A banktitok szigorúsága sok kétes ügyfelet vonzott Svájc irányába az idők során. A svájci bankok működése a II. világháborút követően kapott nagyobb nyilvánosságot. A róluk szóló tények és legendák napjainkban tárulnak fel. Cikksorozatunk záró részében a svájci bankokat érintő botrányokat járjuk körbe – már azokat, amelyek napvilágra kerültek.
Svájci bankok működési sajátosságai
Természetesen nem kizárólag ilyen vagyonokat kezelnek, de Svájc bankjainak sajátos működése a kezdetektől vonzotta a rejtőzködő pénzek tulajdonosait.
A vagyonkezelési üzlet igen jövedelmező, a svájci bankok rengeteg díjat, jutalékot terhelnek a náluk kezelt betétekre. Ügyfeleik főként tehetős személyek közül kerülnek ki. A svájci bankárok ügyesek és profitéhesek.
Ügyfeleiket gyakran választják a már meglévő ügyfelek családtagjai, barátai, üzletfelei közül. Szigorú titoktartás mellett “módot adnak olyan betétek elhelyezésére, amelyekről a helyi adóhivatal, sőt a család előtt is az a látszat kelthető, hogy nem léteznek.” *
A svájci bankszektort rengeteg bankcsőd is jellemzi, illetve a bankokat sokáig nem felügyelte bankhatóság.
Menekülő vagyonok áramlása a svájci bankokhoz
Az első, ismertebb botrányok adóelkerülési ügyek voltak. Amikor Európában bevezették a különféle vagyonadókat hatalmas pénztömegek kezdtek el Svájcba vándorolni.
Hitler uralomra jutását követően, 1933-tól kezdődött a zsidóüldözés elől menekülők folyamatos beáramlása Svájcba. Bár megjelent egy erős antiszemita front, az ország mégis azonos elbírálásban részesítette a zsidókat a népesség többi részével, a politikai menekülteknek pedig menedékjogot adott.
Svájcban 1934-ben vezették be a legszigorúbb banktitokra vonatkozó szabályozást. A rejtőzködő, illetve menekülő vagyonok beáramlása egyre fokozódott. A rejtőzködő náci vagyonokat, a náci üldözés elől menekülők vagyonát a svájci bankok egyaránt befogadták.
A menekültekkel lelketlenül, elutasítóan viselkedtek. A svájci menedékjogról szóló törvényt sok esetben szó szerint, cinikusan értelmezték. Megtagadták az üldözött emberektől a menedékjogot azzal, hogy őket faji alapon és nem politikai tevékenységük miatt üldözték.
Náci aranyak Svájc országában
A II. világháborút követően a Szövetségesek kezdeményezésére kezdődtek vizsgálatok a nácik által Svájcban elhelyezett pénzek feltárására. Kiderült, többek között, hogy a bankok elfogadták a Német Birodalom pecsétjével ellátott, a náci tömeggyilkosságokból származó aranyakat is.
Borzalmas felfedezés volt, hogy a bankok a holokauszt áldozatainak fogaiból összegyűjtött, tömbösített aranyakat is elfogadtak.
A náci aranyak egy részét a svájci bankok visszaszolgáltatták. A svájciak a Szövetségeseket megtévesztve nem csak a Birodalmi Bank aranyát, de a zsidóktól rabolt arany egy részét is átadták ennek során.
A kutatást a náci aranyak után az oknyomozó csoportok tovább folytatják. Feltárták azt is, hogy a svájci bankok a nácik személyes bankszámláit még sok évtizeddel a háború után is vezették.
A holokauszt áldozatainak számlái
A svájci bankoknál mind a mai napig lehetnek a náci üldözöttek által elhelyezett összegek. A háborút követően megkezdődött ezek felkutatása is. A zsidó világszervezetek komoly erőfeszítéseket tesznek az áldozatok vagyonának felkutatására.
A svájci bankok gyakran hátráltatták, hogy az áldozatok, illetve jogos örököseik hozzájuthassanak a bankoknál elhelyezett pénzükhöz. Rengeteg jogi eljárás indult ezért a vagyonok kiperlésére.
Egyes számlákat egyszerűen eltüntettek. Külön, titkos alkukat kötöttek államokkal, melyek keretében a svájci bankoknál az áldozatok által elhelyezett magánvagyonokat minden jogalap nélkül kiszolgáltatták, vagy felhasználták.
Más számlákat úgy emésztettek fel, hogy azokra folyamatosan díjakat terheltek, ezáltal lenullázva az egyenlegüket. A háborút követően sok-sok évtizeddel ezért van szükség még mindig kutatásra és perekre, hogy az áldozatokat megillető vagyonokat megtalálják.
Botrány botrány hátán
A svájci bankok botrányai a háborúkat követően is a vezető hírek között szerepeltek. Hosszú a botrányok sora. Afrikai, ázsiai diktátorok, korrupt politikusok, csalók szerepelnek a svájci bankok ügyfelei között.
Úgy tűnik, a nemzetközi elvárásokat a bankoknál elhelyezhető pénzek legális eredetére vonatkozóan kiemelt ügyfelekre nem alkalmazzák. Ténylegesen az ilyen ügyfelek számláit még bankon belül is szigorú titoktartás mellett kezelik. Ezekről a bankszámlákról csak a bank felsőbb körei tudnak.
Tények és legendák
Sokkoló tények és hathatós legendák kapcsolódnak Svájc bankjainak működéséhez. Tény, hogy az ország bankjaiban mérhetetlen mennyiségű bűnös pénz landolt az idők során. Tény az is, hogy bankjainak hazai és nemzetközi lobbiereje jelentős.
Lobbierejük által sikeresen terjesztettek el legendákat is. Ezek a mai napig igyekeznek elterelni a figyelmet arról, hogy a svájci bankokban illegális eredetű pénzek milliárdjai fekszenek. Bűnös milliárdok, melyek a kihelyezett hitelek által tökéletesen integrálódtak a globális bankrendszerbe.
Újólag, 2022-ben, annak a gyanúja merült fel, hogy svájci bank a szankciókkal érintett orosz oligarcháknak nyújtott finanszírozást. A hírek szerint a személyi bankárok a vonatkozó dokumentumok megsemmisítésére kérték fel érintett ügyfeleiket.
Svájcban a pénz beszél, és a bankok hallgatnak.
(Forrás: A svájci bankok rejtélyes világa, Forbes, OCCRP, Szombat, Swiss Info)
(Címlapkép: Depositphotos)
