Globalizált világunkban a bűnözés is világméretűvé vált. A bűnözés elleni küzdelem pedig csak globális összefogással lehetséges. A globális bűnügyi kockázatokat a bűnmegelőzésben és bűnüldözésben részes intézmények elemzik, emellett rendszeresen megjelentetik az országkockázati listákat. Cikkünkben röviden bemutatjuk a nemzetközi bűnüldözés intézményrendszerét és a bűnüldözési és bűnmegelőzési eszköztár részét képező országkockázati listákat.
A nemzetközi bűnmegelőzés és bűnüldözés rövid története
A szervezett bűnözés a XX. század nyolcvanas éveiben vált nemzetközi méretűvé. A megváltozott helyzetben a bűnmegelőzésnek és a bűnüldözésnek is nemzetközi síkra kellett lépnie. Megszaporodtak a nemzetközi együttműködések, ezeknek szervezetei, szakértő intézményei.
Az ENSZ már 1950-től kiemelten foglalkozott a bűnmegelőzéssel és a bűnüldözés kérdéseivel. Az Európai Unióban a Lisszaboni Szerződés tette lehetővé a büntetőjogi jogalkotást. Az Unió irányelveket és politikákat alakított ki, melyeket a tagállamok követnek. A világ más földrajzi régióihoz tartozó államai akciócsoportokat hoztak létre a globális bűnözés elleni együttműködés szándékával.
A nemzetközi együttműködés a XX. század végére kiteljesedett. A világ országai a szervezett bűnözéssel érintett legsúlyosabb bűncselekmények elleni küzdelemre fogtak össze. Ezek közé tartozik a terrorizmus, az emberkereskedelem, a korrupció, az illegális fegyverkereskedelem és vadkereskedelem, a drogkereskedelem, a pénzmosás, és még hosszasan sorolhatnánk.
A globális bűnözés és pénzmosás elleni küzdelem főbb intézményei
A nemzetközi bűnüldözés és bűnmegelőzés területén kiemelkedő szerepe van az ENSZ Bűnmegelőzési és Büntető Igazságszolgáltatási Bizottságának. Az ENSZ bűnmegelőzési és bűnüldözési iránymutatásokat dolgozott ki. Kiemelten foglalkozik a nemzetközi szervezett bűnözés, korrupció, drogkereskedelem és emberkereskedelem elleni fellépéssel.
Kormányközi szervezet a Nemzetközi Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force, FATF), amely 1989-ben alakult. Feladata a pénzmosás elleni küzdelem. A szervezet által megfogalmazott ajánlások a pénzmosás elleni nemzetközi fellépés alapelveit rögzítik. A különféle földrajzi térségek bűnmegelőzésben és bűnüldözésben együttműködő szervezetei meghatározóan mind az FATF ajánlásait követik.
Az EGMONT GROUP, a Pénzügyi Információs Egységek (a pénzmosás megelőzésre dedikált egységek) közötti védett, internet alapú pénzmosás megelőzési információs rendszer. A MONEYVAL egy nemzetközi pénzmosással foglalkozó szervezet és az országok FATF ajánlásoknak történő megfelelését vizsgálja.
A pénzintézetek pénzmosás megelőzési megfelelését a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság is ajánlásokkal támogatja. Az Európai Rendőrségi Hivatal (az EUROPOL) a bűnügyi tagállami információkat gyűjti, operatív segítséget nyújt a büntető eljárásokban. Támogatja a tagállamok közötti információcserét. Követi és elemzi a meghatározó nemzetközi bűnügyi trendeket.
Országkockázati listák
A pénzmosás elleni küzdelem során a nemzetközi szervezetek kockázati alapú megközelítést alkalmaznak. Az FATF 2000 óta megjelenteti a pénzmosás megelőzése szempontjából magas kockázatúnak minősített, illetve a kiemelten figyelendő országok listáját. Ezek a pénzmosási fekete és szürke listák. Az egyes országokról rendszeres és részletes országjelentések is készülnek.
A MONEYVAL országvizsgálatokat végez, értékelő csoportokat küld az egyes országokba, elemzi az ottani helyzetet pénzmosási, illetve más bűnügyi kockázat szempontjából. A szervezet tevékenységét az FATF támogatja, az uniós államokon kívül más európai országok és az USA is részt vesz annak ülésein.
Az országkockázati listák és elemzések között szintén irányadó a Basel AML Index, amely évente elemzi az országok elsősorban pénzmosási-, terrorizmus finanszírozási-, illetve korrupciós kockázatait. Ezt az országkockázati listát a bázeli központú, független, non-profit nemzetközi szervezet adja ki.
Az országkockázati listák és elemzések átfogó képet adnak a globális bűnügyi kockázatokról. Ezáltal segítik a nemzetközi együttműködést a bűnmegelőzésben. Az országkockázati listák nyilvánosak és az egyes országokat érintő bűnügyi kockázatokkal kapcsolatos tájékozódást szolgálják.
Pénzintézetek és más vállalatok szerepe a bűnmegelőzésben
A pénzintézeti és a kereskedelmi kapcsolatok létesítése és fennállása során is jó iránymutatást adhatnak az országkockázati listák. Ezeket a listákat, illetve az alapjukat képező részletes országkockázati elemzéseket érdemes tanulmányozni. A kockázatelemzésben szereplő szempontokat javasolt az üzleti partner vonatkozásában is elemezni.
A pénzintézetek eleve követik ezeket azokban az országokban, ahol letelepednek. Határon átnyúló szolgáltatásaik során is figyelembe veszik azokat az ügyfelek kockázati besorolásánál. Ugyanígy érdemes az ügyfeleknek, a pénzintézeti szolgáltató kiválasztásakor felmérni a szolgáltató országának kockázatait.
A vállalatok, vállalkozások nemzetközi kapcsolataiban az üzleti partnerek körültekintő vizsgálata a felelős gazdálkodás elengedhetetlen része. A fekete listán szereplő, magas kockázatú országok szankciókkal is érintettek. A nemzetközi közösség, illetve egyes országok által alkalmazott szankciók megsértése súlyos, akár büntetőjogi következményekkel is járhat.
Az országkockázati listák a bűnmegelőzés és bűnüldözés nem egyedüli tájékoztató eszközei. A nemzetközi szankciók viszont tiltólisták, azok megkerülése, megsértése nem megengedett. Az üzleti élet szereplőinek felelőssége van mind tevékenységük kockázatainak elemzésében, mind a nemzetközi tiltó rendelkezések maradéktalan betartásában is.
(Források: Consilium, MNB, Basel AML Index, Parlament.hu)
(Címlapkép: Depositphotos)
