A Bunq-ot 2012-ben, Amszterdamban alapította Ali Niknam, aki egyben a cég első számú befektetője is, az alapítás óta összesen 45 millió Euróval tőkésítette a céget, legutóbb 2018 év végén.
A Bunq Nyugat-Európa többi neobankjához hasonlóan a klasszikus bankszektornál kedvezőbb díjcsomagokat kínál ügyfelei számára – alapszolgáltatásai gyakorlatilag teljesen ingyenesek, míg prémium szolgáltatásaiban egészen innovatív megoldásokat alkalmaz, gondoljunk csak a Metal kártyájukra, amelyek használatával a felhasználók minden elköltött 100 Eurója után a cég ültet egy fát.
A cég üzleti modellje a hasonló neobankokéhoz, hisz az ügyfélszám építésre épül és gyakorlatilag a bevont tőke egészét arra fordítják, hogy ingyenesen, vagy szinte ingyenes szolgáltatásaikkal nagy felhasználói bázist építsenek. Érdekes módon ezt az alapító Ali Nikman teljes egészében a saját vagyonából finanszírozza, és nincs is hír arról, hogy más forrásból is vonnának be tőkét.
A cég október elején bejelentette, hogy Európa szerte terjeszkednek Travelcard megoldásukkal, így Magyarországon is piacot nyitottak. Többszöri próbálkozás után sem sikerült azonban kártyát igényelnünk magyar igazolványokkal, telefonszámmal, és lakcímmel, így sajnos a szolgáltatásukat nem tudtuk tesztelni.
Az EU-s banki licensszel rendelkező Bunq régóta ott van az európai neobankok hadszínterén, tartja is a lépést, azonban a tőkebevonási versenyben és a növekedés ütemében nem tud együtt fejlődni a nagy konkurensekkel. Annak ellenére, hogy a szolgáltatásai nagyban megegyeznek az európai éllovasokkal, így 2019-től kínálnak ApplePay-t, Google Pay-t, az Onfido szolgáltatja KYC megoldásukat, nem látjuk azt, hogy 2020-ban a Bunq felforgatná a neobankok küzdelmét.
