Szeptember nem kímélte a fintech szektort. Miközben egyes szereplők súlyos biztonsági incidensekkel és adatszivárgásokkal küzdöttek, mások minden korábbinál gyorsabban terjeszkedtek új piacokon. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója három látványos történeten – a Bitget, a Revolut és a Nubank példáján – keresztül mutatta be, milyen kockázatokkal jár, amikor egy fintech néhány év alatt globális szereplővé nő.
A Bitgetnél nem a kulcsokat, hanem a háttérrendszert támadták
A három történet közül pénzügyi szempontból a Bitget incidense volt a legsúlyosabb. A kriptotőzsdét szeptember közepén érte támadás, amelynek következtében a kár a műsorban elhangzottak szerint meghaladta a 388 millió dollárt.
A támadás azért volt különösen aggasztó, mert nem a kriptoszektorban megszokott módon, privát kulcsok ellopásával történt. A támadók a tárcaszolgáltatás háttérrendszeréhez férhettek hozzá, majd tranzakciós információkat manipuláltak és az engedélyezési folyamatot is működésbe hozhatták.
A Bitget vezérigazgatója szerint több jel is arra utalt, hogy észak-koreai hátterű hackercsoport állhatott a támadás mögött. Ez nem lenne példa nélküli: az Észak-Koreához kapcsolt csoportokat az elmúlt években több nagyszabású kriptoeszköz-lopással hozták összefüggésbe.
A közvetlen veszteségnél azonban majdnem ugyanekkora problémává vált az ügyfélbizalom megingása. Miután a platform átmenetileg leállította a kiutalásokat, majd újraindította azokat, egyetlen nap alatt 463 millió dollárnyi nettó ügyfélvagyon távozott a tőzsdéről. A Bitget által versenyelőnyként kommunikált Protection Fund értéke közben 464 millió dollárról 200 millió dollár alá esett.
Egy centralizált kriptotőzsde esetében ezért a bizalom legalább akkora érték, mint maga a technológia. Ha az ügyfelek azt érzik, hogy a vagyonuk nincs biztonságban, nagyon gyorsan megindulhat a pénzkivonás.
A Revolutnál nem a főrendszer tört el
A Revolut szeptemberben néhány napon belül két adatvédelmi incidenssel is szembesült, de egyik esetben sem klasszikus rendszerfeltörés történt.
Az első történetben a támadók egy kompromittált olasz állami e-mail-fiókból küldtek hitelesnek tűnő hatósági megkeresést a Revolutnak. A vállalat legitimnek ítélte a kérést, és ennek megfelelően adatokat adott át. A támadás erejét éppen az adta, hogy a megkeresés egy valódi, megbízhatónak tűnő forrásból érkezett.
A második incidensnél a probléma egy korábbi amerikai brókerpartnernél, a DriveWealthnél jelent meg. A támadók social engineering segítségével jogosulatlan hozzáférést szerezhettek a vállalati hálózathoz, és így ügyféladatokhoz is hozzáférhettek.
A két eset közös tanulsága, hogy egy vállalat kiberbiztonsága ma már nem ér véget a saját rendszerénél. Minél több külső szolgáltatóval, beszállítóval és technológiai partnerrel működik együtt, annál hosszabb lesz az a lánc, amelynek minden egyes pontját védeni kell.
A Revolut számára ez különösen fontos kérdés, hiszen a fintech cégek gyors növekedésének egyik motorja éppen az, hogy sok funkciót specializált partnereken keresztül építenek fel. Ez felgyorsítja a fejlesztést, de minden új kapcsolat egyben új kockázati pontot is jelent.
A régi adatok is visszaüthetnek
A DriveWealth-eset egy másik kellemetlen kérdést is felvetett: meddig őrizhetők meg egy korábbi partner ügyféladatai?
A Revolut és a brókercég kapcsolata a műsor szerint 2023 és 2025 között nagyrészt megszűnt, ennek ellenére a későbbi incidens során még történelmi adatokhoz is hozzáférhettek a támadók. Ez rögtön felveti az adatmegőrzés problémáját: ha egy együttműködés lezárult, milyen információknak kell még évek múlva is elérhetőnek maradniuk?
A kiszivárgott információk között személyazonosító dokumentumok, fényképek és kapcsolattartási adatok is szerepeltek. Még ha közvetlenül bankszámla- vagy fizetési adatok nem is kerültek ki, az ilyen információk kiváló alapot adhatnak későbbi, célzott csalásokhoz és személyre szabott social engineering támadásokhoz.
Az ügyfél szempontjából ráadásul kevéssé számít, hogy technikailag a fintech vagy annak partnere hibázott. Az adatot a Revolutnak adta meg, ezért a bizalomvesztés is elsősorban a Revolutot érinti.
Közben a Nubank már globális nagyágyúként terjeszkedik
A harmadik történet egészen más irányból mutatja meg a fintech szektor változását.
A brazil Nubank mára mintegy 140 millió ügyféllel rendelkezik Latin-Amerikában, és már nem pusztán regionális sikertörténetként érdemes rá tekinteni. Brazília mellett Mexikóban és Kolumbiában is jelen van, utóbbi országban pedig már mintegy 6 millió ügyféllel rendelkezik, ami a felnőtt lakosság körülbelül 15 százaléka. A vállalat 2030-ig mintegy 1,5 milliárd dollárt tervez befektetni Kolumbiában.
Ez azért különösen érdekes, mert sokáig az volt a fintech piac általános képe, hogy az európai és észak-amerikai neobankok terjeszkednek majd világszerte. A Nubank növekedése ennek éppen az ellenkezőjét mutatja: egy latin-amerikai vállalat készül globális szereplővé válni.
Latin-Amerikában ráadásul egyre közvetlenebbül kerül szembe a Revoluttal is. Kolumbiában a Nubank van előrébb, Mexikóban viszont a Revolut növekszik gyorsan. A két cég közötti verseny így könnyen a következő évek egyik legérdekesebb fintech csatájává válhat.
A növekedés után a stabilitás lesz a következő vizsga
A három történet első pillantásra kevés kapcsolatot mutat egymással. A Bitgetnél egy biztonsági incidens történt, a Revolutnál partner- és adatkezelési problémák kerültek elő, a Nubanknál pedig a nemzetközi terjeszkedés vált központi kérdéssé.
Valójában azonban ugyanannak a folyamatnak különböző oldalait mutatják.
A fintech cégek rendkívül gyorsan képesek ügyfeleket szerezni, új termékeket indítani, partnereket bevonni és új országokba belépni. Minden újabb lépés azonban egy új függőséget is létrehozhat: a Bitgetnél a háttérinfrastruktúra, a Revolutnál a külső partnerhálózat és az adatkezelés, a Nubanknál pedig az eltérő piacokon való működés jelenti a következő kihívást.
A fintech első nagy korszakában elsősorban az számított, ki tud gyorsabban növekedni, több millió ügyfelet szerezni és új piacokat meghódítani. Ahogy azonban ezek a vállalatok bankméretű szereplőkké válnak, egyre fontosabbá válik a stabilitás, a kontroll, a biztonság és a tartós profittermelés.
Vagyis éppen azok az értékek kerülnek újra előtérbe, amelyekkel szemben a fintech cégek eredetileg meghatározták magukat. A következő időszakban így már nem feltétlenül az lesz a legfontosabb kérdés, ki nő a leggyorsabban, hanem az, hogy ki tud ekkora méret mellett is megbízhatóan működni.
A teljes adás az alábbi Spotify linken elérhető.
