Az igazi fintech-forradalmár, aki egy digitális pénzrendszerről álmodott

[ad_1]



2019. 11. 27.



Gabriella Erdei

Hogyan született a Barion? Az eredeti ötletből dolgoztok, vagy változott az idők során?

Az egész onnan indult, hogy közgázra jártam és kaptam egy ösztöndíjat Hollandiába még a 90-es évek végén. Volt egy-két dolog, ami ott nagyon megtetszett, az egyik ilyen egy kártya volt, ami úgy nézett ki, mint egy sima chipes telefonkártya. Viszont nem csak telefonálni lehetett vele az utcán; tudtunk vele fizetni az egyetemi klubokban, a menzán és nagyon sok boltban is, sőt még parkolásnál is lehetett használni. Teljesen olyan érzésem volt, mintha digitális pénz lenne. Kiderült, hogy tényleg az, amit akár egy ATM-en keresztül is feltölthettünk, és ami külön tetszett, hogy azonnali tranzakciókat lehetett indítani.

“Elkezdett foglalkoztatni, hogy milyen jó lenne megcsinálni egy digitális pénzrendszert, ahol nincs készpénz és minden elektronikusan működik.”

Az ösztöndíj után hazajöttem Magyarországra, és még az egyetem közben megcsináltuk a Sense/Net Kft.-t, ami klasszikus webfejlesztő cégként működött, majd következett az Enterprise Content Management, de a digitális pénzrendszer gondolatát azért nem engedtem el. Pár éve ment már a Sense/Net, amikor megnyertünk egy kutatás-fejlesztési pályázatot egy tranzakciós díjakon alapuló költségoptimalizáló rendszerrel.

Elkezdtük a fejlesztést, és közben derült ki, hogy amit mi addig digitális pénznek neveztünk, az jogilag valójában az elektronikus pénz. Az Európai Unió akkor jelentette meg az új elektronikus pénz direktíva-tervezetet, mi is fokozatosan kerültünk tisztába az akkori jogi háttérrel.

Az volt az álmunk – és ennek a fejlesztése zajlik azóta is -, hogy egy olyan készpénz nélküli digitális rendszerünk legyen, amelyben a tranzakciós költségek a lehető legalacsonyabbak, az emberek számára kényelmesen használható, gyorsan tudnak vele pénzt küldeni és lehet vele online vagy akár offline is fizetni.

Eredetileg is egy központi jegybank által felügyelt pénzrendszert akartunk csinálni, nem az volt a célunk, hogy a meglévő pénzügyi rendszeren kívül tevékenykedjünk, mi annak keretein belül szerettünk volna maradni. Az eredeti koncepcióhoz tartozott az is, hogy az ügyfél hozzájárulása esetén megismerjük a vásárlói preferenciáit, hogy minőségibb szolgáltatást nyújthassunk számára.

Tartottatok attól, hogy félteni fogják az adataikat?

Mi kizárólag a vásárlói preferenciákra vagyunk kíváncsiak, de nem kötelezünk senkit, ha hozzájárul, jó, ha nem, akkor nem. Rengetegen félnek attól, hogy visszaélnek az adataikkal, közben meg mindenféle korlátozás nélkül használják pl. a Facebookot. Ez egy elég ingoványos terület, még nem alakult ki, hogy mi is lenne az ideális állapot, de az biztos, ha semmilyen információt nem közlünk magunkról, az nem hatékony a társadalom, de magunk számára sem.

Hiszünk a személyes adatok védelmében, de ha az emberek számára hasznos információt lehet eljuttatni, ami nekik is jó, arra nyitottak lesznek.

Amerikában a Visa és a Mastercard összeggel és helyszínnel együtt adja el az emberek vásárlási adatait a Google-nek, ez Európában nem lenne elképzelhető, hatalmas botrány lenne belőle, az emberek kiakadnának.

Te mit szólnál ehhez?

Szeretnék egyszer olyan fontos ember lenni, hogy ez számítson, egyébként nem zavarna. Ezeket a történeteket programok elemzik, az pedig úgyse gondol rólam semmit. A programnak x és y van, nem beszélget az emberekkel. Akkor van gond, ha ezek a gyűjtött adatok kikerülnek egy adott rendszerből, én ezeket büntetném.

A Barion brand-hez tartozik a lazább kommunikáció. A felhasználók ezt rögtön elfogadták?

Vegyes, sokaknak újdonság, hogy ilyen közvetlen módon szólítjuk meg őket. Az ügyfélszolgálatunk sok kihívással találkozik, ami részben abból fakad, hogy az emberek pénzügyi ismeretei hiányosak. A bankkártyával történő fizetési rendszerek működésével kapcsolatban a fizető és az elfogadói oldalon is komoly hiányosságok vannak, nincsenek tisztába a lehetőségeikkel, jogaikkal, kötelezettségeikkel. Többször követelte már rajtunk vásárló a pénzét, amikor pl. nem szállította le a bolt az adott terméket, de a boltok se igazán tájékozottak.

“Olyan rendszert szerettem volna létrehozni, ami lerövidíti és leegyszerűsíti az emberek vásárlási döntéseit, és segíti őket, hogy ne maradjanak le olyasmiről, ami egyébként érdekelné őket.”

Van egy visszaélés-figyelő rendszerünk (Barion Fraud Buster), ami gyanús tranzakció esetén értesíti a boltot. Ezekkel a figyelmeztetésekkel sokan még csak nem is foglalkoznak, pedig e-mailben és az API-n keresztül is értesítjük a kereskedőket, majd később nem értik, hogy miért történt a pénzlevonás. Sok vásárló a követelés-visszavonás (chargeback) jogáról sem tud.

Más országokban, ahol jelen vagytok, jobb a helyzet?

Csehországban a végfelhasználói oldal jobban tájékozott, bár a kereskedői oldalon náluk is vannak gyengeségek, de a vásárlók közül sokkal többen ismerik és élnek is a chargebackkel.

A hazai szolgáltatók közül elsőként nektek sikerült megkapni a két nagy kártyatársaságtól a 3D Secure 2 szabvány teljesítésére vonatkozó tanúsítványt. Hogyan látjátok, nehézkes a folyamat?

Az internetes vásárlásoknál az új szabályozásnak megfelelő működés elég összetett szabványt igényel, az idő pedig nagyon rövid volt ahhoz, hogy kiforrja magát. Sok lépcsős a folyamat, és nem mindegyik dokumentált megfelelően; irdatlan mennyiségű adatnak kell áramolnia, amelyeknek még a formátuma sincs sokszor pontosan specifikálva. A Mastercarddal egy hónappal a határidő előtt, augusztus közepére jutottunk el oda, hogy megszületett egy nagyjábóli egyetértés a mezők pontos tartalmáról, miközben már mindenkinek addigra kellett volna befejezni a fejlesztést.

Hiába kaptuk meg Magyarországon eddig egyedüliként a Visától és a Mastercardtól is a tanúsítványt a 3DSecure 2-es rendszerre, mivel a mögöttünk lévő kártyaelfogadók nem készültek el a saját rendszerükkel, nem tudják fogadni azokat az autentikációs adatokat, amiket küldenénk.

A másik probléma, hogy nincs Magyarországon a PSD2 RTS-nek megfelelően védett bankkártya. Szóval egyelőre nem megyünk sokra azzal, hogy elkészültünk a rendszerrel, mert még nem lehet elindítani.

Mi jelenti az igazi korlátot?

A fintech cégeket érintő magyar jogi szabályozás óriási versenyhátrányban van a többi EU országgal szemben. Ha lenne itthon rajtunk kívül 20-30 másik engedéllyel rendelkező fintech cég, akár különböző területeken, akkor lenne követhető példa, de egyelőre nincs, és úttörőnek lenni mindig különleges teher.

Nagy valószínűség szerint a Barion Litvániába vagy más fintech-barát szabályozással rendelkező országba fog költözni, ahol a kormányzatnak kiemelten fontos a fintech ágazat, amit a cégek éreznek is. Olyan környezetben szeretnénk dolgozni, ahol vannak mások is, akik képesek segíteni nekünk, és nem egyedül vagyunk a problémákkal.

Milyen a Barion csapat, milyen a hangulat nálatok?

Mivel Magyarországon mi vagyunk az egyedüli MNB-engedéllyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ezért rengeteg mindent magunknak kell kitalálni. Szorosan együttműködünk az MNB-vel, de mivel nekik sincs példájuk, sok mindent közösen tanulunk meg. Ez egy nagyon izgalmas része munkánknak, amit a kollégák is élveznek. Aki viszont a rutint és a megszokott dolgokat keresi, nem érzi jól magát nálunk. Sokszor kerülünk járatlan útra, sok agyalással jár a munkánk és néha olyan dolgok derülnek ki menet közben, amikre egyáltalán nem tudunk felkészülni.

“Büszkék vagyunk a munkatársaimmal, hogy egy modern rendszert fejlesztünk, mindenkinek jó érzést jelent, hogy részesei lehetünk ennek.”

Milyen eseményeket ünnepeltetek meg eddig a céggel?

A legelső, amikor megkaptuk az engedélyt. Utána rá pár hónappal azt is, hogy elindult a rendszer, de az első elektronikus pénzzel való vásárlás is egy sörözés során történt. A másik nagy buli a Series A befektetés után volt.

De voltak nagy szívások is, például a nemzetközi terjeszkedésünk során egy kártyaelfogadóval már éppen szerződéselőkészítési állapotban voltunk, megvolt minden terv, majd az aláírás előtt váratlanul meghiúsult a megállapodás. Az csúnya volt, jó féléves szenvedést jelentett, hiszen már fejlesztettünk, rengeteg jogi munka volt benne és kiment az ablakon 10-15 millió forint. Meg az idő: úgy terveztük, hogy 2018. április-május környékén el tudunk indulni a cseh piacon, végül ebből október lett.

Hogyan hatnak rád az ilyen negatív élmények?

Nagyon nagy a stressztűrő képességem, nem nagyon szoktam ordibálni, inkább megpróbálok valamilyen kerülőutas megoldást találni. Amivel nagyon sokat küzdünk, hogy a különböző pozíciókra megtaláljuk a megfelelő kollégát. Nehéz startup-mentalitással gondolkodó, nagy munkabírású, jól felkészült managereket találni. Van olyan pozíció, ahová sikerült, van azonban olyan, ahol újra kellett kezdeni a keresést, ez pedig sok pénzbe és időbe kerül.

A Barion vezetését nem lehet könnyű összeegyeztetni a magánélettel.

A legfontosabb a két gyermekem, velük igyekszem minél több időt együtt tölteni. A családom után jön a Barion, bár ezt nem mindig tükrözi az időbeosztásom, elég sokat kell sakkoznunk az idővel a feleségemmel.

“Viszonylag egyszerű a stratégiánk: amit elkezdtünk, azt folytatjuk.”

Mire marad még időd?

Két évvel ezelőtt a fejembe vettem, hogy megtanulok korcsolyázni, ugyanis nagyon szeretem a jégkorongot, lelkes szurkolója vagyok a MAC Újbuda és a Fehérvár csapatának, de természetesen a magyar válogatottnak is.

Mindig figyeltem a meccseken, tetszett a sebesség és az, hogy milyen gyorsan kell döntéseket hozniuk, tetszett, hogy mennyire szép a mozgás esztétikája.

42 évesen beiratkoztam egy felnőtt korcsolya-tanfolyamra, ott botladoztam a jégen, de most már ott tartok, hogy elkezdtem rendszeresen jégkorong edzésre járni, heti kétszer el is jutok rá. Időközben a kislányom is elkezdett jégkorongozni, úgy tűnik, hogy megtette a hatását, hogy sokszor vittem magammal meccsekre. Az idei női vb-n mindössze egyetlen mérkőzést hagytunk ki. Régen siklóernyőztem is, de két gyerek mellett az már nehezen lenne megoldható. Amikor több időm volt, rendszeresen olvastam szépirodalmat.

A saját és a Barion vonatkozásában milyen jövőt látsz?

Jelenleg a következő befektetés előtt vagyunk, ezért a következő fél évem az átvilágítással és azzal fog elmenni, hogy lezárjuk ezt a kört. Szeretnénk az adatmonetizációt minél hamarabb beindítani, eddig alapvetően arra koncentráltunk, hogy minél több kereskedő használja a Bariont. Jelenleg már 5500 fölötti magyar, cseh és szlovák Barion-elfogadó kereskedőnk van. A nemzetközi terjeszkedés jegyében pedig még több országba szeretnénk eljutni, illetve a már meglévő országokban tovább növekedni.

Ausztria és Németország lehet a következő állomás, valamint gondolkodunk még egy-két környező országban is, ha a partnereink igénylik, Romániában, Lengyelország és Horvátországban is meg fog jelenni a Barion. 

Használsz készpénzt?

Időnként kénytelen vagyok, de mindenhol elmondom, ahol csak készpénzt fogadnak el, hogy legyen már egy bankkártya-elfogadó termináljuk vagy nyissanak inkább egy Barion tárcát. A masszőrömet már sikerült meggyőzni!

fotók: TC/Hurta Hajnalka
Az interjú eredetileg a TrustChain Blogon jelent meg.



[ad_2]

Source link