A generatív mesterséges intelligencia gyors terjedése alapjaiban alakítja át a kínai digitális szórakoztatóipart. Az új videógeneráló modellek segítségével már virtuális szereplők és műsorvezetők is létrehozhatók, miközben egy néhány perces produkció elkészítéséhez töredékannyi időre és munkaerőre van szükség, mint korábban. A változás különösen a rövid videós tartalmak és az élő közvetítéses e-kereskedelem világában látványos, ahol több százezer ember munkája kerülhet veszélybe.
Elárasztják az AI-videók a kínai platformokat
Az átalakulás a ByteDance Seedance 2.0 videógeneráló modelljének idei megjelenésével gyorsult fel. A technológia egyre jobb minőségű eredeti videók előállítását teszi lehetővé, miközben jelentősen lerövidíti a gyártási folyamatot.
A változás mértékét jól mutatják a kínai rövid videós piac adatai. A DataEye elemzése szerint májusban a Douyin száz legnépszerűbb animációs drámájából 89 már mesterséges intelligenciával készült produkció volt.
Ennél is látványosabb az iparág egészének növekedése. A China Netcasting Services Association adatai alapján 2026 első negyedévében mintegy 128 ezer rövid dráma jelent meg Kínában, több mint háromszor annyi, mint 2025 egészében. Ezek 95 százaléka AI segítségével készült.
A technológia nemcsak a tartalom mennyiségét növeli, hanem a gyártás gazdaságosságát is teljesen átalakítja. Shen Yang, a Tsinghua Egyetem professzorának számításai szerint 2024-ben egy három-öt perces rövid dráma elkészítéséhez még öt ember körülbelül három hónapos munkájára volt szükség. Ma hasonló tartalmat egyetlen ember egy-két nap alatt elkészíthet.
A költségek is meredeken csökkentek. Egy percnyi tartalom előállítása átlagosan 600-800 jüanba, nagyjából 90-120 dollárba kerül, ami körülbelül tizede az emberi szereplőkkel készített produkciók költségének.
Virtuális műsorvezetők dolgozhatnak éjjel-nappal
Hasonló folyamat zajlik az élő közvetítésre épülő e-kereskedelemben is. Az AI által létrehozott digitális műsorvezetők folyamatosan képesek termékeket bemutatni és értékesíteni, miközben a kínai állami média becslése szerint működtetésük az emberi műsorvezetők költségének körülbelül 10 százalékába kerül.
Márciusban a JD.com e-kereskedelmi platform digitális műsorvezetőit már több mint 70 ezer kereskedő használta. A technológia pedig nem feltétlenül jár gyengébb értékesítési eredményekkel: Luo Yonghao ismert kínai streamer digitális másolata több termékkategóriában is felülmúlta az eredeti műsorvezető teljesítményét, és hét óra alatt 55 millió jüan, mintegy 7,7 millió dollár értékű forgalmat generált.
A hatékonyságnövekedés ugyanakkor komoly munkaerőpiaci következményekkel járhat. A Pekingi Egyetem National School of Development 2026-os jelentése szerint a kínai rövid drámák iparága közvetlenül mintegy 690 ezer embert foglalkoztat. Egy korábbi iparági jelentés pedig mintegy 15 millióra tette azok számát, akik elsődleges foglalkozásukként az élő közvetítést jelölték meg.
Saját AI-másolatuk tanításában is részt vehetnek a dolgozók
A technológiai átalakulás egyik legérzékenyebb kérdése, hogy mi történik a szereplők arcával, hangjával és előadásmódjával. Egyes munkavállalóktól ugyanis azt kérik, hogy járuljanak hozzá saját digitális másolatuk létrehozásához.
Egy gyermekeknek szóló oktatási műsor névtelenséget kérő műsorvezetője például arról számolt be, hogy választás elé állították: beleegyezik arcának, hangjának és előadásmódjának AI-rendszerben történő felhasználásába, vagy a vállalat más szereplőt keres helyette. Az eredeti ajánlat tízhavi fizetésnek megfelelő összegért korlátlan idejű felhasználási jogot biztosított volna a vállalatnak. A végső megállapodás öt évre szólt, egyévnyi fizetéssel és vétójoggal.
A probléma pedig már nem kizárólag a szórakoztatóipart érinti. Kínai munkajogászok szerint az elmúlt két-három évben érzékelhetően megszaporodtak az AI-hoz kapcsolódó munkaügyi viták. Egy Hangcsouban indult ügyben, amelyben egy alkalmazott állítása szerint mesterséges intelligenciával helyettesítették, a bíróság magasabb kompenzáció megfizetésére kötelezte a munkáltatót.
A kínai szórakoztatóipar példája így azt mutatja, hogy a generatív AI munkaerőpiaci hatása már nem csupán jövőbeli lehetőség. Egy olyan ágazatban, ahol a digitális tartalom gyorsan és olcsón előállítható, az AI már közvetlenül versenyez az emberi szereplőkkel. A következő kérdés egyre inkább az lehet, hogyan védhetők azoknak a munkavállalóknak a jogai, akiknek nemcsak a munkáját, hanem akár az arcát, hangját és előadásmódját is képes reprodukálni a technológia.
(Címlapkép: Depositphotos)
