrupt ebben a számban erőteljesen állást foglal a generatív mesterséges intelligencia túlzott térnyerése ellen. Az MI és más legutóbbi adásában a zenekar énekese, Sarkadi Balázs szerint a streaming platformokon a csaló botok lerabolják a zenészek jogdíjait. Véleménye szerint nem tekinthető alkotásnak a zene-promptolás, ugyanakkor úgy gondolja, hogy a tech cégek kontrollálatlan ámokfutását pontosan olyan szigorral kezelni, mint az atomfegyverek terjedését.

Sarkadi Balázs nem a technológiától rettegő luddita: civilben szoftverfejlesztő, azonban azt mondja, hogy a mesterséges intelligencia felzabálja a zeneipart és már a létezésünket is fenyegeti. 

A zenész szerint a streaming platformokon ma szürreális állapotok uralkodnak: a feltöltött felvételek jelentős hányadát algoritmusok generálják, a jelenség pedig közvetlenül az emberi előadók megélhetését fenyegeti. Ahogyan az „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” adásában elmondta, a platformokra érkező új zenék több mint fele már mesterséges intelligenciával készült, és a becslések szerint ezek forgalmának legalább 70 százalékát botok pörgetik.

Csaló botok és üres persely: hogyan darálja le az AI a zeneipart?

„Akik ezt csinálják, csalnak. A streaming platformok egy közös perselyből osztanak mindenkinek pénzt. Tehát ha valaki ebből csalással szed ki pénzt, akkor a valódi zenészeknek kevesebb marad” – fogalmaz.

A probléma azonban nem csupán az elszivárgó forintokban mérhető. A zenehallgatók ideje és figyelme véges, a futószalagon gyártott, lélektelen tucatzenék pedig elszívják a levegőt az élő klubzenekarok elől.  Ahogy mondta, a Bankrupt nem a streaming bevételekből él, és őt is inkább a figyelemmegosztás zavarja. Az AI-zene az emberektől veszi el azt az időt, amit pedig akár azzal is tölthetnének, hogy „meghallgatnak öt punkzenekart, akiknek van saját száma, és elmehetnének a koncertjükre” – világít rá Balázs.

Különösen felháborítónak tartja azt az önámítást, amikor a programok mögé bújó felhasználók valódi művésznek képzelik magukat:

„Erre mondják, hogy eddig voltak hangszerkesztő szoftverek és a Suno csak ennek egy újabb fokozata, magasabb absztrakcióval, de szerintem ez nagyon nem így van. Ennyi erővel veszek egy Big Mac menüt, és séfnek szólítsatok ezentúl”.

Nem kérnek a műanyagból

„Öt lemez egy héten, hat ujj mindkét kézen – Jön a Skynet” című beszélgetésben Balázs elmondta, a technológia elutasítása mögött nem valamiféle maradiság áll. A Bankrupt zenekar 1996-os indulásakor az elsők között készített saját HTML-weboldalt, és a generatív modellek megjelenésekor ők maguk is kíváncsian kísérleteztek a szoftverekkel. A fordulat akkor következett be, amikor a zenekar állandó grafikusa elmesélte, hogy egy könyvsorozat folytatásánál az AI miatt veszítette el a megbízatását.

„Akkor én nagyon elszégyelltem magam. Azt a technológiát nem fogom támogatni, ami már a barátainknak okoz problémát. Eldöntöttük, hogy még kiegészítő dolgokban, grafikában, plakátokon vagy klipekben sem fogunk semmilyen AI-t használni. Lejöttünk a cuccról teljesen.” – hangsúlyozza.

A gondolatot folytatva hozzátette, hogy mint szoftverfejlesztőt, már személy szerint őt is utolérte az AI, de nem általában mesterséges intelligencia ellenes. Szerinte „az AI-nak az olyan dolgokat kellene szolgálnia, mint az orvosi diagnosztika, de persze átvehetné az unalmas, repetitív feladatokat, hogy nekünk több időnk maradjon zenélni és rajzolni! Az egy szörnyű dolog, hogy önként feladjuk ezeket az emberi értékeket” – érvel a zenész, hozzátéve, hogy a mesterséges intelligencia jelenleg parazitaként működik, és egyszerűen “kiszívja az életet” az alkotókból.

Világvége rulett: miért kéne atomenergiaként szabályozni?

A Bankrupt Skynet című dala nem véletlenül idézi meg a Terminátor fiktív katonai hálózatát: a szuperintelligencia és a kontrollvesztés kockázata ma már a vezető kutatók szerint sem csupán sci-fi forgatókönyv. A neurális hálózatok úttörője, a Nobel-díjas Geoffrey Hinton maga is 10-20 százalékra becsüli egy globális katasztrófa valószínűségét.

Sarkadi Balázs szerint döbbenetes felelőtlenség, hogy a döntéshozók szabad kezet adnak a szociopata vonásokat mutató techmilliárdosoknak.

„Ugyanúgy kéne szabályozni, mint az atomenergiát. Nem dúsíthatsz uránt a hálószobádban csak azért, mert szeretnél. Erre nagyon odafigyelünk a világban, közben meg az AI legalább olyan veszélyes, és rábízzuk ezekre az emberekre” – fogalmaz keményen.

A dezinformáció, a hangklónozás és a politikai manipulációk már a közeljövőben beláthatatlan károkat okozhatnak. Sarkadi Balázs szerint a megoldás az emberi tudatosságban és az aktív ellenállásban rejlik: az AI-szemét bojkottját a szelektív hulladékgyűjtéshez hasonló morális alapállássá kellene tenni. A punkzenész üzenete egyszerű: fogjuk vissza az AI-használatot, amennyire lehet, és támogassuk az élő zenét és a hús-vér grafikusokat. 

(Szerző: Márton György, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján NotebookLM segített.)

(Címlapkép: Depositphotos)