A mesterséges intelligencia (AI) gyökeresen átalakítja a vállalati működést és az otthoni környezetünket. Mindkét terület esetében kulcsfontosságú, hogy egyik technológia sem varázspálca: a bevezetést, a fejlesztést mindig érdemes előre megtervezni. Az első lépés a kapkodó eszközvásárlás és az előre meg nem tervezett automatizáció helyett legyen az igények felmérése, a folyamatok tisztázása és a rendrakás. Ahogyan Szabó Kitti okosotthon szakértő, a Smartopert Kft. ügyvezetője és Bancsics Ferenc a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) elnöke is fogalmazott, a technológiai forradalom nem helyettesíti az emberi gondolkodást
A technológiai forradalom és a türelmetlenség csapdája
A HTE elnöke, hangsúlyozta, hogy az infokommunikáció történetében minden korszaknak megvoltak a maga forradalmi áttörései – a telefónia elterjedésétől a rádió- és tévéadásokon át a mobilhálózatok kiépüléséig. Kétségtelen, hogy AI minden korábbi technológinál gyorsabban „terjed el”, de a vállalati szférában a siker kulcsa nem önmagában a technológia, hanem a felkészültség és a tudatosság. Látható, hogy vállalati környezetben nem az a kérdés, hogy mit tud ma egy technológia, hanem az, hogy mennyire tudjuk definiálni, hogy mire és hogyan akarjuk használni. Megvan-e mögötte a tudatosság, a folyamatok felépítése és a rendszerezett adatstruktúra” – mutatott rá Szabó Kitti.
Vállalati AI-bevezetés: Csontvázak a szekrényben és az adatszivárgás kockázata
Amikor egy cég a mesterséges intelligencia bevezetését tervezi, a leggyakoribb hiba, hogy azonnal a szoftveres megoldásokat keresi ahelyett, hogy a belső működést vizsgálná meg. Pedig az AI-bevezetése korábban kezdődik.
„Amikor jön egy megkeresés, hogy milyen AI-megoldást javaslunk, mindig azt mondom: lépjünk vissza! Mit csináltok, miért csináljátok? Először rakjunk rendet, és utána megnézzük, mire kell ténylegesen AI.” – hangsúlyozza Szabó Kitti.
Bancsics Ferenc hozzátette, hogy a vállalatoknál az elavult folyamatokra rászabadított AI csak felnagyítja a meglévő problémákat. A szakember az alapos átvilágítási (audit) folyamat és a dolgozói oktatás fontosságát emeli ki. Ez utóbbi hiányában a munkavállalók a határidős nyomás alatt gyakran ingyenes, nyilvános AI-felületekre töltik fel a cég bizalmas adatait vagy belső prezentációit, ami súlyos adatszivárgáshoz vezethet. A megoldást a vállalati adatbiztonsági oktatás és a zárt vagy céges licencelésű modellek használata jelenti.
Gondoskodó okosotthonok: Védelem kamerák és tolakodás nélkül
Az otthoni automatizáció területén hasonló a helyzet: sokan eszközök vásárlásával kezdik a rendszer építését, holott a valós igényekből kell kiindulni. „Nem ússzuk meg a gondolkodást” – fogalmaz Szabó Kitti, rámutatva, hogy az okosotthon tervezése a felhasználó életmódjának és problémáinak felmérésével kezdődik.
Különösen izgalmas terület a „gondoskodó okosotthon”, amely megkönnyítheti a segítséggel élők, vagy idősek életét, de tulajdonképpen már a kisgyerek biztonságát is támogathatja. A szakértő kiemelte, hogy a magánélet védelme miatt a hálószobákba vagy fürdőszobákba soha nem telepítenek kamerákat. Ehelyett esésérzékelő és jelenléti szenzorokat használnak. Az AI pedig a mintázatok felismerésében segít: követi a hűtőajtó nyitását vagy a mozgási rutinokat, és csak akkor riasztja a hozzátartozókat, ha a megszokott tendenciáktól eltérő, veszélyes esemény történik.
Infrastruktúra, kiberbiztonság és a jövő modelljei
Bancsics Ferenc arra is figyelmeztet, hogy az automatizált rendszerek mögött mindig ott rejlik a fizikai infrastruktúra – az áram- és a hírközlési hálózat – rendelkezésre állásának kérdése. Az európai hálózati kimaradások tanulságai megmutatták, hogy a kritikus infrastruktúráknál nem lehet kizárólag a távoli felhőszolgáltatásokra támaszkodni. Emiatt terjednek a célzott, helyi erőforrásokon futó kis nyelvi modellek (SLM-ek), amelyek hálózati anomáliák esetén is garantálják a folyamatos működést. Szabó Kitti egy szemléletes példával illusztrálta a védelem fontosságát: egy amerikai kaszinó belső hálózatát egy okos akvárium haletető szenzorán keresztül törték fel. Ez is igazolja, hogy az okosotthon minden elemét informatikai rendszerként, megfelelő jelszóvédelemmel és tudatossággal kell kezelni – elkerülve a monitorra ragasztott jelszavak csapdáját.
Bancsics Ferenc elmonda, hogy a november 23–24-én sorra kerülő HTE Infokom konferencia témái a „kábelgödörtől a mesterséges intelligenciáig” terjedő széles skálán mozognak majd. Az Esztergomban tartandó eseményen egyaránt terítékre kerülnek a hálózatok, a jogalkotás, az űrtávközlés, a drónok, az adatközpontok, az energiaellátási kihívások és a kiberbiztonság kérdései is. Szabó Kitti a gondoskodó okosotthonokról tart majd előadást, míg a HTE elnöke más szakértőkkel együtt a hálózati stabilitás, a hálózati anomáliák, a kis nyelvi modellek (SLM-ek) és a kibervédelem legfrissebb kihívásait járja körül.
A „MI és más” vendégei szerint legyen szó céges folyamatokról vagy a saját lakásunkról, a mesterséges intelligencia és a smart technológiák csak akkor hozzák el a kívánt kényelmet és hatékonyságot, ha nem a technológiai divatot követjük, hanem a tudatos tervezést és a rendrakást helyezzük az első helyre.
(Szerző: Márton György, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján NotebookLM segített.)
(Címlapkép: Depositphotos)
