A blockchain technológia alapjait már a XX. század második felében elkezdték kidolgozni, az igazi áttörést azonban a Bitcoin 2009-es születése hozta el.
A technológiát egy rejtélyes személy vagy csoport, Satoshi Nakamoto alkotta meg, válaszként a 2008-as válság következtében a pénzügyi rendszerrel szemben kialakult bizalmatlanságra. A blockchain lényegében egy decentralizált, manipulációval szemben ellenálló hálózat, amelyben az adatok blokkokba rendeződnek és kriptográfiai módszerekkel védettek.
A blockchain relevanciája és hatása a pénzügyi szektorra
A technológia relevanciájának kérdése messze túlmutat a kriptovalutákon. A technológia számos iparágban hozhat el radikális változásokat, azonban a pénzügyi szektoron belül már most is jelentős hatással bír.
A blockchain lehetővé teszi a szinte azonnali fizetési folyamatokat. Az elosztott főkönyvi technológia révén a peer-to-peer pénzmozgatás egyszerűen és gyorsan végbe tud menni, elkerülve a hagyományos pénzügyi intézmények által végzett hosszadalmas tranzakciós folyamatokat és magas költségeket.
Az okosszerződések olyan programozott algoritmusok, amelyek bizonyos feltételek bekövetkeztekor automatikusan végrehajtják az előre megadott utasításokat – ezek alapját szintén a blockchain biztosítja. Felhasználási esetei széleskörűek, amelyek az ügyletek indításától a szolgáltatásnyújtásig terjedhetnek, és ideálisak a banki, kereskedelmi és biztosítási szektorokban.
A tokenizáció során fizikai vagy immateriális eszközök digitális tokenekként jelennek meg a blockchainen, így azok könnyebben megvásárolhatóak, eladhatóak és kereskedhetőek lesznek. A technológia gyorsabb, biztonságosabb és átláthatóbb tranzakciókat tesz lehetővé, csökkentve ezzel a közvetítők szerepét és költségeit.
Az új irányok, mint például az eszköz- és értékpapír-tokenizáció, további lehetőségeket nyitnak meg a kötvények, bankbetétek és más valódi eszközök számára, radikálisan átalakítva ezzel a hagyományos pénzügyi rendszereket. Az HSBC például letétkezelési szolgáltatásokat fog nyújtani tokenizált értékpapírok számára, amely a digitális eszközök biztonságos és hatékony kezelését célozza.
A digitális jegybankpénz egy adott ország központi bankja által kibocsátott és kezelt törvényes fizetőeszköz digitális formája. A blockchain technológia révén a CBDC-k nagyobb átláthatóságot és biztonságot biztosíthatnak a pénzügyi tranzakciók során. Az elosztott főkönyvi technológia lehetővé teszi a tranzakciók gyors és átlátható végrehajtását, miközben csökkenti a csalás és az adathalászat kockázatát.
Mi érzékelhető Magyarországon?
Magyarországon is egyre több a blockchainhez kapcsolódó kezdeményezés. Cégek, mint a BENKER és az Insurwiz, innovatív megoldásokkal állnak elő, integrálva a blockchain technológiát a pénzügyi és biztosítási szektorba. A BENKER például az első blokklánc technológiára épülő pénzügyi intézmény Európában.
A Magyar Nemzeti Bank a lakossági CBDC működésének tesztelésére egy kísérleti projektet indított Diákszéf néven, amelynek célja a fiatalok pénzügyi tudatosságának növelése. Az MNB mobilalkalmazása az EU-ban az első olyan CBDC kísérleti projekt, amely a lakosság számára is elérhető.
Mi várható a jövőben?
A jövőben a blockchain technológia elterjedése várható. A tokenizáció, különösen a valós világbeli eszközök tokenizációja, ígéretes fejlődési irányt mutat. Bár 2024-ben még nem várható áttörés, hosszú távon jelentős előrelépés történhet. Továbbá az okosszerződések alkalmazása a kötvénypiacon lehetővé teszi a részvényfelosztások és osztalékfizetések automatizálását.
Ami a kriptopiacot illeti, az EU-ban a MiCA szabályozás alatt induló kriptokereskedés és letétkezelés, valamint az Egyesült Államokban a bitcoin ETF-ek esetleges bevezetése jelentős hatást gyakorolhat a szektorra. Ez lehetővé tenné a kriptovaluták számára, hogy szélesebb körben is elérhetővé váljanak, mint befektetés.
A mesterséges intelligencia és a blockchain találkozása is ígéretes lehetőségeket kínál. Ilyen például a nagy nyelvi modellek betanítására szánt adatok blockchainen való megjelenítése, amely növelheti a vállalatok bizalmát a mesterséges intelligencia alapú eszközök iránt. Előrejelzések szerint az AI és a blokklánc globális piaci értéke 2027-ig tovább fog növekedni 930 millió dollárra.
Emellett a zero knowledge proof-ok és a blokklánc-IoT integrációk is jelentős potenciált fognak képviselni a jövőben, különösen a beszállítói lánc kezelésében és más kapcsolódó területeken.
(Címlapkép: Depositphotos)
