A KPMG frissen közzétett kutatása szerint Közép- és Kelet-Európa – benne Magyarországgal – egyre aktívabban használja a mesterséges intelligenciát, ám a tudás, a képzés és a szabályozási ismeretek terén jelentős a lemaradás. Miközben a technológia terjed, a felkészültség nem tart lépést vele.
„AI in Central and Eastern Europe” címmel publikálta legújabb régiós elemzését a KPMG, amely átfogó képet ad Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia mesterséges intelligenciával kapcsolatos helyzetéről.
A tanulmány az AI szabályozását, bevezetését, felhasználását és fejlesztését vizsgálja, és a Melbourne-i Egyetem kutatócsoportja által, a KPMG együttműködésével készített globális kutatás adataira épül. A felmérés a mesterséges intelligenciába vetett bizalmat és a használati mintákat elemezte világszerte több mint 48 ezer válaszadó bevonásával, 47 országban.
A régiós eredmények kijózanító képet festenek.
Tudás nélkül terjed az AI
A közép- és kelet-európai régióban az emberek 59 százaléka számolt be rendszeres AI-használatról, miközben a globális átlag 66 százalék. A különbség első látásra nem drámai, azonban a képzés terén már jelentős az elmaradás.
A régióban a válaszadók mindössze 30 százaléka vett részt AI-hoz kapcsolódó képzésen, szemben a globális 39 százalékos aránnyal. Ez azt jelenti, hogy miközben a használatban 7 százalékpontos a különbség, a felkészültségben már 9 százalékpont a lemaradás.
Magyarország helyzete ennél is kedvezőtlenebb. Idehaza csupán 19 százalék vett részt mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzésen, ami nemcsak jóval a globális átlag alatt marad, hanem a vizsgált régióban is a legalacsonyabb érték. Hosszabb távon ez komoly versenyképességi hátrányt jelenthet, különösen akkor, ha a vállalatok nem reagálnak időben a kompetenciahiányra.
Létező szabályozás, minimális ismertség
A szabályozási környezet ismertsége szintén gyenge pont. Világszinten az emberek mindössze 17 százaléka van tisztában azzal, hogy léteznek AI-ra vonatkozó szabályozások. A régióban még ennél is rosszabb a helyzet: a válaszadók 89 százaléka nem ismeri a mesterséges intelligenciát érintő szabályozási keretrendszereket.
Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában a lakosság több mint 90 százaléka nincs tisztában az AI-szabályozással. Románia számít kivételnek, ahol közel minden negyedik állampolgár ismeri a vonatkozó előírásokat, ami magasabb szintű érdeklődésre és tudatosságra utal.
A szabályozási ismeretek hiánya nemcsak jogi, hanem bizalmi kérdés is. Ha a felhasználók nincsenek tisztában a keretekkel, az növeli a bizonytalanságot és visszafoghatja a felelős alkalmazást.
A cégek és a munkavállalók egyszerre lépnek
A kutatás szerint a szervezetek 64 százaléka, az egyének 63 százaléka használta már a mesterséges intelligenciát saját vagy céges munkája során. Ez arra utal, hogy a vállalati és egyéni adaptáció nagyjából párhuzamosan zajlik.
A legmagasabb szervezeti szintű AI-adaptáció Lengyelországban, Romániában és Szlovéniában mérhető. Ezekben az országokban a munkavállalók a mindennapi használatban is élen járnak.
Kevésbé félünk, mint a világ
Érdekes módon a régió lakossága a globális átlagnál kevésbé tart attól, hogy az AI megszünteti a munkahelyeket. Ez a nyitottság akár előny is lehetne, ha megfelelő képzési és szabályozási háttérrel párosulna.
A jelenlegi adatok azonban inkább azt mutatják: Közép- és Kelet-Európa – és különösen Magyarország – használja ugyan a mesterséges intelligenciát, de nem építette ki hozzá a szükséges tudásbázist és intézményi tudatosságot.
A következő évek kulcskérdése az lesz, hogy a régió képes-e bezárni ezt a tudásrést. Ha nem, az AI nem versenyelőnyt, hanem újabb lemaradást hozhat.
(Forrás: Sajtóközlemény)
(Címlapkép: Depositphotos)
