Alig néhány nappal a Binance történelmi hackertámadása után újabb kriptovaluta-szolgáltató vált kiberbűnözők célpontjává. A brazil Mercado Bitcoin 40 millió dolláros veszteséget szenvedett el, amelyet teljes egészében saját maga vállal át. Miközben az ügyfelek pénze várhatóan biztonságban marad, az egymást követő támadások ismét ráirányították a figyelmet a kriptotőzsdék biztonságára és az ellopott digitális eszközök visszaszerzésének nehézségeire.
Újabb 40 millió dollár tűnt el a kriptopiacról
A brazil Mercado Bitcoin kriptovaluta-kereskedési platform is hackertámadás áldozatává vált, amelynek következtében mintegy 40 millió dollár értékű digitális eszköz került illetéktelen kezekbe. A Bloomberg beszámolója szerint a cég vállalta, hogy saját forrásból fedezi a teljes veszteséget, így az incidens várhatóan nem okoz közvetlen pénzügyi kárt az ügyfeleknek.
A támadók a szolgáltató úgynevezett hot walletjeit, vagyis az internethez kapcsolódó kriptotárcáit vették célba. Ezeket a tárcákat a tőzsdék elsősorban a mindennapi tranzakciók és ügyfélkifizetések lebonyolítására használják, így folyamatos online elérhetőségük miatt nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint az offline tárolási megoldások.
A Mercado Bitcoin közlése szerint a támadást gyorsan sikerült megfékezni, és az első vizsgálatok alapján ügyféladatok sem kerültek illetéktelen kezekbe. A vállalat elővigyázatosságból ideiglenesen korlátozta a mobilalkalmazásához való hozzáférést, miközben megkezdte az ellopott eszközök nyomon követését. A vizsgálatba a hatóságokat és az érintett piaci szereplőket is bevonták.
Néhány nap alatt két súlyos támadás rázta meg a piacot
A brazil szolgáltató elleni incidens különösen érzékeny időszakban történt, hiszen mindössze néhány nappal korábban a világ legnagyobb kriptotőzsdéjét, a Binance-t is példátlan méretű hackertámadás érte.
A Binance esetében a támadók a beszámolók szerint 6,3 milliárd dollár értékű kriptoeszközt tulajdonítottak el, ami minden idők legsúlyosabb digitáliseszköz-lopásának számít. Az incidens után az ügyfelek tömegesen kezdtek pénzt kivonni a platformról, a nettó kiáramlás pedig november 2-án már megközelítette az 5 milliárd dollárt.
A Binance vezetése ugyanakkor közölte, hogy a teljes veszteséget megtéríti, így az ügyfeleknek nem kell megvárniuk az esetlegesen évekig elhúzódó nyomozások és vagyon-visszaszerzési eljárások végét.
A két támadás közös vonása, hogy mindkét szolgáltató saját mérlegére vállalta az elszenvedett veszteséget. Ez azonban komoly pénzügyi terhet jelenthet a kriptotőzsdék számára, különösen akkor, ha az ellopott eszközöknek csak egy részét sikerül visszaszerezni.
Nem elég megígérni a kártalanítást
A hackertámadások után a szolgáltatók gyakran igyekeznek gyorsan megnyugtatni ügyfeleiket, a bizalom helyreállításához azonban a kártalanítási ígéreteknél jóval többre van szükség.
Sandeep Pyapali, a stablecoin-infrastruktúrával foglalkozó Mesta alapítója és vezérigazgatója szerint az ügyfelek pénze csak akkor tekinthető valóban biztonságban lévőnek, ha a tőzsde rövid időn belül pótolja a hiányzó eszközöket, rendezett módon helyreállítja a pénzkivonásokat, és hitelt érdemlően bizonyítja, hogy továbbra is rendelkezik a megfelelő tartalékokkal.
Ez különösen fontos egy olyan piacon, ahol a befektetői bizalom akár órák alatt is megrendülhet. Egy nagyobb támadás után ugyanis nemcsak az ellopott összeg jelent problémát, hanem az is, ha az ügyfelek tömegesen kezdik elhagyni a platformot.
A gyorsan növekvő pénzkivonási igények tovább nehezíthetik a helyzetet, hiszen a szolgáltatónak egyszerre kell helyreállítania rendszereit, kezelnie a veszteségeket és biztosítania a fennmaradó ügyfélvagyon hozzáférhetőségét.
A stablecoinok jelenthetik a megoldást az ellopott pénzek visszaszerzésére?
A Binance elleni támadás egyik legérdekesebb fejleménye, hogy a Tether és a Circle a beszámolók szerint mintegy 3 milliárd dollár értékű ellopott eszközt tudott befagyasztani. Ez jól mutatja, hogy a különböző kriptoeszközök között jelentős eltérések vannak a lopások utáni beavatkozás lehetőségeiben.
A központi kibocsátóval rendelkező stablecoinok, például az USDT és az USDC esetében ugyanis a kibocsátók technikailag képesek lehetnek bizonyos tárcacímek zárolására. Ez megakadályozhatja, hogy a támadók továbbmozgassák vagy átváltsák az ellopott eszközöket.
A bitcoin esetében azonban egészen más a helyzet. Eric Jardine, a Chainalysis kutatási vezetője szerint a legnagyobb kriptovalutának nincs olyan központi kibocsátója, amely hasonló jogosultságokkal rendelkezne. A hatóságok ezért jellemzően csak akkor tudják visszaszerezni az ellopott bitcoinokat, ha hozzáférnek az érintett privát kulcsokhoz, vagy együttműködésre bírnak egy olyan tőzsdét vagy letétkezelőt, amelyhez a pénz végül megérkezik.
A stablecoinok befagyasztása ugyanakkor önmagában még nem jelenti a pénz automatikus visszaszerzését. A tényleges kártalanításhoz megfelelő jogi eljárásokra és a kibocsátók, a hatóságok, valamint az érintett szolgáltatók együttműködésére is szükség van.
A szabályozók is lépnének a sorozatos támadások után
A legutóbbi incidensek az amerikai szabályozó hatóságok figyelmét sem kerülték el. Michael Selig, az amerikai határidős árupiacokat felügyelő intézmény (CFTC) elnöke a Binance elleni támadást újabb érvként használja fel a külföldi kriptotőzsdék szigorúbb ellenőrzése mellett. Selig szerint indokolt lenne, hogy az Egyesült Államokon kívül működő, úgynevezett offshore kriptokereskedési platformok is szövetségi felügyelet alá kerüljenek.
A szabályozói nyomás fokozódása mellett a Mercado Bitcoin és a Binance esete arra is emlékeztet, hogy a kriptoiparban továbbra is komoly biztonsági kockázatokkal kell számolni. Hiába fejlődtek sokat a digitális eszközök tárolására és védelmére szolgáló technológiák, a legnagyobb piaci szereplők sem feltétlenül védettek a nagyszabású kibertámadásokkal szemben.
(Forrás: PYMNTS)
(Címlapkép: Depositphotos)
