Informatív riportban taglalja a digitális pénzügyi szolgáltatások létrehozását a brit 11:FS. Az anyag fókuszában a banki digitális termékfejlesztés, illetve annak problémái állnak. A fintech tanácsadó és pénzügyi szolgáltató tanulmánya módszeresen tárja fel az inkumbens pénzintézetek eddigi limitált sikerének okait, valamint a fintechek és Big Techek által kiaknázott lehetőségeket. Cikkünkben most a legfontosabb tanulságokat szemlézzük.
A piac – a legfőbb kihívások, amelyek érintik a pénzintézeteket
1. Változó ügyféligények- az ügyfelek számára a kényelmes és könnyed használat mára alapvető elvárás. Az ügyfelek figyelme ma átlagosan 7 másodpercig tart, vagyis nagyjából ennyi ideje van egy új szolgáltatásnak arra, hogy megragadja a figyelmüket. A többség ráadásul megszokta, hogy egyszerű banki szolgáltatások helyett sok helyen modern, ügyfélbarát, könnyen igénybe vehető szolgáltatást kap, ha pedig a bankja mindezt nem tudja megadni neki, gyorsan csökken az ügyfélelégedettség.
2. Új riválisok – legyen szó a rendkívül innovatív fintech cégekről, vagy az ügyfélkapcsolatok mestereinek számító, kimeríthetetlen pénzügyi forrásokkal rendelkező Big Tech cégekről, akik szintén egyre intenzívebben vannak jelen a pénzügyi szolgáltatások területén. A fintech cégek mára bebetonozták magukat innovatív, ügyfélközpontú pénzügyi szolgáltatóként, számos banki szolgáltatást hatékonyabb módon, alacsonyabb áron kínálnak a bankoknál, ez a trend pedig a Big Techek esetében is megfigyelhető. Sokatmondó, hogy az USÁ-ban a digitális pénztárcák száma immáron magasabb, mint a betéti számlák száma, ez a növekvő trend pedig világszerte szinte mindenhol megfigyelhető.
3. Növekvő költségek – ahogy a bankok igyekeznek gyorsan reagálni minden fontosabb innovációra, folyamatosan technológiai infrastruktúrák újabb rétegeit építik egymásra, ez hosszú távon folyamatosan növekvő technológiai költségeket és egyre nehezebb integrációt eredményez, ráadásul a meglévő infrastruktúrák fenntartása is egyre jelentősebb kihívásokat vet fel. Ez egy kifejezetten banki probléma, melyet technikai adósságnak nevezünk. Az elmúlt években a legnagyobb bankok majdnem ugyanannyit költöttek technológiai fókuszú fejlesztésekre, mint a Big Techek, a bevételek azonban jóval lassabban növekednek, mint a riválisok esetében.
A probléma – mi akadályozza a sikeres banki digitális transzformációt?
1. A banki döntéshozatali folyamatok általában rövid távra koncentrálnak, egy hosszabb felfutási idővel bíró, de nagy potenciállal rendelkező projekt sokszor háttérbe szorul egy gyorsabban megtérülő, de limitált lehetőségeket tartogató alternatívával szemben. A bankok az egy éven belüli bevételeket szem előtt tartva döntenek, nem ritkán elavult teljesítmény indikátorokat priorizálva a modern megoldásokhoz illeszkedő, relevánsabb szempontok helyett.
2. A rövid távú szemlélet mellett a döntéshozatal lassúsága, bürokratikussága és a rugalmasság egyértelmű hiánya is gyakran okoz gondokat. A pénzintézetek ugyanis hiába alkalmazkodnak és igyekeznek innoválni a kínált szolgáltatások tekintetében, a munkavégzés és a döntéshozatal módja nem változott a körülményekkel együtt. Ez pedig a hatékonyság kárára megy, sokszor pedig ahhoz vezet, hogy egy adott projektet egy olyan csapatnak kell megvalósítania, amely nem is képes beazonosítani az igazán releváns hosszú távú célokat és az addig vezető lépéseket.
3. Ahogy már említettük, a bonyolult technológiai infrastruktúrák további költségeket vonnak maguk után, a bankok pedig egyre több pénzt és időt fektetnek a kivitelezésbe. Ez elsőre pozitívumnak hangzik, azonban több szempontból sem ideális az innováció szempontjából. Egyrészt, a pénzintézetek hajlamosak egyre több pénzt, erőforrást fektetni a költséges projektekbe, mivel úgy érzik a magas induló költségek miatt túl nagy lenne a kockázat. A folyamatos befektetések azonban ezt az érzetet tovább növelik, így az az újítás, amely eredetileg rugalmas, innovatív folyamatot igényelt az idejétmúlt munkamódszerek és túlköltekezés jegyében valósul meg. Egy idő után pedig a hangsúly átkerül a szolgáltatás piacra dobására, így annak minősége helyett mindenkit az ütemterv pontos követése foglalkoztat.
4. Szintén általános probléma, hogy a pénzintézetek nem a megfelelő külsős szolgáltatókat veszik igénybe egy-egy feladat elvégzésére. Sok esetben több értelme van egyes feladatokra kisebb méretű, de az adott területen kiemelkedőnek számító szolgáltatókat választani, ahelyett, hogy egy közismert, nagyobb méretű szereplőt kérnek fel, aki egy átfogó szolgáltatás keretein belül a folyamat számos eleméért felelős. A fintechek és Big Techek esetében a kisebb Software-as-a-Service szolgáltatókkal való hatékony együttműködés tökéletes példája az iparági kooperációknak, a bankoknak azonban ezen a téren is van még mit tanulniuk.
5. A fintechek már rájöttek arra a törvényszerűségre, miszerint minél kisebb a változtatások mérete, annál gyakrabban eszközölhetők ki. Vagyis, ha egy új funkció vagy termék bevezetésére rengeteg pénzt, időt, erőforrást költünk úgy, ha sikerül is piacra dobni időben egy színvonalas végterméket, akkor is jó időbe fog telni a következő frissítés, márpedig a piac és az innováció nincs tekintettel az évzárásra és a házon belüli KPI-okra. A bankok mégis ezt a régi utat követik, miközben igyekszik magukat újítónak és rugalmasnak feltüntetni. Ha a pénzintézetek iOS frissítéseinek számát összevetjük a kisebb szereplőkével, máris érthető mire gondolunk.
Összességében jól látható, hogy a digitális innovációhoz való hozzáállás jelentős újragondolása nélkül a hagyományos pénzintézeteknek aligha lesznek tartós sikerei a fintech cégekkel, valamint a Big Techekkel szemben. A pénzügyi háttér és a kifejlett szervezeti háló adott, mindenképp sort kell azonban keríteni a döntéshozatali folyamatok reformjára, az általánosan használt teljesítmény indikátorok lecserélésére, valamint a technológiai újítások meglévő infrastruktúrába való moduláris beágyazhatóságának javítására. Az a bank, amely kész mindezt megtenni már rövid távon jelentős bevételnövekedést, valamint feljavult költséghatékonyságot tapasztalhat, ez pedig alighanem mindannyiuk számára kívánatos végkifejletnek tekinthető.
Az 11:FS riportja a digitális pénzügyi szolgáltatások fejlesztéséről itt érhető el.
Bátorfi Botond
