Óriási vihart gerjesztett Sam Altman közelmúltbeli kirúgása, a hullámok még a tech világon túlra, az EU csúcsintézményeibe is elértek. Az OpenAI társalapító és vezérigazgató menesztése az EU mesterséges intelligencia szabályozásáról folyó tárgyalásokra is hatással lehet, a szigorúbb törvények felé terelve a jogalkotókat. Sam Altman és az OpenAI körüli dráma kedden folytatódott, miután bejelentették, hogy ismét megállapodtak az AI guruval. Könnyen elképzelhető, hogy az események hatására háttérbe szorulnak a lazább szabályokat pártoló hangok az EU-ban.
Altman kirúgása az EU-s törvénycsomagot is befolyásolhatja
Az OpenAI igazgatóságának lépése nem csak a dolgozókat érte váratlanul. Az incidens arra késztette az Uniós törvényhozókat és szakértőket, hogy az átfogó szabályozás sürgősségét hangsúlyozzák az éppen a végéhez közeledő AI-törvénycsomag kialakításában. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács elkötelezte magát az AI-törvények részleteinek kidolgozásában. A jogszabály célja, hogy markáns felelősséget szabjon ki az AI fejlesztő vállalatokra konkrét elvárások kijelölésével. Az érintett vállalatoknak átfogó kockázatelemzéseket és a szabályozók számára történő adatszolgáltatást írnak majd elő.
Az utóbbi időben megtorpanni látszottak az egyeztetések, különösen a vállalatok önszabályozásának mértékét illetően. Brando Benifei, a tárgyalásokat vezető parlementi képviselő szerint nem volna helyes, ha vízionárus vezetőkre bíznák az önszabályozást az iparágban. „Altman kirúgását követő dráma, majd a Microsofthoz való csatlakozása azt mutatja, hogy nem hagyatkozhatunk önkéntes megállapodásokra. A szabályozásnak, különösen a legerősebb AI-modellek esetén, szilárdnak, átláthatónak és végrehajthatónak kell lennie társadalmunk védelmében.”– mondta Benifei.
Szigorú önszabályozás jöhet az AI fejlesztő cégeknek
A Reuters értesülései alapján pár nappal ezelőtt Franciaország, Németország és Olaszország megállapodtak az AI szabályozásának módjáról. Az EU három legnagyobb gazdaságának együttműködése vélhetően új lendületet adhat az EU-s szintű folyamatoknak is. A három ország kormánya egyetértésben támogatja a vállalatok kötelező önszabályozását egy magatartási kódexen keresztül, ami az alapmodellek fejlesztése esetén lenne érvényben.
A hírügynökség szerint a megállapodás kiemeli, hogy nem az AI-t, mint technológiát akarják szabályozni, hanem annak alkalmazását. Ugyanis a kormányok szerint a kockázatok a technológia alkalmazásában rejlenek, és nem önmagából a technológiából fakadnak. A fejlesztők részére kötelező ún. modell kártyák definiálását írnák elő, amik információval szolgálnának a modellekről. A kártyáknak tartalmazniuk kell a modell működésének, képességeinek és korlátainak megértéséhez szükséges minden adatot és információt.
Az EU nincs könnyű helyzetben, hiszen meg kell találnia az egyensúlyt az innováció, a fejlődés és az etikai megfontolások között. A Sam Altmant érintő eset és annak körülményei kidomborították az iparág kiszámíthatatlanságát, és a társadalmi érdekeket védő szabályozás szükségességét. A túl szigorú keretek azonban lelassíthatják a technológia fejlődését, ami akár jelentős versenyhátrányhoz vezethet a világgazdaság más szereplőihez képest. Mostanra talán senki számára sem kérdés már, hogy az AI az emberiség jövőjének egyik meghatározó eleme lesz, így az EU számára fontos, hogy élenjárjon a technológiában.
Címlapkép: depositphotos
