Salvador után a Közép-afrikai Köztársaság parlamentje is hivatalos fizetőeszköznek nyilvánította a bitcoint. Az ország vezetése szerint ezzel a lépéssel a legmerészebb és legambiciózusabb országok közé emelték az államot. Vajon ez több üres szavaknál?
A Közép-afrikai Köztársaság a világ egyik legszegényebb országa. Eddig az afrikai valutaközösségi frank volt az egyedüli hivatalos fizetőeszköz, amelyet több afrikai országban is használnak. A bitcoin bevezetése akár jelzésértékű is lehet a francia befolyás aktív csökkentésére, és más stratégiai partnerek felé való nyitásra. Annak ellenére, hogy az afrikai állam GDP alapján szegény, természeti kincsekben igencsak gazdag. Többek között óriási gyémánt, arany és uránium tárak is találhatók területén. Így feltehetően nem lenne hiány lehetséges partnerekből.
A közvélemény reakciója a bitcoin bevezetéséről még negatívabbnak is mondható, mint Salvador esetében. Bár a bitcoin képes a bankszektor által nem elérhető emberek pénzügyi bevonására és jelentős költségmegtakarításokat segíthet elő, közel sem biztos, hogy sikerül realizálni az előnyöket. A megfelelő működéshez szükséges infrastrukturális követelmények közül pont az egyik legfontosabb hiányzik például az országban: az internet hozzáférés. A lakosság csupán 4 százaléka rendelkezett internet kapcsolattal 2019-ben. Így nehéz érdemben elterjeszteni bármelyik kriptovaluta használatát.
Ha Salvador példájára tekintünk, akkor sem lehetünk túlságosan bizakodók. Már a bitcoin bevezetésének elején problémák adódtak a nemzeti tárcaszolgáltatással. Bár a kezdetekkor sokan töltötték le az egyébként akadozó alkalmazást, ezt főleg a 30 dollár értékű bitcoin ajándékért tették. A többség az ajándék elköltése után szinte nem is használta az applikációt. A tárcaszolgáltatáson túl az ATM-infrastruktúrával is gondok vannak, egyszerűen nem adekvát az országos lefedettség. Technikai problémák esetén a nemzeti segélyvonal gyakran nem is érhető el, így kérdéseikre is csak nehezen kapnak választ a lakosok. A bitcoin volatilitása mellett sem lehet elsiklani. Egyes vállalkozók például már nem fogadják el a kriptovalutát, ugyanis nem tudtak olyan árazást kialakítani, amellyel megérné biztosítani a fizetési lehetőséget.
A nem igazán pozitív tapasztalatok ellenére azonban nem szabad leírni a digitális valutákat, mint potenciális hivatalos fizetőeszközöket, csak nem feltétlenül a meglévő kriptovalutákban kell gondolkozni. Logikus, hiszen egy szuverén államnak nem érdeke, hogy egy nemzetközi, decentralizált rendszer komoly hatással legyen egész gazdaságára. Érdemes inkább a digitális jegybankpénzek körüli kezdeményezéseket figyelni. A digitális jegybankpénzekkel úgy lehet kiaknázni a kriptovalutákban rejlő lehetőségeket, hogy nem borul fel az állami és gazdasági status quo. Egy esetleges bevezetés előnyei többek között a bankolatlan lakosság magasabb fokú pénzügyi bevonása, a gyorsabb és költséghatékonyabb fizetések, valamint a fejlettebb nemzetközi utalások lehetnek.
Forrás: BBC, Fortune, Rest of World
Qayum Dániel
