Több mint 15 millió kiszivárgott dokumentum alapján tártak fel súlyos visszásságokat a Deutsche Bank működésében. A világ egyik legnagyobb pénzintézeténél éveken át előfordult, hogy a jövedelmező üzleti kapcsolatok fontosabbnak bizonyultak a pénzmosás elleni szabályoknál, a szankciók betartásánál vagy éppen a környezetvédelmi vállalásoknál. A feltárt ügyek között Donald Trump, Jeffrey Epstein és több orosz oligarcha neve is felbukkan.
Az Inside Deutsche Bank nevű nemzetközi tényfeltáró projekt eredményeiről a Direkt36 számolt be a Telexen megjelent cikkében. Az eredeti oknyomozó anyagot Frederik Obermaier, Bastian Obermayer, Khadija Sharife, Brian Fitzpatrick és Josy Joseph készítették. A több mint 50 szerkesztőség és 200 újságíró részvételével zajló vizsgálat olyan belső levelezésekre, kockázati jelentésekre és tranzakciós adatokra épült, amelyek részletes betekintést engednek a német bankóriás korábbi működésébe.
Orosz oligarchák és a szankciók kijátszásának gyanúja
A kiszivárgott dokumentumok egyik legfontosabb megállapítása, hogy a Deutsche Bank a nyugati szankciók bevezetése után is igyekezett megtartani jövedelmező orosz ügyfélkapcsolatait.
A Krím 2014-es orosz annektálását követően a bank több befolyásos orosz ügyfél számláját svájci és luxemburgi egységeihez helyezte át, ahol szigorúbb banktitokvédelmi szabályok érvényesültek. A dokumentumok szerint 2015 őszére az orosz ügyfelekhez kapcsolódó forgalom 60 százaléka Svájcon, további 13 százaléka Luxemburgon keresztül zajlott.
A bank később az amerikai igazságügyi minisztérium információkéréseire is csak korlátozott adatokat adott át. A visszatartott információk között többek között Oleg Gyeripaszka szankcionált orosz üzletemberhez kapcsolódó adatok is szerepeltek.
A belső levelezésekből az is látható, hogy a bankon belül komoly nézeteltérések alakultak ki az orosz üzletek folytatásáról. Miközben egyes vezetők a jelentős bevételi lehetőségeket hangsúlyozták, a megfelelőségi szakemberek a jogi és reputációs kockázatokra figyelmeztettek.
A Deutsche Bank visszautasította, hogy ügyfeleinek segítséget nyújtott volna a szankciók megkerülésében. Állítása szerint az orosz kapcsolatok kockázatait már 2014-től fokozatosan csökkentette, a 2022-es ukrajnai invázió után pedig az oroszországi tevékenységének megszüntetése mellett döntött.
Trump és Epstein pénzügyei is előkerültek
Az iratokból több ismert közéleti szereplő Deutsche Bankhoz fűződő kapcsolatáról is új részletek derültek ki. Donald Trump például hosszú időn keresztül a bank hitelügyfele volt. Miután 2016-ban megnyerte az amerikai elnökválasztást, a pénzintézet különleges adatvédelmi intézkedéseket vezetett be a hozzá kapcsolódó dokumentumok kezelésére.
Ennek ellenére 2017-ben egy banki alkalmazott tévedésből külső címzetthez juttatott el egy olyan hivatkozást, amely több mint 1500 ügyfél pénzügyi adataihoz vezetett. Az érintett számlák között feltehetően Trump számlái is szerepeltek. A bank vezetése végül úgy döntött, hogy nem tájékoztatja az akkori amerikai elnököt az incidensről.
Még súlyosabb kérdéseket vet fel Jeffrey Epstein esete. A szexuális bűncselekmények miatt elítélt üzletembert a Deutsche Bank 2013-ban fogadta ügyfelei közé, noha korábbi büntetőügye már ismert volt.
A most nyilvánosságra került adatok szerint a bank később közel 600 millió dollárnyi gyanús tranzakciót azonosított Epsteinhez és kapcsolatrendszeréhez kötődően. Ez több mint kétszerese a korábban nyilvánosan ismert összegnek. A tranzakciók gyanús minősítése ugyanakkor önmagában nem jelenti valamennyi pénzmozgás bizonyítottan bűncselekményből származó eredetét. A Deutsche Bank elismerte, hogy hibás döntés volt Epsteint ügyfélként befogadni, és sajnálatát fejezte ki a korábbi üzleti kapcsolat miatt.
A pénzmosás elleni ellenőrzések sem működtek megfelelően
A vizsgálat szerint a bank több esetben annak ellenére tartott fenn kockázatos ügyfélkapcsolatokat, hogy saját szakemberei már korábban figyelmeztettek a problémákra. A kazah milliárdos Timur Kulibajev vagyonának eredete például évek óta kérdéseket vetett fel a bankon belül. Amikor 2020-ban egy 15 millió dolláros átutalás hátterét nem sikerült megfelelően tisztázni, a Deutsche Bank korlátozta a számlára érkező pénzmozgásokat. Ezzel párhuzamosan azonban a luxemburgi egységnél már Kulibajev feleségének számlanyitását készítették elő.
A pénzmosás elleni ellenőrzések hiányosságait egy kolumbiai ügy is szemlélteti. A bank 2019-ben több ezer, a szexiparhoz köthető tranzakció lebonyolításában vett részt, amelyek között a belső vizsgálat pénzmosással és szervezett bűnözéssel potenciálisan összefüggő pénzmozgásokat is talált.
A gyanús ügyletek jelentős részéről kezdetben nem értesítették a hatóságokat. A problémák feltárása után, 2020-ban végül 230 bejelentést tettek. Az újságírók olyan tranzakciókat is azonosítottak, amelyek feltételezhetően észak-koreai érdekeltségekhez kapcsolódtak. Egyes átutalások közleményében ráadásul kifejezetten szerepelt Észak-Korea neve.
A környezetvédelmi vállalásokat is felülírhatták az üzleti érdekek
Nem kizárólag a pénzügyi bűnözés megelőzésével kapcsolatban merültek fel problémák. A kiszivárgott dokumentumok a Deutsche Bank fenntarthatósági gyakorlatát is megkérdőjelezték. A pénzintézet 2020-ban vállalta, hogy nem támogat új sarkvidéki olaj- és földgázprojekteket. Néhány hónappal később mégis közreműködött egy 1,5 milliárd eurós tranzakció lebonyolításában, amely az oroszországi Vostok Oil projekthez kapcsolódott. A bank azzal indokolta az ügyletet, hogy csupán pénzforgalmi közvetítőként működött közre, és nem közvetlen finanszírozást nyújtott.
Hasonló kérdések vetődtek fel egy másik oroszországi, Uszty-Lugában tervezett gázipari beruházásnál is. Bár a belső szakértők környezetvédelmi és pénzügyi kockázatokra figyelmeztettek, a bank végül jóváhagyta az üzletet. A Deutsche Bank tagadta, hogy tudatosan megkerülte volna saját fenntarthatósági szabályait.
A Deutsche Bank szerint mára teljesen átalakult a működése
A nemzetközi tényfeltárás megállapításaira reagálva a Deutsche Bank hangsúlyozta, hogy a bemutatott ügyek jelentős része évekkel vagy akár évtizedekkel korábbi időszakokra vezethető vissza.
A pénzintézet szerint Christian Sewing 2018-as vezérigazgatói kinevezése óta alapvető változások történtek a működésében. A bank közlése alapján 2019 és 2025 között összesen 7 milliárd eurót fordított az ügyfél-átvilágítás és a tranzakcióellenőrzés fejlesztésére.
A kiszivárgott dokumentumok ugyanakkor azt mutatják, milyen jelentős problémákat okozhat egy globális bank működésében, ha az üzletszerzés szempontjai időnként háttérbe szorítják a kockázatkezelést. A feltárt esetek nem minden részlete jelent bizonyított jogsértést, de a belső figyelmeztetések és a késedelmes intézkedések komoly kérdéseket vetnek fel a pénzintézet korábbi ellenőrzési gyakorlatáról.
A történetnek ráadásul magyar vonatkozása is lehet. A nemzetközi nyomozásban egyetlen magyar szerkesztőségként részt vevő Direkt36 jelezte, hogy a kiszivárgott dokumentumok magyarországi kapcsolódásait külön cikkben fogja bemutatni.
Forrás: A Direkt36 2026. november 17-én, a Telexen megjelent, „Piszkos pénzek, félrenéző bankárok: feltárulnak a világ egyik legnagyobb bankjának titkai” című tényfeltáró cikke, valamint az Inside Deutsche Bank nemzetközi újságírói együttműködés. Az eredeti anyag szerzői Frederik Obermaier, Bastian Obermayer, Khadija Sharife, Brian Fitzpatrick és Josy Joseph. A projektet a Barracuda Media koordinálta, a Data and Research Center (DARC) technikai támogatásával. A jelen írás az eredeti oknyomozás rövidített, önállóan megfogalmazott szemléje.
(Címlapkép: Depositphotos)