Az OpenAI egy új dokumentumban arra figyelmeztet, hogy az AI nemcsak a gazdaság működését alakítja át, hanem alapjaiban írhatja újra a munkát, a jövedelmek eloszlását és az állami szabályozás szerepét is.
A „Industrial Policy for the Intelligence Age” című anyag szerint a technológiai fejlődés kezeléséhez nem kevesebb, hanem éppen több állami szerepvállalásra lesz szükség. A vállalat úgy látja: az AI korszakában egy új típusú gazdaságpolitika válik elengedhetetlenné.
Munkahelyek és iparágak átalakulása
A dokumentum a munkahelyek átalakulását nevezi a legközvetlenebb kockázatnak. Az OpenAI szerint bár az AI hosszú távon több előnnyel járhat, rövid távon teljes iparágak és munkakörök alakulhatnak át vagy tűnhetnek el.
A kockázatok nem állnak meg a foglalkoztatásnál: a vállalat a demokratikus működésre gyakorolt hatásokat, a vagyon koncentrációját, valamint a technológia visszaélésre való felhasználását is kiemeli.
4 napos munkahét változatlan fizetéssel
Az OpenAI egyik legfeltűnőbb javaslata a munkaidő csökkentése. A dokumentum szerint a kormányoknak és a munkaadóknak ösztönözniük kellene a heti 32 órás, négynapos munkahét kísérleti bevezetését, változatlan bér mellett.
A javaslat szerint ezek a pilot programok úgy működnének, hogy a teljesítmény és a szolgáltatási szint nem csökken. Sikeres tesztek esetén a rövidebb munkahét tartóssá válhat, vagy több fizetett szabadság formájában jelenhet meg.
Az elképzelés alapja, hogy az AI által elért hatékonyságnövekedésből a munkavállalók is részesüljenek – nemcsak a vállalatok.
Új szerepek a „gondoskodási gazdaságban”
Az OpenAI szerint az AI által kiszorított munkaerő számára új lehetőségeket jelenthet az úgynevezett „care and connection economy”. Ide tartoznak például a gyermekgondozás, az idősgondozás, az oktatás, az egészségügy és a közösségi szolgáltatások.
Ezek a területek alternatívát kínálhatnak azok számára, akiknek a munkáját az automatizáció érinti.
Adózás és vagyonelosztás újragondolása
A dokumentum szerint az AI elterjedése miatt az adórendszerek átalakítása is szükségessé válhat. Ha csökken az emberi munka szerepe, az államok kevésbé támaszkodhatnak a munkából származó jövedelmek adóztatására.
Az OpenAI felveti, hogy nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a tőke és az automatizációból profitáló vállalatok megadóztatására.
Egy radikálisabb javaslatként megjelenik a közösségi vagyonalap ötlete is, amely a technológiai fejlődésből származó nyereséget szélesebb körben osztaná el a társadalomban.
Az AI mint infrastruktúra
A dokumentum egyik legfontosabb állítása, hogy az AI már nem pusztán eszköz vagy alkalmazás, hanem egyre inkább infrastruktúraként működik.
Ez azt jelenti, hogy a jövőben teljes iparágak, gazdaságok és közszolgáltatások épülhetnek rá, hasonlóan ahhoz, ahogyan ma az internet vagy az energiaellátás működik.
Lehetőség és kockázat egyszerre
Az OpenAI szerint az AI képes lehet a gazdaság átalakítására pozitív irányba, ugyanakkor fennáll a veszélye annak is, hogy a technológia a vagyon és a hatalom további koncentrációjához vezet.
A kérdés az, hogy a társadalmak és a döntéshozók képesek lesznek-e időben reagálni ezekre a változásokra.
A dokumentum különlegessége, hogy maga az AI-t fejlesztő vállalat fogalmaz meg javaslatokat arra vonatkozóan, hogyan kellene a technológiát szabályozni, adóztatni és társadalmi szinten kezelni.
(Forrás: Techradar)
(Címlapkép: Depositphotos)
