Így segíti a szabályozás a zöld pénzügyeket

Április 20-án és 21-én került megrendezésre az IIR Magyarország Bankszektor 2022 konferenciája. A rendezvény a bankszektor legforróbb területeit ölelte fel, így többek között szó esett a digitalizációról, a nyílt bankolásról, valamint a jelenlegi hitelezési trendekről is. Ebben a cikkben a fenntartható kezdeményezések szerepére térünk ki.

A pénzügyi szektorban az utóbbi időben egyértelműen észrevehető egy fenntarthatósági vonzatú változás a szabályozásban. A legfőbb fejleményeket Dr. Harmat Albert, a BNP Paribas magyarországi fióktelepének szenior jogtanácsosa mutatta be.

Felvezetés

A fenntartható fejlődés, mint fogalom 1987-ben jelent meg az ENSZ jelentéseiben. A fogalomnak a környezetvédelem mellett a társadalmi és gazdasági fejlődés is fontos részét képezi. Az ENSZ mára 17 fenntartható fejlődési célt fogalmazott már meg, melyek követését még fintech startupok is segítik.

A célzottan klímaváltozással kapcsolatos szabályozói fellépés kapcsán említésre került a 2015-ös párizsi klímaegyezmény, majd a tavalyi glasgow-i klímacsúcs is. Hazai vonatkozásban a 2020-as klímavédelemről szóló törvény számít kulcsfontosságúnak, amelynek eredményeként életbe lépett egy 30 éves nemzeti tiszta fejlődési stratégia.

Zöld forradalom a pénzügyi szektorban

A zöld finanszírozásban jelenleg öt főbb területet lehet kiemelni. Ezek a következő kezdeményezéseket támogatják: a fenntarthatóbb üzleti modellek kiépítését, a karbonlábnyom csökkentését, a kibocsátások semlegesítését, a gyártási folyamatok felelősségteljes kialakítását, valamint a fenntartható befektetéseket.

Az egyik legnagyobb trendet az ESG, azaz környezeti, társadalmi és vállalatvezetési kezdeményezések erősödése jelentette. A tavalyi év rekordot hozott az ESG befektetésekben. Számos befektetési alap tudott a piaci hozamnál jobb teljesítményt nyújtani. Az ESG befektetések előnyeit és hátrányait a Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek műsorban korábban részletesebben is érintettük.

Ahogy felértékelődik a fenntarthatóság fontossága, úgy jelent egyre nagyobb problémát a megvezető vállalati kommunikáció. A greenwashing, azaz zöldre festés olyan praktikát takar, melyek során nem megalapozott vagy félrevezető állítást tesz egy vállalatok. Ez lehet egyes kedvező környezetvédelmi eredmények aránytalan kiemelése vagy a kedvezőtlen eredmények elrejtése, továbbá az alapvető üzleti célok fenntarthatósági célként való átcímkézése.

A jelenlegi szabályozási környezet

Az Európai Unió a problémákra adott válaszként ambiciózus és átfogó intézkedéscsomaggal állt elő, amely ösztönző hatással van a pénzügyi források fenntartható tevékenységek felé áramlására az EU teljes területén. Szerepe kulcsfontosságú abban, hogy az EU 2050-re klímasemleges lehessen.

A kapcsolódó fenntarthatósági finanszírozási cselekvési terv a következő három fő elemből áll: (1) a tőkeáramlások átirányítása a fenntarthatóbb gazdaság felé; (2) a fenntarthatósági szempontok érvényesítése a kockázatkezelésben; valamint (3) az átláthatóság és a hosszú távú szemlélet előmozdítása.

Az EU taxonómiai rendelet annyiban könnyítette a fenntartható beruházásokat, hogy egyértelművé tette mely gazdasági tevékenységek járulnak hozzá leginkább a környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez.

A 2014-ben életbe lépett Non-Financial Reporting Directive (NFRD) a számonkérhetőséget erősíti. Az irányelv két fő kötelezettséget ír elő a nagyvállalatoknak. Egyrészt közzé kell tenniük tevékenységük környezetre és emberekre, társadalomra gyakorolt hatását. Másrészt a fenntarthatósági kérdésekkel szembeni kitettségük alapján pénzügyi és üzleti kockázataikat is meg kell osztaniuk.

A Sustainable Financial Disclosures Regulation (SFDR) egy 2019-es rendelet, amely kifejezetten a pénzügyi szektor fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételeire tért ki. A rendelet nyilvánosságra hozatali kötelezettséget kötött a fenntarthatósági kockázatok kezeléséhez, a környezeti hatásokhoz és a technikai standardok alkalmazásához – szervezet és termék szinten egyaránt.

Az átláthatóság és a fenntarthatósági adatok megosztása kapcsán az EU zöld kötvény rendeletjavaslata hozhat még pozitív változást. Az egységes követelményrendszer hitelesen tudná azonosítani a valóban zöldnek nevezhető kötvényeket, ezzel megkönnyítve a tagországok és harmadik országok kibocsátóinak értékelését.

A szabályozás nem elég szigorú

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek egyik legutóbbi adásában is a hagyományos bankok hiteltevékenységéről esett szó. Sajnos egy felettébb negatív fejleményt kellett érintenünk, ugyanis a JPMorgan és a Wells Fargo 2021-ben egyaránt növelte a fosszilis tüzelőanyagokat kitermelő olaj- és gázvállalatoknak kihelyezett hiteleinek összegét. Mindezt úgy, hogy mindkét bank tagja a klímasemlegességet kitűző Net-Zero Banking Alliance szerveződésnek.

Megkérdeztük tehát Dr. Harmat Albertet a szabályozói fellépés lehetőségeiről. Mint látszik, a szabályozás előírje a transzparens adatközzétételt, valamint támogatja a fenntartható törekvések finanszírozását. Mit lehet viszont kezdeni azzal, ha bankok transzparensen döntenek úgy, hogy fokozzák a környezetromboló tevékenységek hitelezését?

A válasz a realitás talaján maradt. Jelenleg is folyik a diskurzus arról, hogy a fenntarthatósági törekvéseket ne csupán támogassa a szabályozás, hanem ezzel együtt büntesse is a romboló hatású tevékenységeket. A büntetés eszközeként magasabb tőkekövetelmények vagy kockázati besorolások is szolgálhatnak. Ez persze könnyen diszkriminatív praktikákhoz vezethet, így ingoványos területról van szó, a keményebb fellépés pedig nem véletlenül csak egy felvetés.

Maga az olaj- és gázvállalatok finanszírozásának kérdése is komplex. Jelenleg a fosszilis energiatárolóknak nincsen megfelelő alternatívája, amely teljes mértékben helyettesíteni tudná őket. Amíg nincs meg a technikai megoldás a kiváltásra, addig folytatódni fognak a fosszilis energiatárolókhoz kapcsolódó beruházások, így a hitelezések is. Egy ideális világban persze a megújuló energiaforrások elegendőek és azonnal igénybe vehetőek lennének világszerte – ez viszont sajnos egyelőre csak álom.

Qayum Dániel