A múlt hétvégén egy cikkben már körbejártuk az Accel kockázati-töketársaság év végi riportját, melynek első fele az európai fintech szektor évéről és a pozitív jövőbeli várakozásokról szólt. Ahogy megígértük, most a riport másik fontos témáját, a fintech szektor eddigi útját mutatjuk be, nem csupán azért, mert az elmúlt évtized kifejezetten eseménydús volt a fintechek számára, hanem azért mert ez az út a jövőre nézve is értékes tanulságokat tartalmaz.
Viszonylag nagy az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy a fintechek a 2000-es évek tűntek fel a színen, amikor az e-kereskedelem fellendülése jelentősen növelte az online fizetési szolgáltatások iránti igényt. Ebből a folyamatból a legtöbbet talán a PayPal profitált, melyet máig úgy ismerünk, mint az egyik első igazán nagy fintech cég.
Ha kicsit előre haladunk az időben a 2000-es évek végéig, egy transzformatív erejű sokkot figyelhetünk meg, ami hatalmas hatással volt a pénzügyi szektorra. A pénzügyi világválság olyan közismert szereplők bukását hozta el, mint a Lehman Brothers, emellett a lakosság bizalma jelentősen megrendült az összes inkumbens pénzintézetben, amikor fény derült azok felelőtlen ténykedésére. Az sem segített a helyzeten, hogy míg a bajba jutott pénzintézetek többségét az állam kimentette, addig az emberek többsége súlyos tüneteket érzékelt a válságból a saját bőrén. Mindez a hagyományos bankolás népszerűségének csökkenéséhez vezetett, sokan pedig egy új, megbízhatóbb út keresését tartották tanácsosnak.
A fintechek előretörése ennek megfelelően meg is kezdődött a 2010-es évek elején. A hirtelen jött növekedést a fogyasztói attitűdök drasztikus változása mellett az okostelefonok elterjedése, valamint a felhőalapú technológiák megjelenése együttesen váltották ki, hiszen ezek segítségével a fintechek rendkívül gyors innovációt voltak képesek megvalósítani. Ami a back-endet illeti, a hagyományosan alkalmazott monolitikus technológiai infrastruktúrát elkezdték felváltani a modularitásra és rugalmasságra épülő alternatívák, melyek a mai napig jellemzik a fintech szektor szereplőinek értékajánlatát. Ezen a területen az Accel az élharcosok között említi a Solarisbank Banking-as-a-Service, valamint a Mambu Software-as-a-Service szolgáltatót, melyek elsők között kínáltak flexibilis infrastruktúrát, ezáltal lehetővé téve azt, hogy a szoftvermérnökök a valódi innovációra fókuszálhassanak.
A front-end tekintetében elsődleges trendként a forradalmi ügyfélélményt kínáló fintechek említhetők, melyek olyan évszázadok óta ismert szolgáltatásokat gondoltak újra, mint a P2P utalások, a hitelek és a banki utalások. Az olyan új, diszruptív fintechek, mint a Klarna, a Revolut, a Monzo vagy épp a Brex ezeket a hagyományos szolgáltatásokat gyorsabb, kényelmesebb és egyben biztonságos módon kínálják az ügyfeleknek, ráadásul a kiemelkedő UI/UX élményszerűvé is teszi ezek igénybevételét.
Ha időben felzárkózunk a jelenbe azt láthatjuk, hogy egy újabb fintech generáció éledezik napjainkban és kezdi átformálni a pénzügyi szolgáltatásokat. Ezek a vállalatok minden korábbinál gyorsabban képesek piacra dobni és felskálázni új termékeiket. Segítségükkel a fintechek és akár a pénzügyi szektoron kívül tevékenykedő szereplők is kiaknázhatják a moduláris technológiai architektúrákban rejlő lehetőséget, így gyorsan és hatékonyan kínálhatnak új szolgáltatásokat klienseinek. Riportjában az Accel megemlít néhány nemzetközi best practice-t, úgy, mint a Marqeta (kártyakibocsátás), a Swan (beágyazott pénzügyek) és a DriveWealth (vagyonkezelés). Végezetül említésre kerül a Web3 is, a világháló egy új iterációja, amely a blokkláncon alapuló dencetralizáció segítségével venné vissza a kontrollt a központi adat tulajdonosoktól, a Bigtech cégektől. A Web3 új üzleti modellek és use case-k eljövetelét teheti lehetővé, így az Accel szerint erre a területre fokozottan oda kell figyelni a jövőben.
Forrás: Accel
Bátorfi Botond
