A világ állami vagyonalapjai és központi bankjai – amelyek együttesen mintegy 29 ezermilliárd dollárnyi vagyont kezelnek – jelentősen átalakítják portfólióikat a romló geopolitikai környezet miatt az Invesco 2026-os felmérése szerint. A legnagyobb nyertesek az energiaszektorhoz kapcsolódó befektetések, miközben egyre többen kérdőjelezik meg az amerikai dollár hosszú távú dominanciáját.
A kereskedelmi konfliktusok, a vámok, az ellátási láncok sérülékenysége, a fontos hajózási útvonalak időszakos lezárása, valamint az ukrajnai és közel-keleti háborúk alapvetően átírják a hosszú távú befektetési stratégiákat a kutatás szerint, amelyben 90 állami vagyonalap és 54 jegybank vett részt. A cél ma már nem pusztán a magasabb hozam, hanem a portfóliók ellenálló képességének növelése.
Az energetikai infrastruktúra a legvonzóbb
A megkérdezettek 80 százaléka úgy véli, hogy az energiaellátás biztonságát és az energiaátmenetet támogató infrastruktúra jelenti a legvonzóbb hosszú távú befektetési lehetőséget. Az infrastruktúra súlya az állami befektetési alapok portfólióiban már elérte a 9 százalékot, ami az elmúlt évek egyik leggyorsabb növekedését jelenti. Ebben szerepet játszik az is, hogy a mesterséges intelligencia terjedése hatalmas energiaigényű adatközpontok építését teszi szükségessé.
A felmérés arra is rámutat, hogy a hagyományos részvény–kötvény diverzifikáció egyre kevésbé működik. Az elmúlt évek inflációs sokkjai miatt a részvények és kötvények gyakran együtt mozognak, ezért a befektetők nagyobb hangsúlyt helyeznek a likvid eszközökre, valamint a reáleszközökre – például infrastruktúrára és energetikai beruházásokra.
Növekvő aggodalmak a dollárral szemben
A dollárral kapcsolatban a felmérés különösen figyelemre méltó eredményt hozott. A megkérdezett központi bankok 61 százaléka szerint az Egyesült Államok gyorsan növekvő államadóssága rontja a dollár hosszú távú tartalékdeviza-szerepét. Ez jelentős változás a 2024-es 20 százalékhoz képest, vagyis két év alatt látványosan nőtt az aggodalom.
Rövid távon ugyanakkor továbbra is erős a dollár. A Reuters cikke megjegyzi, hogy 2026-ban a közel-keleti konfliktusok következtében a dollár mintegy 3 százalékkal erősödött, így a rövid távú piaci megítélés kedvező maradt, miközben a hosszú távú kilátások romlottak.
A felmérés szerint a válaszadók 29 százaléka arra számít, hogy 2031-re a dollár kisebb szerepet tölt majd be a világ vezető tartalékdevizájaként. Egyes intézmények már most alternatív letétkezelőket keresnek az amerikai pénzügyi rendszer helyett, hogy csökkentsék geopolitikai kitettségüket.
Fókuszban a biztonság
A bizonytalanság miatt a jegybankok tovább növelik aranytartalékaikat is: a megkérdezettek mintegy harmada tervezi aranyvásárlásainak fokozását a diverzifikáció érdekében.
Összességében a Reuters szerint a felmérés azt mutatja, hogy a világ legnagyobb intézményi befektetői egy olyan korszakra készülnek, amelyben a geopolitikai kockázatok, az energiaellátás biztonsága és a stratégiai infrastruktúra legalább akkora szerepet játszanak a befektetési döntésekben, mint a hagyományos pénzügyi szempontok.
(Reurters)
(Címlapkép: Depositphotos)
