A bankok a nagyvállalatok és a lakossági ügyfelek kiszolgálása közben néha hajlamosak kissé megfeledkezni a kkv-król. Ezt a trendet igyekszik megváltoztatni három magyar pénzintézet, amelyek számlázó programmal és pénzügyi asszisztens funkciókkal egyaránt felszerelt platformmal szolgálják ki a kkv szektor szereplőinek sokszínű igényeit. Az OTP Bank az eBIZ, a Budapest Bank a BUPA (Budapest Pénzügyi Asszisztens), a Takarékbank pedig a TBA (Takarék Business Assistant) névre keresztelt pénzügyi asszisztensével igyekszik tartani a lépést a nem banki riválisokkal. Ezeket a szolgáltatásokat hasonlítjuk most össze.
Egy pénzügyi asszisztens esetében fontos, hogy a lehető legtöbb munkát levegye a cég válláról, így érdemes olyan alapokra építkezni, amely hosszú távon automatizálni képes a folyamatok széles körét. A nemzetközi példákat szemlékve, ebben nagy szerepet kap az Open Banking, ami Európában egyelőre egyet jelent a második pénzforgalmi irányelvben (PSD2) életre hívott számlainformációs (AISP) és fizetéskezdeményezési (PISP) szolgáltatók tevékenységével, és a banki Open API portálokkal. Első szembetűnő különbség a három platform között, hogy egyelőre csak a BUPA rendelkezik AIPS licensszel, sőt itt nem álltak meg: rögtön a PISP engedélyt is beszerezték, amivel nem csak, a három pénzügyi asszisztens közül az elsők, de egyelőre egyetlen magyar cég sem büszkélkedhet ilyennel. Ennek gyakorlati értelme, hogy az ügyfelek a BUPA platformon keresztül hozzáférhetnek bankszámlájuk adataihoz, illetve az erre épített funkciókkal gazdagítható a számlázás is: például automatikusan kifizetett státuszba kerülhetnek a számlák, ha beérkezik, vagy elindul a szükséges utalás. A fizetéskezdeményezési a platformot használó ügyfelek könnyedén indíthatnak tranzakciókat is a Budapest Banknál vezetett számláik terhére. A BUPA előnyének mondható az is, hogy a Budapest Banktól független entitásnak számít, IT infrastruktúrája is független a banktól, így az új funkciók bevezetése is gördülékenyebben zajlik.
Ami az egyéb bankoknál számlát vezető ügyfelek kiszolgálását illeti, az eBIZ és a BUPA egyelőre jelentősen előrébb tart, a TBA esetében ugyanis csak a Takarékbank ügyfeleinek van lehetősége igénybe venni a szolgáltatásokat, míg a másik két szolgáltató számos funkciót (e-számla kiállítása, bejövő számlák rögzítése stb.) elérhetővé tesz egyéb bankok ügyfeleinek, náluk az irány egyértelműen a bankfüggetlen szolgáltatóvá válás.
A BUPA, az eBIZ, és a TBA összehasonlítása
A számlázó program mindhárom szolgáltatás esetében központi funkciónak számít, egyaránt lehetőség van papír alapú és elektronikus számlák kiállítására, a kimenő számlák státuszának követésére, bejövő számlák rögzítésére, partnerek rögzítésére, valamint kezelésére és a számlázással kapcsolatos teendőkre figyelmeztető értesítések beállítására. Számlakép beolvasására csak a BUPA és az eBIZ rendszerében van lehetőség, ez a funkció a TBA esetében nem üzemel, ahogy a céges logó számlaképen való elhelyezését is a Budapest Bank és az OTP megoldásai teszik csak lehetővé. A TBA a számlák áttekinthetőségét illetően rendelkezik még egy hiányossággal, a lejárt bejövő számlák esetében ugyanis a késedelem időtartama nem kerül megjelenítésre, így az ügyfél kénytelen maga elvégezni a kalkulációt, ha a késedelem időtartama alapján akarja rendezni elmaradásait. Összességében elmondható, hogy mindhárom szolgáltatás széleskörű számlázási funkciókkal rendelkezik, a TBA azonban kisebb lemaradásban van jelenleg a riválisokkal szemben.
A mindhárom felületen elérhető NAV kapcsolat lehetővé teszi az adatszolgáltatási kötelezettségek egyszerű teljesítését, valamint a folyamatos jogszabálykövetést. Fontos említést tenni a könyvelést támogató funkciókról is, hiszen ezek jelentősen elősegíthetik a cégek adminisztrációs terheinek csökkentését. Ezen a téren is a BUPÁ-t lehet kiemelni, amely a könyvelőknek lehetővé teszi a NAV-os utalások, és a munkavállalói bérek átutalásának elvégzését, valamint a bankszámlakivonatok letöltését is.
A pénzügyi asszisztens funkciók terén mindhárom szolgáltató kielégítő funkcionalitással rendelkezik. Az eBIZ esetében az ügyfél fizetési emlékeztetőket kap kötelezettségeiről, valamint számos pénzügyi áttekintőhöz férhet hozzá. A BUPA felhasználói az áttekintő felület elérése mellett a beérkező fizetésekről, valamint a tennivalókról is kapnak automatikus értesítéseket. A TBA felületén a fontosabb teendőkről (adó- és járulékfizetési kötelezettségek) kap tájékoztatást az ügyfél, a pénzügyi áttekintő itt kevésbé rendelkezik kiterjedt funkciókkal. Az áfa várható összegéről mindhárom platformon becslést kapnak az ügyfelek.
Említést érdemel még a tény, hogy a TBA és az eBIZ egyaránt rendelkeznek mobil applikációval, ez alól kivételt képez a BUPA, ami pillanatnyi hiányosságnak tekinthető, a szolgáltatótól kapott információk alapján azonban ez a közeljövőben pótlásra kerül majd.
Az árazást tekintve a BUPA pillanatnyilag ingyenesen érhető el nem csupán a Budapest Bank saját ügyfeleinek, hanem mindenkinek. A TBA a július végéig tartó bevezetési időszak erejéig ingyenesen érhető el a Takarékbank ügyfeleinek, egyéb bankok ügyfelei azonban nem férnek hozzá a szolgáltatáshoz. Az OTP saját és egyéb ügyfelek számára egyaránt három csomagot kínál: a free csomag ingyenesen, a standard havonta bruttó 2273 Ft-ért, míg a pro csomag 3543 Ft-ért érhető el.
Összességében úgy látjuk, hogy jelenleg a három szolgáltatás hasonló szinten tartózkodik ugyan, de a két ingyenesen elérhető platform (BUPA, TBA) közül egyértelműen a BUPA jár előrébb, elsősorban a tranzakció-kezdeményezési funkció megléte, a kiterjedtebb számlázási és pénzügyi asszisztens funkciók révén. A TBA számlázó programként kielégítő funkciókkal rendelkezik, de pénzügyi asszisztensként még nehezen értelmezhető. Az OTP eBIZ kapcsán a standard és a pro csomag egyaránt széles palettával rendelkezik a számlázás és a pénzügyi asszisztens funkciók területén, így, a magasabb előfizetési díj kifizetésére kész ügyfelek számára jelentős hozzáadott értékkel bírhat.
Suppan Márton és Bátorfi Botond
