A tokenizáció nem csupán gyorsabbá és olcsóbbá teheti a pénzügyi tranzakciókat, hanem alapjaiban változtathatja meg a pénzügyi rendszer kockázati szerkezetét is – erre figyelmeztet legfrissebb tanulmányában a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A szervezet szerint a jegybankoknak és a szabályozóknak már most fel kell készülniük arra, hogy a digitalizáció következő szakasza új típusú felügyeleti és monetáris politikai kihívásokat hoz.
Az IMF szerint a tokenizáció egyik legnagyobb előnye, hogy egyszerűsíti a pénzügyi infrastruktúrát. Míg jelenleg a piacokon a tranzakciók elszámolása még számos köztes szereplőn, adatbázison és egyeztetési folyamaton keresztül történik, a tokenizált rendszerekben ezek jelentős része automatizálható vagy teljesen kiváltható, ami gyorsabb elszámolást, alacsonyabb költségeket és programozható pénzügyi eszközöket eredményezhet.
Átrendeződés
A hatékonyság azonban új kockázatokkal is együtt jár. Mivel a tranzakciók és az elszámolások valós időben történnek, a likviditási igények is azonnal jelentkeznek, a fedezeti követelmények automatikusan aktiválhatók, és egy technikai vagy piaci probléma a jelenlegi rendszereknél jóval gyorsabban terjedhet tovább. Az IMF szerint ez jelentősen lerövidítheti azt az időt, amely alatt a pénzügyi intézmények vagy a felügyeletek beavatkozhatnak.
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a pénzügyi kockázatok fokozatosan áthelyeződhetnek a bankok mérlegeiből a tokenizált rendszereket működtető platformokra és technológiai infrastruktúrákra. Míg korábban a tranzakciók kockázatát elsősorban az ügyletben érintett pénzügyi intézmények viselték, a jövőben egyre nagyobb szerepet kaphatnak a digitális platformok, az elosztott főkönyvi rendszerek és az azokat működtető programkódok.
Jogi egyértelműség
Ez egyben azt is jelenti, hogy a szabályozásnak alkalmazkodnia kell az új környezethez. Az IMF szerint a felügyeletnek a jövőben már nem kizárólag az intézmények működését kell ellenőriznie, hanem az intelligens szerződéseket (smart contractokat) és a tranzakciókat irányító programkódokat is. Ahogy egyre több pénzügyi folyamat automatizálódik, a szabályok egyre inkább szoftverkódként valósulnak meg.
A Valutaalap hangsúlyozza, hogy a tokenizáció sikerének egyik alapfeltétele a jogi egyértelműség. A piaci szereplőknek pontosan tudniuk kell, hogy a tokenizált eszközök tulajdonjoga jogilag mikor tekinthető véglegesnek, hogyan biztosított az elszámolás véglegessége, illetve mely ország jogszabályai irányadók egy adott tranzakció esetében. E kérdések rendezése nélkül a tokenizáció várhatóan csak szigetszerűen tud elterjedni.
Kiemelt területek
Az IMF emellett több olyan területet is kiemel, amely meghatározza a technológia jövőjét. Ilyen a különböző tokenizációs platformok és blokkláncok együttműködési képessége (interoperabilitása), a programkódok irányításának szabályozása, a megfelelő likviditási védőhálók kialakítása, valamint az állami és a magánpénz szerepének újragondolása.
A szervezet szerint a legkedvezőbb forgatókönyv egy olyan pénzügyi ökoszisztéma kialakulása lenne, amely egyszerre biztosítja a közérdekű funkciókat – például a kockázatmentes elszámolási eszközöket és a nemzetközileg összehangolt felügyeletet –, miközben támogatja az innovációt és a különböző rendszerek közötti átjárhatóságot. Az IMF szerint a most meghozott szabályozási döntések hosszú időre meghatározhatják, hogy a tokenizáció a globális pénzügyi rendszer stabilitását erősíti, vagy éppen új törésvonalakat hoz létre.
Forrás: Finextra
Címlapkép: Depositphotos
