Megkérdeztük a Revolutot, hogyan kell 20 millióig elszámolni

Lehetetlen leellenőrizni azokat az ügyfélszámokat, amelyeket a különböző cégek olykor „bemondanak” magukról. A cégek részéről érthető a kozmetikázás, hiszen minél nagyobb az ügyfélszám, az annál inkább csalogatóan hat a potenciális felhasználókra nézve, nem is beszélve a befektetőkről.

Még a nyáron időben „összecsúszott” két hivatalos bejelentés, ami az ügyfélszámokat illeti:

  • a Revolut bejelentette, hogy már 20 millió ügyfelük van,
  • majd nem sokkal később a litván jegybank közölte, hogy 2021-ben közel 10 millió aktív ügyfél tartozott a felügyelete alá, már ami az EMI-ket és a PI-ket (elektronikuspénz-kibocsátók és fizetési szolgáltatók) érinti.

Ez utóbbi azért érdekes, mert tavaly a Revolut litván jegybanki engedéllyel nyújtott EMI szolgáltatásokat az Európai Unióban. A két szám elég távol áll egymástól, ráadásul a 10 milliós litván adatban értelemszerűen nem csak a Revolut ügyfelei vannak benne – még ha nyilvánvalóan ez a legnagyobb piaci szereplő.

Cikkünkben annak járunk utána, hogy mi okozhatja ezt a jelenős eltérést a fenti számokban. Adná magát, hogy nem minden ügyfélre lát rá a litván jegybank, de a helyzet nem ennyire fekete vagy fehér, és hiába tudjuk, hogy a Revolutnak több országban is van engedélye, de számok messze nem tiszták. Valamint azt vizsgáltuk, hogy mennyire etikus ügyfélszámokkal „dobálózni” akkor, ha ezek a számok egyáltalán nem összehasonlíthatók – ki mit tekint aktív ügyfélnek és hogy milyen módszertan alapján neveznek valakit aktívnak. Például egy nagyobb lakossági bank simám elárulja, kit tekint aktív ügyfélnek. A kisebb, jellemzően növekvő fázisban lévő piaci szereplők azonban általánosságban nem ennyire átláthatók. És ha egy laikus felhasználó ha azt látja, hogy adott pénzügyi appot sok millió ügyfél használja, akkor abban szeretne ő is megbízni – és ennek azért vannak veszélyei.

Illusztráció (Forrás: Depositphotos)
Illusztráció (Forrás: Depositphotos)

Félrevezetőek a számok? Mennyi az annyi?

„Leegyszerűsítve az elmúlt tíz év a fintech szektornak másról sem szólt, minthogy user, user, user” – fogalmazott a Fintech.hu-nak Bodnár Viktor, a blockchainalapú pénzügyi szolgáltató, a Benker vezérigazgatója és társalapítója. Nagyon nem mindegy, hogy miként definiáljuk a usert. Aki letöltötte az applikációt, az már egy felhasználó? Megcsinálta az ügyfélazonosítást? Ha volt már tranzakciója, az már user? Bodnár Viktor szerint ez egészen odáig tart, hogy a különböző szabályozók, felügyeleti szervek meghatározzák azt, hogy mi minősül aktív usernek. Ez az egyik szám, és van egy másik szám is, amelyet a különböző cégek mondanak magukról.

„Szerintem kockázatos most arra elkölteni jelentős összegeket, hogy egy applikációt minél többen letöltsenek, miközben az aktivitással nem foglalkozunk”

– mondta a Fintech.hu-nak Bodnár Viktor.

Megkérdeztük a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), ők mit látnak a userszámokból, valamint mi a véleményük erről a piaci magatartásról, azaz arról, hogy kvázi bárki bemondhat bármilyen számot, azt nem nagyon támasztják alá semmivel a szolgáltatók. A jegybank közlése szerint az általa kialakított, megalapozott állásponthoz a hivatalos adatszolgáltatásból származó hiteles adatok nélkülözhetetlenek. Viszont „jelen helyzetben, a külföldi bejegyzésű határon átnyúló szolgáltató(k) hazai felhasználószámáról az MNB nem rendelkezik kötelezően teljesítendő, rendeleti adatszolgáltatáson alapuló információval”. Ennek az az oka, hogy a határon átnyúló (cross-border) szolgáltatók – bár több országban kialakíthatnak jelentős mértékű aktív ügyfélbázist –, csak a székhely szerinti (home) felügyelet számára kötelezettek adatszolgáltatásra, a fogadó ország hatósága (host felügyelet) felé nem.

Azaz például a Revolut esetében a litván jegybank számai lehetnek az irányadóak.

A litvánok nem kommentálnak

Ahogy azt már fentebb említettük, a litván jegybank statisztikáiban összesen 10 millió EMI/PI-felhasználóról (elektronikuspénz-kibocsátók és fizetési szolgáltatók) van szó – összesen 141 szolgáltatónál –, ezért rákérdeztünk erre paradoxonra a litvánoknál is. A Bank of Lithuania aggregált piaci adatokat közöl beszámolóiban, és „nem kívánja kommentálni az egyes piaci szereplők konkrét üzleti terveit”. Ugyanis

a litván törvények alapján nem is közölhetnek ilyen adatokat.

Mint írták, a legtöbb esetben felügyeleti célokra kapják meg a különböző adatokat (beleértve az ügyfelek számát is), de a litván jogszabályok tiltják ezek nyilvános közzétételét. A litván jegybank ugyanakkor hozzátette azt is, hogy „a pénzpiaci szereplőknek pontos és objektív információkat kell szolgáltatniuk”.

Fedele Di Maggio, a DiPocket társalapítója és vezérigazgatója szerint annyira azért nem egyszerű manipulálni ezeket az ügyfélszámokat. Ugyanakkor azt megjegyezte, hogy kellően lazák a korlátok ahhoz, hogy „azt kommunikálhasd magadról, amit nagyon akarsz”. Di Maggio kiemelte, hogy helyes szám lehet a 10 millió, mert a Revolutnak sok EU-n kívüli ügyfele van, akiket nem tekint „sajátjának” a litván jegybank; illetve más kritériumok szerint számol ügyfélnek egy központi bank és egy fintech. „Egy bank konzervatívabb általában, míg a fintech meg keres egy olyan mutatót, ami alapján minél több embert lehet ügyfélnek számolni, és ezt a számot mondja be mindenhol” – tette hozzá. (B. B.)

Ki számít aktív ügyfélnek?

A Litvániában látható 10 millió ügyfél úgy aktív, hogy a vizsgált időszakban (negyedévről van szó) legalább egy tranzakciót végrehajtott – derült ki a litván jegybank válaszából.

Magyarországon az MNB is hasonlóan definiálja az aktívan használt számla fogalmát. Aktívan használt az a számla, amelynél az ügyfél a tárgyidőszakban (egy negyedév) átlagosan minimum havi egy tranzakciót végrehajtott. A végrehajtott tranzakcióba minden fizetési módhoz kapcsolódó megbízás számításba vehető az átutalástól a kártyás fizetésig tényleg minden, kivéve a készpénzfelvételt.

Ugyanakkor a magyar jegybanknak van definíciója a digitálisan aktív számlákra is. Itt átlagosan minimum havi kétszer kell belépni a netbank vagy mobilbank felületére, és emellett a tárgyidőszakban átlagosan minimum havi egy digitálisan kezdeményezett tranzakciót kell végrehajtani ahhoz, hogy az ügyfél az aktív soron találja magát a statisztikákban.

Ha ezt ilyen konkrétan meg lehet határozni, akkor adná magát, hogy az egyik legnépszerűbb fintech, a Revolut is beleáll, és elárulja, hogy náluk mennyi az annyi. Hát nem.

Mit mond a Revolut?

Rákérdeztünk, hogy konkrétan kit tekintenek aktív ügyfélnek, milyen módszertan alapján mondják azt valakire, hogy aktív, valamint arra is, hogy az alkalmazásukat hányan töltötték le a nagyobb alkalmazásboltokból. A cég nagyon tömör válasza szerint

„idővel egyre szigorúbban veszik figyelembe az ügyfelek számának kiszámítását”.

Az egyre szigorúbb módszertanuk szerint – amiről semmi sem publikus – szeptemberben a Revolutnak több mint 20 millió ügyfele volt, ebből több mint 600 ezer Magyarországon. „Percenként jönnek új ügyfelek”, így most már csak a nagyobb mérföldköveket kommunikálják, minden egyes millióról már nem adnak hírt. Közölték azt is, hogy „mindent valós időben mérnek”, de „inkább nem kommunikálnák” a különböző useradatokat (iOS vs Android, ingyenes vs fizetős előfizetések, napi, heti, havi aktív ügyfelek arányát).

Amit még látni lehet, hogy a Google alkalmazásboltjában a Revolut fő alkalmazását több mint 10 millióan töltötték le, a Revolut <18 és a Revolut Business esetében pedig mindkettőnél több mint 100 ezres letöltésszám látható. Az Apple App Storejában nincsenek letöltésekre vonatkozó adatok, viszont értékelések vannak, méghozzá 41 ezer – szemben a Google Playnél látható 2 milliós értékeléssel.

Illusztráció (Forrás: Revolut)

Pedig több irányból is fontos lenne, hogy ezek az adatok transzparensek legyenek:

  • mint potenciális felhasználó, lássak tisztán, ha egy szolgáltató mellett döntök,
  • valamint befektetési szempontból sem lenne utolsó látni, hogy mi történik a cég körül.

A magyar GDP ötödére teszik a Revolut értékét

A befektetési oldalát nézve a történetnek a banki szolgáltatásokat nyújtó brit cég már túl van több óriási – több száz millió dolláros – tőkebevonáson. Állításuk szerint nem állnak rosszul, sőt! A cég alapítója, Nik Storonsky szerint nincs szükségük újabb tőkebevonásra a további terjeszkedéshez, két évig vígan elvannak újabb forrásbevonás nélkül. A számok szintjén valóban rózsásnak tűnhet a kép: a legutóbbi tőkebevonáskor (2021. július, 800 millió dollár) 33 milliárd dollárra értékelték a céget. Összehasonlításul: ez majdnem annyi, mint a magyar éves GDP ötöde.

Ha minden szép és minden jó, akkor hogy lehet mégis masszívan veszteséges a Revolut? Ugyanis évről évre folyamatosan egyre csak nőnek a mínuszok. A 2019-es 107 millió fontos veszteséget 2020-ra már közel megduplázta, ugyanis az elérhető adatok alapján a legutóbbi pénzügyi évében már 206 millió fontos veszteséget termelt a brit fintech. Ugyanakkor

Storonsky többször is beszélt arról, hogy a Revolut már nyereségessé vált, azonban a neobank 2021-es pénzügyi jelentései október közepéig nem kerültek nyilvánosságra.

Ha jobban a rendelkezésre álló adatok mögé nézünk, akkor az látható, hogy a Revolut cégértékelése eleve életszerűtlennek tűnik, de minimum meghökkentő. Ugyanis ez a 33 milliárd dolláros értékeltség 20 millió ügyfélnél azt jelenti, hogy egyetlen ügyfél – amelyen az elmúlt években masszívan veszteséges Revolut nem keres pénzt – 1650 dollárt ér.

Az ügyfélaktivitás a kulcs

Bodnárnál erre is rákérdeztünk, hogy ezek a számok mit tükröznek. Szerinte az egésznek a kulcsa az ügyfélaktivitás. Nagyon fontos, hogy azáltal, hogy ezek a számlák ingyenesen hozzáférhetőek a különböző fintecheknél, ezért rengeteg „alvószámla”, inaktív számla lehet közöttük. Az ügyfelek valamikor regisztráltak, kipróbálták, néha talán használják is, de mivel nincs vele dolguk, nem kerül pénzbe, nem is zárják be azokat. A hagyományos bankoknál, vagy ott, ahol ezekért a szolgáltatásokért pénzt kérnek, ott értelemszerűen sokkal de sokkal magasabb az aktív ügyfelek aránya, hiszen aki nem használja, az be is zárja a számláját, nem kíván fizetni érte.

Bodnár Viktor szerint három tényezőt érdemes nézni az ilyen cégek vizsgálatakor:

  • Ad-e tényleg valamit hozzá az életünkhöz, mert a jó userélmény már minimum,
  • mennyibe kerül mindez a usernek,
  • és a pénzügyi fenntarthatóság is. Üzleti döntésből olcsó-e valami de úgy veszteséges vagy strukturálisan lett úgy létrehozva, hogy az tudjon lenni

Ez megtévesztő piaci magatartás?

Megkérdeztük az MNB-t arról is, hogy mint felügyelet, mi a véleményük arról, hogy némely piaci szereplő nem épp a legátláthatóbban áll az adatközlésekhez a különböző marketingtevékenységeiben. A jegybank szerint „egyes szolgáltatók eltérően értelmezhetik például a fizetési számla aktivitásra vonatkozó definíciókat, mint a felügyeleti hatóságok”. Az MNB ugyanakkor megjegyezte, hogy a szolgáltatók saját nyilvántartási rendszerei és az adatszolgáltatási követelmények által alkalmazott definíciók között egyre nagyobb összhang kezd kialakulni – ami jó hír.

Amennyiben mégis felmerül a tisztességtelen – például az ügyleti döntés torzítására alkalmas – kereskedelmi kommunikáció gyanúja, és a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas, úgy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jár el. Amennyiben ilyen információ jut az MNB tudomására úgy ezt a fennálló együttműködési megállapodás alapján át tudja adni a GVH részére – fogalmazott válaszában a nemzeti bank. Az MNB kiemelte azt is, hogy

az ilyen típusú fintech szereplők sok esetben keverik az ügyfélszám és az általuk kezelt ügyfélszámlák (accountok) száma megfogalmazásokat is kommunikációjukban.

Ez a jegybank szerint már csak azért is fontos, mert a fentechek esetében – ellentétben a klasszikus bankokkal, ahol az ügyfelek jellemzően csak egy elsődlegesen fizetési célú számlával rendelkeznek – az ügyfeleknek több accountja is lehet. Klasszikus példa erre az egy ügyfélhez tartozó, több devizában is igénybe vett accountok kérdése. Ebből a szempontból az is érdekes kérdés, hogy ha mondjuk aktívan használja az ügyfél az egyik deviza accountot, de a többit nem, akkor magát az ügyfelet, illetve az érintett accountokat hogyan veszik számításba az érintett cégek.

Az MNB eszközei egyébként a határon átnyúló pénzpiaci szolgáltatókkal szemben korlátozottak, a hatályos jogszabályi rendelkezések főszabály szerint a home felügyelet értesítését írják elő jogsértő gyakorlat azonosítása esetén. Az MNB speciális esetben, a fogyasztók széles körét súlyosan veszélyeztető magatartások esetében rendelkezik közvetlen intézkedési jogosultsággal.

Első a fogyasztó!

Az MNB kiemelt hangsúlyt fektet a fogyasztók pénzügyi érdekeinek és biztonságának védelmére. Indokolt esetben – hatáskörének keretei között – megteszi a szükséges intézkedéseket, valamint a fogyasztóvédelmi kockázatokra is felhívja a figyelmet. A jegybank egyébként legutóbb július 19-én hívta fel a figyelmet a Revoluttal kapcsolatos kockázatokra.

Végezetül fontos megjegyezni, hogy a határokon átívelő tevékenység egyre több szolgáltatástípusnál egyre inkább terjedőben van. Ezen esetekben a fogadó országok felügyelete korlátozottan láthat rá a fogadó országban folytatott tevékenységre. Ez pedig fogyasztóvédelmi szempontból (is) meglehetősen kockázatos, különösen, ha egy adott országban már számottevő ügyfélszám és/vagy ügyfélvagyon van jelen – hangsúlyozta válaszában az MNB.