A kriptoüzletet világszerte utolérte a szabályozás, amely megerősítette a befektetői bizalmat és csökkentette a kockázatokat. A szabályozott működés mellett azonban kialakult a kriptoüzlet szürke zónája is, vagyis az offshore szolgáltatások világa. Cikkünkben a Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force, FATF) friss elemzését mutatjuk be az offshore kriptoszolgáltatók működéséről.
Az FATF 2019 óta foglalkozik az offshore kriptoszolgáltatók működésével. Az offshore kriptoszolgáltatók (offshore Virtual Asset Service Providers, oVASP-k) sajátos kockázatot jelentenek. Az FATF kormányközi szervezetként a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés nemzetközi standardjait határozza meg. Ajánlásai világszerte iránymutatásként szolgálnak a pénzügyi szektor számára.
Az FATF riportja azonosítja és értékeli az offshore kriptoszolgáltatók működéséből fakadó kockázatokat. Mindezt a globális pénzügyi rendszer védelme érdekében teszi. Célja, hogy megóvja az engedéllyel rendelkező és nyilvántartásba vett kriptoszolgáltatókat ezektől a kockázatoktól, miközben erősíti versenyhelyzetüket is. Emellett ajánlásokat fogalmaz meg a megelőző intézkedések bevezetésére, különösen az ügyfél-átvilágításra (due diligence) és a gyanús tevékenységek nyomon követésére vonatkozóan.
A riport megállapítja, hogy az FATF kriptoeszközökre vonatkozó ajánlásainak bevezetése a globális pénzügyi rendszerben továbbra is jelentős lemaradásban van. Az engedélyezett kriptoszolgáltatói rendszerek kialakítása még mindig komoly kihívásokba ütközik.
A kriptoüzlet szürke zónája
A riport szerint az oVASP-k különösen összetett kihívást jelentenek. Ezeket a kriptoszolgáltatókat egy adott ország szabályai szerint hozzák létre, miközben szolgáltatásaikat egy másik országban nyújtják. Egyre több offshore kriptoszolgáltatót engedélyeznek vagy regisztrálnak azokban az országokban, ahol ténylegesen működnek. Ennek ellenére sok szolgáltató továbbra is felügyelet nélkül nyújt szolgáltatásokat más országok területén.
A felügyeleti hatóságok gyakran nehezen azonosítják az országukban működő offshore szolgáltatókat. Emiatt tevékenységüket sok esetben nem sikerül megfelelően engedélyezni, nyilvántartásba venni vagy felügyelni. Különösen nagy kockázatot jelent, ha az offshore kriptoszolgáltató magas kockázatú székhelyországból érkezik. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató székhelye szerinti országban nem működik megfelelő szintű pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési szabályozás.
A szabályozási szintek közötti eltérések miatt a gyengébben szabályozott országokból érkező offshore kriptoszolgáltatók exportálják a kockázatokat a szigorúbban szabályozott piacokra. Ráadásul olyan országokban is megjelennek, ahol a kriptoüzlet korlátozott vagy egyenesen tiltott. Az oVASP-k elleni nemzetközi fellépés és együttműködés továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe.
A bűnügyi kockázatok és a nem megfelelő befektetővédelem mellett az ellenőrizetlenül működő offshore kriptoszolgáltatók a megbízható piaci szereplőket is kiszoríthatják a piacról. Az agresszív marketing, a lazább ügyfél-átvilágítási szabályok, valamint a kedvezőbbnek tűnő feltételek miatt az ügyfelek gyakran ezeket a szolgáltatókat választják.
A megelőzés bevált gyakorlatai
Az FATF riportja részletesen ismerteti azokat a bevált gyakorlatokat, amelyek segíthetik az offshore kriptoszolgáltatók azonosítását és felügyelet alá vonását az érintett országokban. Az FATF 2024-ben átfogó adatgyűjtést indított: az eredmények szerint azokban az országokban, ahol a kriptoüzlet engedélyköteles, csupán mintegy a felük vezetett be tevékenységalapú felügyeletet is. Ez jól mutatja, hogy a globális kockázat továbbra is jelentős.
A különböző országok szabályozása továbbra is eltérő és töredezett. Ezért az FATF globális standardokat dolgozott ki. A legfontosabb jó gyakorlatok közé tartozik a hatékony, tényleges és gyors nemzetközi információcsere, valamint az együttműködés. Ez különösen fontos a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó kriptopiaci szereplők és az általuk lebonyolított tranzakciók esetében.
Jó gyakorlatnak számít az offshore kriptoszolgáltatók azonosítása akkor is, ha működésük az adott országban nem engedélyköteles. Ennek célja, hogy bűnözők ne kerülhessenek tulajdonosként vagy vezetőként kulcspozícióba ezeknél a szolgáltatóknál. Az illetékes hatóságoknak pontosan meg kell érteniük az offshore kriptoszolgáltatók jelentette kockázatokat.
Az FATF azt is ajánlja, hogy a hatóságok keresőmotorok, valamint nyilvános és nem nyilvános adatforrások segítségével figyeljék az offshore kriptoszolgáltatókra utaló jeleket. Emellett rendszeres tematikus vizsgálatokat is érdemes végezniük. Lehetőség szerint elő kell írni a külföldi székhelyű szolgáltatók számára a kötelező engedélyezést vagy regisztrációt. Szintén jó gyakorlat, ha ezeknek a szolgáltatóknak a fogadó országban bejegyzett vállalkozásként kell működniük. Az oVASP-k feletti felügyeletet világszerte tovább kell erősíteni.
Milyen jelek utalhatnak offshore működésre?
A riport több olyan figyelmeztető jelet is meghatároz, amelyek offshore kriptoszolgáltatásra utalhatnak. Ilyen például, ha egy kriptoplatform nem tüntet fel valós földrajzi jelenlétet. Ugyancsak gyanús lehet, ha helyi influenszereket, véleményvezéreket és közösségi médiát használ marketingcélokra. Szintén figyelmeztető jel lehet a helyi rendezvények szponzorálása. Gyanút kelthet az is, ha a platform helyi nyelvet, valutát, népszerű alkalmazásokat és helyi fizetési megoldásokat kínál anélkül, hogy az adott országban tényleges működési központtal rendelkezne.
A riport konkrét nemzetközi példákon keresztül mutatja be, milyen módszerekkel lépnek be az offshore kriptoszolgáltatók új piacokra. Azt is ismerteti, hogyan próbálják elkerülni a felügyelt működést. Ilyen módszer például a közvetítőkön keresztüli működés, amelynek célja a hatósági ellenőrzési pontok megkerülése. Egyes szolgáltatók szándékosan széttagolják szervezeti felépítésüket. Ezzel próbálják elrejteni tényleges működésüket a szolgáltatás helye szerinti ország felügyelete elől.
Szintén vörös jelzés, ha egy szolgáltatónak nincs valós földrajzi jelenléte, kizárólag digitális csatornákon működik. Az ügyfeleket globális közösségekbe szervezi. Egyes szolgáltatók még arra is tanácsokat adnak ügyfeleiknek, hogyan kerülhetik meg a helyi jogszabályokat. Az ügyfélszerzés során pedig minden lehetséges online platformot igyekeznek kihasználni.
Egyes offshore kriptoszolgáltatók megtévesztő módon ráépülnek egy adott országban már regisztrált szolgáltatók infrastruktúrájára. Ennek egyik tipikus formája, hogy lakossági ügyfélként jelennek meg. Így nyitnak olyan számlákat, amelyeket később offshore kriptoszolgáltatások nyújtására használnak fel.
A riportban megfogalmazott ajánlások a pénzügyi felügyeletek és a megbízható kriptoszolgáltatók számára is fontos iránymutatást jelentenek. Ugyanakkor a kockázattudatos kriptobefektetők számára is hasznos információkkal szolgálnak.
(Címlapkép: Depositphotos)
