Kína arra kötelezte a Metát, hogy bontsa vissza a Manus nevű AI-alkalmazás 2 milliárd dolláros felvásárlását, miközben az Egyesült Államok és Kína egyre élesebb versenyt folytat a technológiai fölényért.
A döntés szokatlanul késői beavatkozásnak számít, ráadásul két nem kínai vállalat közötti tranzakciót érint. A Meta eközben már megkezdte a Manus technológiájának integrálását saját rendszereibe.
Késői beavatkozás, erős üzenet
Egy, az ügyet ismerő forrás szerint nem egyértelmű, hogyan lehetne egy ilyen előrehaladott állapotban lévő felvásárlást visszafordítani. A döntés inkább figyelmeztetés lehet a jövőbeli hasonló tranzakciók számára.
A lépés időzítése sem véletlen: a bejelentés egy várható Trump–Hszi csúcstalálkozó előtt érkezett, ahol a két ország közötti gazdasági és technológiai feszültségek is napirendre kerülhetnek.
Szabályozási vizsgálat és tiltás
A kínai hatóságok már januárban vizsgálni kezdték, hogy a Meta megsértette-e a befektetési szabályokat a Manus felvásárlásával. A cég autonóm AI-eszközei képesek komplex feladatok önálló végrehajtására.
A kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) végül úgy döntött, hogy megtiltja a külföldi befektetést a Manusba, és elrendelte az ügylet visszavonását.
A döntés végrehajtása jelentős kihívást jelenthet: a Meta kénytelen lehet új vevőt keresni, visszaadni a céget a korábbi befektetőknek, vagy új finanszírozókat bevonni.
Gyökerek Kínában, központ Szingapúrban
A Manus mögött álló Butterfly Effect startupot 2022-ben alapították Kínában, majd egy finanszírozási kör után Szingapúrba helyezték át a központját.
A Meta nem sokkal később vásárolta fel a céget, hogy erősítse pozícióját az AI-versenyben az OpenAI és a Google mellett. Az ügyletet 2025 decemberében jelentették be, és idén zárták le.
AI-ügynökök a fókuszban
A Manus olyan AI-ügynököket kínál, amelyek képesek önállóan végrehajtani összetett feladatokat, fájlokat kezelni és szoftvereket létrehozni.
A megoldás az úgynevezett „agentic” AI rendszerek korai példái közé tartozik, amelyek túlmutatnak a hagyományos chatbotokon, például a ChatGPT-n.
Növekvő geopolitikai feszültségek
A kínai hatóságok korábban „összehangolt kísérletként” jellemezték az ügyletet, amely szerintük gyengítheti az ország technológiai bázisát.
A vizsgálat során több szabályozási eszközt is bevetettek, beleértve az exportkontrollt, a versenyjogot és a külföldi befektetésekre vonatkozó szabályokat.
Márciusban a hatóságok a Manus két társalapítóját is megakadályozták abban, hogy elhagyják az országot a vizsgálat ideje alatt.
Egyre gyakoribb állami beavatkozás
A Manus-ügy nem egyedi eset: Kína korábban egy globális kikötőüzletnél is beavatkozott, ahol azt szorgalmazta, hogy kínai szereplő is részt vegyen a tranzakcióban.
A mostani döntés azt jelzi, hogy a geopolitikai szempontok egyre nagyobb szerepet játszanak a technológiai felvásárlások megítélésében.
