Ilyen volt II. Erzsébet uralkodása az első hitelkártyától a kriptovalutákig

Ma tartják II. Erzsébet angol királynő temetését. Az uralkodó hetven évet töltött a trónon, ez idő alatt a világ minden értelemben megváltozott. Így volt ez a pénzügyi szektorral is, amely 1952 óta többször átalakult, hogy mára eljusson a fintech szektorig és a kriptovalutákig. Ebben a cikkben áttekintjük a pénzügyi szektor elmúlt hetven évét és azon kevesek egyikére emlékezünk, aki az első sorból nézte végig az eseményeket.

Erzsébet 1952 februárjában, apja, VI. György halála után lépett a trónra, ekkor még mindössze huszonöt éves volt. A világ még a II. világháború hatásait nyögte és igyekezett feldolgozni az újabb pusztító küzdelem traumáit. Amerikában a polio, Londonban pedig a nagy szmog követelte ezrek életét. Skandinávia egy év alatt két olimpiának adott otthont, a télit Oslóban, a nyárit Helsinkiben rendezték. 

Egy új korszak hajnala

Az éra egyik legfontosabb pénzügyi fejleménye az 1944 júliusi Bretton Woods-i konferencia volt, amelyre még a háború befejeződése előtt került sor. Az eseményen több, mint negyven ország vett részt, köztük a nyugati világ nagyhatalmai (USA, Nagy-Britannia, Franciaország) és a Szovjetunió is. A felek felismerték, hogy az újabb háború jelentős részt annak volt köszönhető, hogy minden ország a többi kárára igyekezett védeni az érdekeit. 

Épp ezért egy olyan rendszert alkottak, amely egymáshoz kötötte a sorsukat. A dollárt, a világ domináns valutáját aranyalapra helyezték, a többi nemzeti valuta árfolyamát pedig minimális mozgástérrel a dolláréhoz igazították. Így az országok többnyire csak együtt tudtak módosításokat hozni a rendszerbe és érdekeltté váltak a sikeres együttműködésben és közös gazdasági növekedésben. A kezdeti évtizedekben a rendszer sikeresnek bizonyult és megadta a vágyott stabilitást.

Új arc a bankjegyeken – az átalakulás évtizedei Nagy-Britanniában

II. Erzsébet trónra lépésekor érdekes változások zajlottak a brit pénzügyi szektorban is. Az öt nagy brit bank (Big Five, azaz Barclays, HSBC, Lloyds, RBS, Standard Chartered) 1945-ig dominálta a piacot, ekkor azonban más szelek kezdtek fújni. A legnagyobb bankok hitelezési tevékenységét jelentősen limitálni kezdték a szabályozók, eközben új típusú pénzintézetek jöttek létre, akik gyorsan jelentős piaci részesedéshez jutottak. A Big Five csak az 1970-es években tért vissza a mezőny élére, ezt a szabályozás enyhülése és az innováció előtérbe helyezése tette lehetővé számukra.

A királynőt ez kevéssé érintette, számára valószínűleg sokkal érdekesebb volt, amikor 1960-ban először jelent meg az arcképe a Bank of England által kibocsátott érméken és bankjegyeken. A váltáshoz tehát nyolc év kellett, innentől viszont minden alattvaló rendszeresen találkozhatott az uralkodó portréjával fizetéskor. Nem sokkal később viszont már nem volt kötelező megtenniük mindezt.

Forrás: Depositphotos

A következő évtizedek ugyanis rengeteg újdonságot hoztak, amelyek már egy másik időszámítás kezdetét jelentették a pénzügyi világban. Az American Express 1963-ban lépett be a brit piacra, a vállalat hitelkártyái több, mint 3 ezer kereskedelmi egységben váltak használhatóvá. 1966-ban a Barclays jóvoltából megérkezett az első belföldi hitelkártya, amit a folytatásban több hasonló megoldás követett. 

A szolgáltatás népszerűsége a kezdeti években lassan növekedett, a nagyobb dobást viszont az adta, hogy 1977-ben megérkezett a Consumer Credit Card Act. A határozat értelmében a hitelkártya-szolgáltatók is felelőssé váltak a kereskedők által elkövetett szerződészegésekért. Így jelentősen csökkent a szolgáltatással járó kockázatok mértéke, ami fogyasztók új rétegeinek bevonását hozta magával. Érdekes, hogy az első debitkártya érkezésére 1987-ig kellett várni.

II. Erzsébet – stabil pont egy változó világban

A globális gazdaság számára rendkívül eseménydús időszak következett. A 70-es években befellegzett a Bretton Woods-i rendszernek. Kiderült, hogy bár a háború utáni béke biztosítására alkalmas volt ez a szisztéma, később viszont akadályát képezte annak, hogy a különböző nemzetek független monetáris politikát követhessenek. 

A következő évek rengeteg országban, köztük Nagy-Britanniában is a hatalmas inflációról szóltak. Ebbe az új monetáris rendszer felelőtlenségei mellett az 1973-as és 1979-es olajválságok is belejátszottak, amelyek hatalmas emelkedést váltottak ki a gazdaságban egyre fontosabb szerepet játszó nyersanyag árában. A nehézségekre adott válaszokból a pénzügyi globalizáció növekedése olvasható ki. Megnövekedett az államok közötti együttműködések szerepe. 1979-ben létrejött az Eurozóna elődjeként emlegetett Európai monetáris rendszer (EMS), majd tizenöt évvel később a Kereskedelmi Világszervezet (1994) is. 

Nagy-Britanniában 1979 és 1990 között Margaret Thatcher ült a miniszterelnöki székben. Mivel ő volt az első nő ebben a pozícióban, sokan talán feltételezhetik, hogy különlegesen jó kapcsolata volt II. Erzsébettel. A valóság azonban jelentősen eltér ettől a feltevéstől. A királynő viszonya sokszor kifejezetten fagyos volt a keménységéről ismert Vaslady-vel. Thatcher markáns, konzervatív elveket vallott, az európai integrációt is mereven ellenezte. 

A királynő ezzel szemben a beszámolók szerint centrista beállítottságú volt, noha ennek hivatalosan sosem adhatott hangot. Thatcher tizenegy éves kormányzása során úgy tűnt, Erzsébetet aggasztják a Downing Street 10 lakosának drasztikus gazdasági intézkedései és hiányolta a stabilitást a brit politikai közéletből. 

Úton az ezredforduló és az arany jubileum felé

Thatcher 1990-ben távozott, ekkor már egy másik korszak zajlott a világ pénzügyi szektorában. II. Erzsébet birodalmában folytatódott az innovatív megoldások térnyerése. A brit felnőtt lakosság többsége már rendszeresen használt készpénz-automatákat, 50 százalékuk pedig hitelkártyával is rendelkezett. 1997-ben végbement az első mobilfizetési tranzakció is, méghozzá SMS-en keresztül.

A királynőt – és a nyilvánosságot – viszont valószínűleg nem ezek a hírek foglalkoztatták igazán. A világ a 90-es években veszítette el Freddie Mercury-t, Kurt Cobaint és Frank Sinatrát, de Erzsébet számára a legfájóbb csapás alighanem Diana hercegnő halála volt. Örömteli eseményekben sem volt azért hiány, pláne a tech szektorban, ahol megkezdődött a későbbi óriások felemelkedése. 1997-ben létrejött a Google keresőmotorja, egy évvel később pedig az ismét Steve Jobs irányítása alatt álló Apple bemutatta az első iMac-et. 

Az ezredfordulóhoz közeledve általános optimizmus hatalmasodott el a világon. Mindenki úgy érezte, hogy szebb jövő vár az emberiségre, amely korábban elérhetetlen csúcsok meghódítására készült. Ennek a ragályos lelkesedésnek tulajdonítják sokan a 90-es évek második felében lezajló DotCom lufit is. Minden internetes céget irreálisan magasra értékelt a piac, aminek természetesen fájdalmas szembesülés lett a vége 2000-ben, hiszen a lufi kipukkanásakor legtöbbjük árfolyama összeomlott. 

A váratlan pofon hatására sokan a teljes internetet leírták, de a forradalom valójában már visszafordíthatatlanul megkezdődött. Ezekben az években jött létre az egyik első nagysikerű fintech cég is. 1998-as alapítása után a PayPalnak mindössze négy év kellett a tőzsdei bevezetéshez, mára pedig a cég értéke 100 milliárd dollár fölé tehető. 

Rendületlen népszerűség a káosz éveiben is

Erzsébet királynő 2002-ben ünnepelte uralkodásának ötvenedik évfordulóját. Sikerrel vezette át Nagy-Britanniát az új évezredbe, amely a várakozásoknak megfelelően rengeteg nagy átalakulást hozott. A pénzügyi szektor – bár cikkünk középpontjában áll – korántsem az egyetlen ilyen terület volt. 

A következő években váltak igazán népszerűvé a kártyás fizetések. Ezt a folyamatot felgyorsította a mikrochipek és a PIN kódok 2003-as bevezetése. Így a kártyás fizetések sokkal gyorsabbak lettek, hiszen korábban a vásárlóknak aláírásukkal kellett hitelesíteniük a fizetéskor kapott blokkot. Az első érintésmentes fizetésre 2007-ben került sor. Ahhoz, hogy a módszer általános használatba kerüljön, csak a későbbi koronavírus-járványig kellett csak várni.

Ne szaladjunk azonban előre, hiszen a 2000-es évek finoman szólva sem zárultak le eseménymentesen. A 2008-09-es gazdasági világválság recesszióba taszította a brit gazdaságot is, az emberek új szokások kialakítására kényszerültek. A felelőtlen pénzintézetek kimentése miatt sokak hite megrendült a pénzügyi rendszerben és a kormányokban. A hatalmi erőkkel szembeni szkepticizmus általánossá vált, ahogy az elégedetlen tömegek felelőst kerestek – és találtak – a nehézségeikért. 

Logikus lenne azt gondolni, hogy egy ilyen időszak a királyi család és II. Erzsébet népszerűségére is negatívan hatott, hiszen fenséges életmódjuk évente nagyjából 100 millió fontba került az adófizetőknek. A valóság ezzel szemben az, hogy még növekedett is az uralkodó iránti szimpátia.

A monarchiát pártolók aránya néhány év alatt 75 százalékra növekedett a korábbi 70 százalékról. Ez a mutató a csúcsot 2012-ben érte el, ekkor a lakosság négyötöde értett egyet a meglévő rendszer fennmaradásával. Az azóta eltelt tíz évben ez az arány 60 százalékra csökkent, ami a szakértők szerint még mindig II. Erzsébet népszerűségének köszönhető. Ahogy a királynő elérte életének utolsó szakaszát, az emberek monarchiáról alkotott véleményét egyre inkább meghatározta a következő korszak gondolata. Sokan úgy érzik, hogy a legendás uralkodó halála megfelelő alkalom lenne a monarchia megszüntetésére. 

Fintech forradalom

Noha a királynő megítélése még javult is a válság évei alatt, mások nem voltak ilyen szerencsések. A hagyományos bankok sokat veszítettek népszerűségükből. Az emberek úgy érezték, a pénzintézetek a ‘Too Big to Fail’ elve miatt bármit megtehetnek, akkor is kimenti majd őket az állam, míg a kisembernek a túlélésért kellett küzdenie. 

A status quo felborulása és a technológiai fejlődés felgyorsulása együtt vezettek ahhoz a történelmi fordulóponthoz, amit ma fintech forradalomnak nevezünk. Olyan innovatív, agilis szereplők léptek be a pénzügyi szektorba, akik más máshogy képzelték el az ügyfelek kiszolgálását. Bankfiókban való sorbanállás helyett az otthon kényelméből való ügyintézést akartak. Gondosan elrejtett, inkorrekt díjak felszámítása helyett transzparens árazást. Elavult infrastruktúra és rugalmatlan megoldások helyett flexibilis, felhasználóbarát felületeket és személyre szabható termékeket.

A lista tovább folytatható, a lényeg viszont az, hogy a lakosság és a vállalatok hirtelen nagyon vonzó, új lehetőségeket érhettek el. Az Egyesült Királyságban ezt nagyrészt a Financial Services Act of 2012 tette lehetővé. A brit pénzügyi felügyelet (FCA) eltökélte, hogy aktív szerepet kíván betölteni a pénzügyi szektor innovációjában és egy akkor kiemelkedően progresszív határozattal erősítette meg ezen szándékát.

Mára tudjuk, hogy ez kissé túl jól sikerült. A 2013-ban érvénybe lépő új rend nagyon egyszerűvé tette a fintecheknek a pénzügyi engedélyek megszerzését, ezzel a lehetőséggel viszont nem mindenki tudott élni. A mai napig sok a pénzmosással és nem megfelelő adatbiztonsággal kapcsolatos eset, ami rávilágít a túlon túl gyors nyitás veszélyeire. 

Ezzel együtt vitathatatlan, hogy az új szabályozás nettó pozitív hatással volt a pénzügyi rendszerre és hozzájárult a szektorban zajló verseny élénküléséhez. Ennek legnagyobb nyertesei pedig a nap végén a fogyasztók lettek. Azóta olyan sikeres fintechek születtek meg a szigetországban, mint a Revolut, a Starling Bank, a Monzo, vagy épp a Checkout.com.

A centrális erő nyit a decentralizáció felé

Nem csak a fintechek és a neobankok sikere vezethető vissza a bankok világválság miatti népszerűtlenné válására. A ma már igazi slágertémának számító kriptovaluták és a blockchain technológia is profitáltak az új fogyasztói attitűdök kialakulásából. A blockchain legfontosabb ígérete, hogy kiveszi az egyenletből azt a központi hatalmat, amely képes kénye-kedve szerint átírni a szabályokat. Nem véletlen, hogy a 2010-es években ez sokaknak kezdett imponálni.

Emiatt szinte oximoronnak érződik az, hogy II. Erzsébet maga is lelkesen viszonyult ahhoz a technológiához, amelynek hívői többségükben valószínűleg a monarchiát is egy elavult, igazságtalan rendszernek tekintik. A királynő mégis érdeklődve állt a merőben új technológiákhoz. Önmagában tanulságos és megsüvegelendő, hogy a kilencvenes éveibe lépő Erzsébet milyen nyitottságot mutatott az újdonságok iránt egészen élete végéig. 

Az elmúlt néhány évben exponenciálisan nőtt a kriptovaluták iránti érdeklődés a lakosság minden szegmensében. Nem is meglepő, hogy a brit blockchain társaság saját kiadványt indított, amelyben a technológia különböző aspektusait igyekszik megvilágítani a szakmabelieknek és laikusoknak egyaránt. A kiadvány főszerkesztője, Dr. Naseem Naqvi pedig úgy döntött, a hatodik kiadásból elküld egy példányt magának az uralkodónak is. 

Kevesen hitték, hogy a történetből több lesz, mint egy szimpla kedves gesztus. Dr. Naqvi viszont meglepve konstatálta, hogy hivatalos válaszlevelet kapott a Buckingham-palotától. A levélben arról értesítették, hogy a királynő érdeklődve olvasta el a kiadványt és örömmel vette tudomásul, hogy az nyomtatott és online formában is bárkinek elérhető. II. Erzsébet 94 évesen is új értelmet tudott adni a modern uralkodó kifejezésnek. 

Váratlanul gyors mellőzöttség a kasszáknál

Egy hosszú, kanyargós út végén meg is érkeztünk a közelmúltba. Az elmúlt tíz év drasztikus transzformációt hozott a világ és Nagy-Britannia pénzügyi szektorába, aminek félreérthetetlen jelei vannak. 

Forrás: Depositphotos

A megújulást és az innovációt mindig támogató II. Erzsébet egy változásnak bizonyos szempontból mégis az “elszenvedője lett”. Míg 2013-ben a fizetések több, mint fele készpénzzel ment végbe, mára ez az arány jelentősen lecsökkent. 2021-ben a debitkártyás fizetések száma például háromszorosa volt a készpénzes tranzakciókénak. 

A 2020-ban kitörő koronavírus-járvány ráerősített erre a jelenségre, de annak gyökere a kényelem és a technológia erejében keresendő. Ez azt jelenti, hogy ma már sokkal kisebb eséllyel találkozik valaki a királynő arcképével a kasszánál, mint korábban. Persze ismerve II. Erzsébet örökségét, őt ez valószínűleg a legkevésbé sem zavarta. Idén májusban pedig ő maga is kipróbálta a tömegközlekedésben használt Oyster cardot, amikor elindult a róla elnevezett új metróvonal. Az őt segítő alkalmazott még azt is elmondta neki hogyan töltheti fel a kártyáját pénzzel, de a királynő nem élt a lehetőséggel. 

Élő történelem volt a modern világban

A fintechek forradalma is folytatódott, nekik szintén a pandémia adta meg a régen várt lökést, noha most átmeneti visszaesésben van a szektor. Az érintésmentes kártyás fizetések nemrég futurisztikus innovációnak számítottak, mára kezdenek elbukni a mobilfizetésekkel vívott küzdelemben. 

A bankok rákényszerültek a digitalizáció támogatására és az olyan új technológiák adaptálására, mint a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a virtuális valóságok. A klasszikus pénzintézetek és a fintechek mellett már technológiai óriáscégek és telekommunikációs vállalatok is sorban állnak azért, hogy pénzügyi szolgáltatásokat nyújthassanak a fogyasztóknak. A metaverzum pedig szinte a semmiből vált népszerű beszédtémává.

A metaverzum által teremtett új világokról, a kriptovalutákról, a mesterséges intelligenciáról és az ujjlenyomatos ügyfél-azonosításról ma már mindenkinek velős véleménye van. II. Erzsébetről mindennél többet elmond, hogy 70 éves uralkodása alatt úgy örvendett mindvégig töretlen népszerűségnek, hogy az emberiség időközben életének minden más aspektusát átértékelte.

(Források: Financial Times, Payment Sense, Money Marketing, UK Finance, Ipsos)

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.