Az idei Banking Technology konferencián kiemelt szerepet kapott az Open Banking jelenlegi helyzete a pénzügyi szektorban. Az Európai Unió PSD2-es pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelve alapján a térség bankjainak API-kon keresztül hozzáférést kell biztosítaniuk harmadik felek számára ügyfeleik bizonyos számlaadatairól, ezzel egy nyílt banki ökoszisztémát létrehozva.
Open Banking a Mastercard szemszögéből
Az Open Banking szekció panelbeszélgetése előtt Berkes Tibor, a Mastercard Europe üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója mutatta be az Open Banking jelenlegi és várható helyzetét. A világ számos részén kezd kibontakozni az Open Banking, azonban Európa egyértelműen élen jár a területen.
A hagyományos pénzintézetek a következő három évben várhatóan nagyobb hangsúlyt fektetnek Open Banking törekvéseikre. A Mastercard adatai szerint a 64 százalékuk a jelenlegi technológiai újítások közül az Open Bankingtől várja a legnagyobb hatást, 51 százalékuk tervez új termékeket vagy szolgáltatásokat bevezetni a technológiára építve, 49 százalékuk tervez fintechekkel együttműködni egy esetleges szolgáltatás kidolgozásához, valamint mindössze 16 százalékuk tart attól, hogy ügyfeleket veszthet el jobb Open Banking kompetenciákkal rendelkező versenytársak miatt.
Nem véletlenül fordítanak nagy figyelmet erre a területre a pénzintézetek. A közeljövőben várhatóan 40 millióra nőhet az Open Banking felhasználók száma, valamint a 9 milliárd dollárt is elérheti a szolgáltatásokon zajló tranzakciós forgalom.
Magyarországon jelenleg 7 szolgáltató van, akik rendelkeznek a Magyar Nemzeti Bank által kiadott licenccel. Számuk azonban hónapról hónapra, vagy akár hétről hétre is változhat. A közeljövőben remélhetőleg több Open Banking alapú vállalkozás indul el hazánkban is.
Végül szó esett arról is, hogy bár rengeteg lehetőség lapul a technológiában, a gyakorlati kivitelezés során számos jelentős akadályba ütköznek a szolgáltatók. Bár egy egységes irányelv alapján indult el az EU-ban az Open Banking, az országok saját megvalósíthatósági rendelkezései különböznek egymástól. A legjobb példája ennek az országról országra változó API hozzáférés biztosítása. Ebben a problémában segít a Mastercard Open Banking szolgáltatása. Ennek keretében a Mastercard saját maga építi ki kapcsolatait az európai bankokkal, így a harmadik felek számára egy felületen tud API-kat, bevált gyakorlatokat, sandbox környezetet és biztonsági megoldásokat nyújtani.
Panelbeszélgetés
A panelbeszélgetést a Peak alapító-vezérigazgatója, Suppan Márton vezette fel és moderálta. A színpadon mellette ült Kuhárszki András, az OTP Bank digitális banki fejlesztési igazgatója; Luspay Miklós, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője; Szabó Márton, a Koin ügyvezető igazgatója; valamint Zádor Balázs, a Recash Limited vezérigazgatója.
A beszélgetés résztvevői az Open Banking szektor különböző szereplőit képviselték – az adatokat szolgáltató hagyományos bankokat, az adatokat felhasználó harmadik feleket, valamint a pénzügyi tevékenységeket felügyelő jegybankot, ezzel pedig egy átfogó diskurzus jöhetett létre. A panelbeszélgetés során ismertették saját álláspontjukat az Open Bankinggel kapcsolatban, értekeztek arról, hogy minek kéne történnie a szektorban, valamint megválaszolták, hogy miért nem proaktívak a hazai bankok, mennyire felkészültek a harmadik feles fintech szolgáltatók, és meddig juthat el az Open Banking?
Ki hogy áll az Open Bankinghez?
Kuhárszki András úgy látja, hogy kezd eltűnni a rózsaszín köd az Open Bankinggel kapcsolatban és kezd kikristályozódni, hogy mik is a valós lehetőségei a technológiának. Az OTP Banknál látják, hogy mekkora teherrel jár a PSD2 szabad megfogalmazásából járó heterogén Open Banking környezet. Jelenleg úgy gondolják, hogy az Open Banking szektor adta lehetőségek közel sincsenek az ökoszisztéma létrehozásához szükséges befektetésekhez.
Luspay Miklós kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank csak felügyelői szerepet vállal, a szabályozói szerep az Európai Bankhatóságé.
Előzetesen sokkal nagyobb hatást vártak az Open Bankingtől. A várt élénkített pénzügyi versenyt bankok és fintechek között még nem hozta el a technológia, jelenleg csak 500 Open Banking szolgáltató található Európában. Ettől függetlenül hazánk jól áll európai viszonylatban is az Open Banking képességek terén.
Szabó Márton és a Koin külső szemlélőként végigkövette a PSD2 felvezetését, hatályba lépését és implementálását is. Szerinte annak ellenére, hogy már jó ideje jelen van az Open Banking fogalma, igazán csak most kezdenek el kibontakozni a technológiára építő megoldások. Saját tapasztalatai alapján körülményes a bankokkal való kommunikáció, az üzleti kapcsolatok létrehozása pedig több ideig tart, mint kellene.
Zádor Balázs egyetértett Szabó Mártonnal. Szerinte a bankoknál nincs jelen a megfelelő háttérrendszer, amivel működőképes megoldásokat lehetne piacra dobni. A Recash általi meglátásai alapján azt gondolja, hogy legkorábban télre állhat be az az állapot, hogy általánosan elérhető lesz a bankoknál egy nem feltétlenül hibátlan, de működő rendszer, ami ki tudja szolgálni az Open Banking fintecheket.
Mit kellene csinálnia a szektornak?
Zádor Balázs szerint nyíltabb, gyorsabb kommunikáció szükséges a bankok részérők. Az általa észlelt hónapokig tartó kommunikáció egyértelmű időhúzás néhány bank részéről, amivel a felkészületlenségüket takarják. Kiemelte, hogy itt nem az OTP-re gondol, hiszen hazánk vezető bankja kifejezetten aktív Open Banking téren.
Luspay Miklós egyetértett a bankok felkészületlenségével. Szerinte az Európai Bankhatóság nem lép fel kellően a bankok kései válaszadásával szemben, ami ugyancsak a szabad iránymutatás eredménye.
Kuhárszki András elismerte a nehézségeket, azonban szerinte nem időhúzásról van szó a bankok részéről. Sok bank számára nem látszanak a potenciális bevételek és az optimális technológiai módszerek, így nem érte meg nekik a megfelelő infrastruktúra kiépítésével foglalkozni, ezért egyszerűen képtelenek adekvátan reagálni a megkeresésekre.
Szabó Márton szerint egyszerűen nincs közös érdeke a bankoknak és a fintecheknek a kollaborációra, hiszen ugyanazokat az ügyfeleket akarják kiszolgálni.
Miért nem proaktívak a bankok Open Banking téren?
Kuhárszki András csak tippelni tud, hiszen az OTP Bank kifejezetten aktív ebből a szempontból. Kiemelte, hogy az utóbbi években a bankoknak számos technológiai újítással kellett lépést tartaniuk versenyképességük fenntartása érdekében. Az Open Banking úgy tűnik sokaknál nem élvezett prioritást.
Luspay Miklós egyetértett, a PSD2-ben az Open Bankingen túl más követelményeknek is meg kellett felelniük a hazai bankoknak, valamint az Azonnali Fizetési Rendszer bevezetése is megterhelő volt számos banknak.
Mennyire felkészültek a harmadik feles szolgáltatók?
Zádor Balázs szerint a licencszerzés egy hosszú és fájdalmas eljárás, amely során sok mindennek meg kell felelni. Azonban, ha egy startup képes ezt meglépni, akkor a folyamatai mindenképpen kifinomultak és rendezettek lesznek, amely sokat segíti őket a jövőbeli működésükben.
Szabó Márton a sandbox környezet hiányát és fontosságát emeli ki. Szerinte nehéz felkészülni az engedélyszerzési folyamatra az elérhető limitált adatbázisokkal.
Luspay Miklós azt mondta, hogy a startupok számára az engedélyszerzés a felnőtté válásnak feleltethető meg. Az akár több körös engedélyeztetések során megpróbálnak minden segítséget megadni a jelentkezőknek, valamint az MNB Innovation Hub is többféle módon támogatja a hazai startupokat, hogy a lehető legfelkészültebbek legyenek.
Kuhárszki András szerint elég vegyes a különböző szolgáltatók felkészültsége, hozzájuk fordult már olyan is, aki nem tudta, hogy tevékenysége licencköteles, de emellett igazán felkészült hazai szereplőkkel is találkoztak.
Hova juthat el az Open Banking?
Kuhárszki András szerint az Open Banking túl fog lépni a PSD2-s kereteken. Ez akár új keretrendszeren belül, vagy pénzügyi szereplők közti eseti megállapodások formájában történhet meg. Főleg a B2B folyamatokban látja a potenciált a technológia számára, így szerinte a B2C szolgáltatások háttérbe fognak szorulni.
Luspay Miklós reméli, hogy több bank is bevezet saját Open Banking alapú szolgáltatást, hogy beteljesüljön a PSD2 célja és ténylegesen kiéleződjön a verseny a pénzügyi szektorban.
Zádor Balázs szerint továbbra is számtalan lehetőség van az Open Banking területén. Mind a technológia által elérhetővé vált információkra, mind az ezekre épített szolgáltatások során generált információkra lehet támaszkodni, és ezeket kihasználva innovatív megoldásokat bevezetni. A jövőben érdemes lesz figyelni a fejlettebb piacokat, például az Egyesült Királyságét, akár együttműködéseket keresve az ottani szereplőkkel.
Qayum Dániel
