Hogyan jelenik meg a mobiltelefóniában a mesterséges intelligencia, mire használják és mekkora adatmennyiséggel jár az, hogy – mi fogyasztók – egyre többet használjuk az MI modelleket a mobiljainkon is, innen indult a MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról legutóbbi adásában Márton György műsorvezető beszélgetése Kőrösi Gáborral, a Yettel szabályozási és kormányzati kapcsolatok igazgatójával, aki egyben a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács alelnöke, valamint az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége elnökségi tagja, telekommunikációs tagozatvezetője
A beszélgetés elején Kőrösi Gábor felhívta a figyelmet a social media és az MI használat között analógiára, vagyis arra, hogy mindkét technológia esetében elmulasztottuk a felkészülést, a társadalom felkészítését. hogy mire lehet és mire nem lehet használni, avagy mikor lehet ilyen eszközöket a gyerekek kezébe adni, ahogyan arra a MI és más adásaiban néhány hete Tari Annamária, vagy Horváth Péter is kitért. Kőrösi az MI kapcsán is azt érzi, hogy komoly késében vagyunk, társadalmi egyezségek kellene kötni arról, hogy mi az a minimum és mi az a társadalmi maximum ahová el szeretnénk menni, mert ahogy fogalmazott „ez a közösségi médiánál is nagyobb veszélyeket hordoz”.
Mint mondta, a mesterséges intelligencia természetesen jelen van már a szolgáltatók működésében is, ahol az MI alkalmazása nem csupán divat, hanem a hatékonyság záloga is. Mint kiemelte használják hálózatoptimalizálásra, frekvenciatervezésre és hiba-elhárításra, sőt, az infrastruktúra-szolgáltatók az eszközök életciklusának meghatározásához is igénybe veszik. A jövő egyik ígéretes iránya lehet szerinte a személyre szabott ajánlatok rendszere: az MI képes lehetne évek forgalmi adatait ciklikusan elemezni, és így sokkal pontosabb és kedvezőbb csomagokat kínálhatnának a szolgáltatók a fogyasztóknak, mint a jelenlegi, emberi erőforrásra épülő megoldásokkal.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy jelenleg még az mobil adatforgalmon belül a felhasználók MI-vel való interakciói még csak kis súllyal jelennek meg, de ennek az aránya a jövőben drasztikusan emelkedni fog.
Gazdasági súly és a szabályozási környezet
A beszélgetés során Kőrösi emlékeztett rá, hogy az az IKT szektor, beleértve a távközlést is, a magyar gazdaság egyik tartóoszlopa, ugyanakkor a telkó szektor fejlődését az elmúlt évtizedek adópolitikája nem segítette. Emlékeztett a 2010-es krízisadóra, majd az azt követő távközlési adóra és kábeladóra, valamint a távközlési pótadóra, amelyek jelentős forrásokat vontak el a fejlesztésektől. Meglátása szerint, bár a fix hálózatok (optika) terén Magyarország az uniós támogatásoknak köszönhetően az európai élvonalba került, az 5G mutatók, főként a lefedettség tekintetében elmaradás tapasztalható, amit közvetlenül a szektorra rótt extra pénzügyi terhekkel magyarázott.
A 3G alkonya és az 5G valósága
A technológiai generációváltás kapcsán Kőrösi kiemelte, hogy példaértékű történet volt a 3G kivezetése, amelyre a Hírközlési Hatóság szakmai irányításával került sor a fogyasztóknak a készülékek cseréjéhez nyújtott támogatás mellett. Mint mondta, a 2G kivezetése nehezebb feladat, különösen figyelemmel a 2G hálózatokon üzemelő M2M eszközök, pénztárgépek számára. Rémutatott arra, hogy ez a folyamat is elkezdődött, hiszen 2026. január 20-ától a Telekom fokozatosan áttereli ügyfeleinek 2G forgalmát a Yettel országos rádiós hozzáférési hálózatára. A szigetszerű átállás rendkívül sok tapasztalattal jár, anélkül, hogy különösebb terhet róna a fogyasztókra. A 2G technológia hazai kivezetése azonban egy hosszú folyamat, amely a 2030-as években zárulhat le.
A magyar mobil hálózatok éz az 5G kapcsán hangsúlyozta, hogy azok Európa élvonalába tartoznak, és a Yettel célja a „valódi 5G” élmény biztosítása kiemelkedő letöltési sebességgel, megelőzve ezzel a versenytársakat. A közelgő 6G-vel kapcsolatban azt mondta, hogy általában a „páros” generációk szoktak igazán sikeressé válni, de valójában az ügyfélélmény a fontos, a 6G esetében pedig az lehet a nagy kérdés, technológiai és szabályozási szempontból is, hogy a mobilhálózatok versenyeznek-e az optikai hálózatokkal, helyettesítheti-e azt ahogy már ma is teszi a Yettel „OtthonNet” szolgáltatása.
Infrastruktúra-megosztás és globális verseny
A jelen és a jövő egyik legfontosabb trendje a hálózati infrastruktúra szétválasztása a szolgáltatástól. Kőrösi Gábor elmondta, hogy a toronycégek (mint a Cetin, a Vantage vagy a 2Connect) megjelenése és a szolgáltatók közötti frekvenciamegosztás (például a Yettel és a Telekom között) a költséghatékony üzemeltetés alapja. A versenybe pedig bekapcsolódnak, illetve már bekapcsolódtak az OTT szolgáltatók, a hangforgalomba a üzenetküldő applikációk, és immár jelen vannak olyan szolgáltatók, mint a Starlink, vagy a fair használatot nem mindig szem előtt tartó eSIM szolgáltatók.
Kőrösi a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a szektor sikeréhez, az európai élvonalbeli pozíció megőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges a támogató szabályozási környezet, az új dedikált minisztérium létrejöttét pedig olyan pozitív lépésnek értékelte, amely tovább segítheti a hazai távközlés fejlődését.
Szerző: Márton György
Márton György - A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője. Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.
(Forrás: MI és más)
(Címlapkép: Depositphotos)
