[ad_1]
A kkv-k jelentik a magyar gazdaság erősödésének legfontosabb bázisát. A szektor vállalkozói a hozzáadott érték több mint felét termelik meg, és a magyar munkavállalók több mint kétharmadát foglalkoztatják. A 2010-2017 közötti időszakban a termelékenységük növekedése jelentősen meghaladta a nagyvállalatokét, sőt, minden méretkategóriában megelőzte a visegrádi régió és az EU-tagállamok átlagos növekedési ütemét is.
A digitális technológiák alkalmazását illetően azonban a hazai kkv-k az európai átlag alatt teljesítenek; ezzel is foglalkozik a napokban bejelentett, a 2019-2030-as időszakra szóló KKV Stratégia. Az intézkedések átfogó célja a működő vállalkozások zöld és high-tech megújulásának támogatása, az adminisztrációs terhek ésszerű keretek közé csökkentése, valamint a kiválóan teljesítő vállalkozások elismerése.
A stratégia hét pillére olyan területekre terjed ki, mint a vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet megteremtése, az e-kormányzás, a kkv-k innovációs és digitalizációs teljesítményének erősítése, a tudásátadás megkönnyítése, a finanszírozáshoz jutás, a nemzetköziesedés és a generációváltás támogatása.
Az Európai Bizottság felmérése szerint a magyar kkv-k mindössze 13 százaléka számít digitálisan fejlettnek és alig több mint 1 százalékuk tartozik a nagyon fejlettek, vagyis azok közé, akik például vállalatirányítási és ügyviteli rendszereket is használnak. “Míg egy nagy- vagy középvállalatnál megvan az a kapacitás, tudás és erőforrás, aki tanácsot ad az ügyvezetőnek, hogy milyen digitális megoldást használjon, a kkv-knál hiányzik ez a tanácsadói, szakértői bázis” – mondta dr. Romhány Gergely, a KKV Stratégia bemutatása alkalmából rendezett konferencia panelbeszélgetésén. A Trustchain Systems Kft. ügyvezetője szerint
a nyugodt digitalizációt az edukáció mellett olyan konkrét ajánlások is elősegíthetik, amelyek egyértelműen rámutatnak, hogy mely rendszereket tudják biztonsággal használni a vállalkozók.
Erre jó példa a 2018-as NAV online adatszolgáltatási kötelezettség bevezetése, ami katalizátor funkciót látott el a hazai számlázási szokások digitalizációjában.
A vállalkozások adminisztrációjának online térbe vezetése mellett a stratégia fontos pillére a növekedési potenciállal rendelkező kkv-k nemzetközi piacra lépésének elősegítése is. Dr. Györgypál László, a Pozi Technologies Kft. ügyvezető-alapítója a panelbeszélgetésen a külképviseletek szerepét felbecsülhetetlennek nevezte, a helyi csatornák ismerete nélkül ugyanis a vállalkozásoknak legtöbbször gondot jelent a növekedés költséghatékony megvalósítása. A külföldi kapcsolatrendszer hiánya mellett a tőkeprobléma és az EU országok különböző szabályozórendszerei jelentenek további akadályt.
“Egy másik országba való kilépés el tudja bátortalanítani a cégeket, a kkv-k számára szinte állandó a kifizetetlen számlák jelentette kockázat. A digitális transzformációs megoldások azonban biztonságot és automatizált folyamatokat is jelentenek”
– hangsúlyozta a Trustchain Systems Kft. ügyvezetője.
Horváth Dorka, a BOOKR Kids alapító-ügyvezetője a generációs különbségekre mutatott rá, mint mondta, “a 30 év alatti munkavállalók hihetetlen ingeréhségét folyamatosan táplálni kell, nemcsak pénzzel, hanem más benefitekkel is, ami egy induló vállalkozás számára lehetetlen”.
A 120 éves Hirschler Glas Kft.-nél idén egy olyan beszállítói fejlesztési program zárult, amely keretében nem csak eszközfejlesztés valósult meg, hanem az ipar 4.0-hoz kapcsolódó új eljárásokat is bevezettek. A tulajdonos-ügyvezető, Hirschler Judit szerint a magyar termelő kkv-k energiaellátásának biztosítása legalább olyan fontos, mint a digitalizáció megvalósítása.
[ad_2]
Source link
