Ahogy a világ a digitális kor felé halad, úgy a pénzügyi rendszer is átalakul. A digitális pénzek – különösen a kriptovaluták, mint például a bitcoin vagy az ether – komoly nyomást gyakorolnak a hagyományos pénzügyi rendszerre, arra sarkallva az intézményeket és a kormányokat, hogy újraértelmezzék, mit is jelent a pénz a XXI. században. Ebben a dinamikusan változó környezetben született meg a CBDC (Central Bank Digital Currency) koncepciója.
A CBDC nem csak egy újabb digitális pénz. Míg a legtöbb kriptovaluta decentralizált és piaci erők vezérlik, addig a CBDC-k a központi bankok által kibocsátott és ellenőrzött digitális fizetőeszközök. Az elmúlt években a központi bankok egyre inkább felismerték a digitális valuták jelentőségét és az azokban rejlő lehetőségeket. Egy korábbi cikkünkben megírtuk például, hogy Kínában több mint 1 millió dollár értékben osztanak ki pénzt a shenzeni lakosok körében – az állam azonban nem egyszerű készpénzt ad a polgároknak, hanem CBDC-t.
Ez a cikk bepillantást nyújt abba, hogy mi is valójában a CBDC, milyen előnyökkel és veszélyekkel jár a bevezetése, és hogyan formálhatják át a globális pénzügyeket.
Mi az a CBDC?
A CBDC, más néven digitális jegybankpénz a központi bankok által kibocsátott és ellenőrzött digitális valuta, amelyet egy adott állam hivatalos pénznemként ismer el. Ez különbözteti meg a kriptovalutáktól, amelyek általában nem rendelkeznek ezzel a státusszal és sokszor szabályozási kihívásokkal néznek szembe.
A legtöbb kriptovaluta decentralizáltan működik, és blockchain technológiát használ a tranzakciók nyilvántartásához. Ezzel szemben a CBDC-k központilag ellenőrzöttek és kibocsátásukat a központi bankok irányítják. Ez lehetővé teszi a pénz mennyiségének és értékének szabályozását stabil és kiszámítható módon.
A CBDC-ket úgy tervezik, hogy integrálódjanak a jelenlegi pénzügyi rendszerbe, míg a kriptovaluták gyakran a hagyományos pénzügyi rendszerek alternatívájaként működnek. Ennek eredményeként a CBDC-k könnyen átválthatók hagyományos fiat pénznemekre, és sokkal kisebb kockázatot jelentenek a váratlan piaci ingadozásokkal szemben.
A digitális jegybankpénzek emellett potenciálisan forradalmasíthatják a nemzetközi pénzátutalásokat is. A jelenlegi rendszer sokszor bonyolult, drága és lassú. Egy egységes vagy interoperábilis CBDC-rendszer azonban lehetővé teheti az azonnali nemzetközi tranzakciókat minimális költségekkel.
Miben nyújt többet a CBDC, mint a készpénz?
A CBDC-k digitális természetüknek köszönhetően számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek a készpénz vagy a hagyományos fiat pénz esetében nem alkalmazhatók. Ezek a tulajdonságok különösen előnyösek lehetnek a kormányzati támogatások, segélyek vagy más, speciális célú kifizetések kezelésében.
A CBDC-k lehetőséget teremtenek arra, hogy a pénz felhasználását egy bizonyos időszakra korlátozzák. Ha az állam úgy dönt például, hogy CBDC-t oszt szét a polgárok között, de a felhasználhatóság időpontját egy hónapra korlátozza, az potenciálisan gazdaságélénkítő hatással járhat, mivel arra ösztönzi az embereket, hogy az adott időszakon belül elköltsék a pénzüket.
A kifizetéseket bizonyos termékekhez vagy szolgáltatásokhoz is hozzá lehet rendelni. Például egy egészségügyi támogatás csak gyógyszerek vagy orvosi ellátás megvásárlására használható fel.
A CBDC-k lehetővé teszik az azonnali kifizetéseket és tranzakciókat, minimalizálva a késedelmeket vagy a hagyományos banki utalásokhoz kapcsolódó költségeket. Továbbá lehetőséget nyújtanak a hagyományos bankrendszerből kimarató emberek számára a pénzügyi tranzakciókhoz való hozzáférésre.
A CBDC tranzakciók emellett könnyen nyomon követhetők és ellenőrizhetők, ami csökkenti a csalás és a visszaélések lehetőségét. Ennek ugyanakkor megvan a maga hátránya is, főleg ha egy (autoriter) állam úgy dönt, hogy a digitális jegybankpénz ezen tulajdonságát a saját állampolgárai feletti ellenőrzésre használja fel.
A digitális jegybankpénz veszélyei
Mivel a CBDC-k teljes mértékben digitálisak fennáll a kockázata annak, hogy hackerek célpontjává válhatnak. Különösen, ha a támadók a mögöttük álló blockchain hálózatot próbálják megtámadni.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy ha a digitális jegybankpénz bevezetése nem megfelelően átgondolt és szabályozott, úgy pénzügyi problémákhoz, valamint gazdasági nehézségekhez vezethet.
A CBDC-k rossz kezekbe kerülve pedig könnyen a teljes kontroll eszközévé is válhatnak, ahogyan azt már korábban említettük. Ha például összekötik az emberek személyazonosságával, az megkönnyítheti a kormányok számára a pénzügyi tranzakciók nyomon követését és ellenőrzését. Ez potenciálisan azt jelenti, hogy az állam minden tranzakcióról tudhat, mivel ezeket az információkat eltárolják. Ha pedig az állam úgy ítéli meg, hogy valaki veszélyt jelent a társadalomra (például politikai nézetei vagy a közösségi médiában tett megnyilvánulásai alapján), akár be is fagyaszthatja az adott személy tárcáján lévő összes pénzt. Ez az aggály egyébként nem alaptalan: láthatjuk Kína esetét, ahol a digitális jüant már össze is kötötték egy társadalmi pontrendszerrel.
CBDC-k fejlesztése a világban
A digitális valuták terjedése és a technológiai innovációk robbanásszerű növekedése arra ösztönözte a központi bankokat világszerte, hogy komolyan mérlegeljék a digitális jegybankpénz bevezetését. A különböző országokban eltérő fejlesztési szakaszok figyelhetők meg.
11 országban – köztük Nigéria, a Bahamák, és Jamaica – már élesben is működik a bevezetett CBDC rendszer, igaz nem mindenhol ért el osztatlan sikert. Nigéria lakosságának csupán 0,5 százaléka használja a két éve bevezetett digitális fizetőeszközt, az eNairát. Azóta a nigériai központi bank 45 dollárban maximalizálta a napi ATM készpénzfelvételt annak érdekében, hogy ösztönözze az elektronikus fizetéseket. A Bahamákon bevezetett “Sand Dollart” viszont aktívan használják a polgárok.
Néhány ország, mint például Kína vagy Svédország, konkrét lépéseket tettek a CBDC bevezetése érdekében. Kína például pilot programokat indított el több városában, ahol a digitális jüant (e-CNY) tesztelték, míg Svédország az e-krona potenciális bevezetését mérlegeli.
Sok ország, köztük az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság és az Európai Unió országai (köztük Magyarország is), a kutatási és fejlesztési szakaszban vannak. Ezekben az országokban konzultációkat végeznek, hogy jobban megértsék a CBDC-k előnyeit, kockázatait és azok potenciális hatásait a gazdaságra.
Az eddigi kezdeményezések alapján a CBDC létjogosultsága, úgy tűnik, már nem kérdés. Egy állam által garantált, stabil értékű pénz, amit mondjuk a telefonunkra telepített pénztárcában tárolhatunk és akár azonnal, szinte ingyenesen átutalhatunk valakinek, ideálisnak tűnő megoldás lehetne pénzügyeink lebonyolítására. A gyakorlati megvalósításig ugyanakkor egyelőre még várhatóan hosszú lesz az út, amely során nagyon érzékeny kérdések kezelésére kell megtalálni a mindenki számára megnyugtató megoldást.
(Borítókép: Depositphotos)
