A tőzsdék szervezett, koncentrált piacok, amelyeken a pénzügyi eszközök és áruk kereslete és kínálata koncentrálódik. Történetük Európából indult, a szervezett piacok izgalmas világa innen hálózta be a világgazdaságot.
Az értéktőzsdéken értékpapírok – főként részvények, kötvények és sok más papír, valamint egyéb pénzügyi eszközök forognak. Az árutőzsdék árupiaci termékek (gabona, olaj, nemesfémek és rengeteg más termék) kereskedelmét koncentrálják. Összességében a tőzsdék számtalan befektetési lehetőséget kínálnak.
Újabb cikksorozatunk első része a tőzsdék történetéről szól. A következő cikkekben a befektetők európai és nemzetközi védelmével, majd a befektetések kockázataival, illetve a legkockázatosabb befektetésekkel foglalkozunk.
A tőzsdék rövid története
A tőzsdék története a középkorba nyúlik vissza. A kereskedők először városok főterén találkoztak, ott adták-vették áruikat. Az olaszországi Velencében a hitelezők már az 1300-as években ajánlottak adósságleveleket vételre befektetőknek és hitelezőknek.
Az első valódi tőzsdét Belgiumban, Antwerpenben alapították 1531-ben. Az antwerpeni tőzsde még nem ismerte a részvényeket. Ezen a tőzsdén váltókkal és kötvényekkel kereskedtek. Londonban is adtak-vettek értékpapírokat, itt először kávékimérésekben zajlott a kereskedés, a londoni tőzsde 1760-ban alakult.
Jelentős lépés a tőzsdék működése felé a Holland Kelet-Indiai Társaság részvénykibocsátása volt. A társaság a tengeri viharok, kalóztámadások, valamint a hibás navigáció veszélyei miatt rendkívül kockázatos tengeri hajóutakra gyűjtött tőkét. A befektetőknek a társaság részesedést ajánlott az árueladásból, ha a hajó elérte a célállomást.
Ezzel megszületett a tőkeegyesítő részvénytársaság. A részvények kereskedelmére Franciaországban 1720 körül, New Yorkban 1793-ban alakultak szervezett piacok. Napóleon 1808-as kereskedelmi törvénye és az 1843-as porosz részvénytársasági törvény további lendületet adott a tőzsdék alapításának.
Magyar tőzsdék
A magyar tőzsde 1864-ben kezdte meg működését a Pesti Lloyd Társulat Duna-parti székházában. Először értékpapírtőzsdeként működött, majd magába olvasztotta a gabonakereskedelem központját. Felvette a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) nevet. Ezt követően 80 évig Európa egyik vezető tőzsdéje volt. Részvényekkel, záloglevéllel, külföldi pénznemekkel és váltóval kereskedtek itt.
Aranykora idején, 1905-ben csodálatos épületbe költözött: a mai Szabadság téri, Alpár Ignác tervei alapján épült Tőzsdepalotába. Itt működött 1948-ig. A világháborúk és gazdasági válságok miatt később azonban többször bezárták, illetve a kereskedés a tőzsdén sokáig pangott.
Az államosítás sem kímélte a tőzsdét, mint a kapitalizmus egyik jelképét – 1948 májusában bezárták. A kommunista központosított gazdálkodásban nem volt szükség a piacgazdaság intézményeire, értékpapírjaira, részvénytársaságaira.
A Budapesti Értéktőzsde (a BÉT) a rendszerváltást követően, 1990 júniusában alakult meg. Egyetlen részvénnyel kereskedtek ekkor a BÉT-en, az IBUSZ részvényeivel. A BÉT fejlődését a privatizáció hozta el. Mára regionálisan is elismert tőzsde, mely 1995-től folyamatosan tért át a tisztán elektronikus kereskedésre.
A tőzsdék izgalmas világa
A tőzsde fizikai, vagy digitális tér, ahol befektetők adnak-vesznek értékpapírokat, árukat. A tőzsdei parketten (a látogatói tértől elkülönített tőzsdeteremben) folytatott nyílt kikiáltásos kereskedéstől hosszú út vezetett az elektronikus kereskedésig. Már nem láthatunk kötjegyekkel szaladgáló, a tőzsdei láztól idegesen hadonászó brókereket, dealereket látogatói galériákról.
A tőzsdei kereskedés izgalma azonban nem változott. Az árakat nemcsak a kereslet és kínálat, hanem a befektetői hangulat és a gazdasági trendek is befolyásolják. A tőzsdei kereskedésben legális elemként van jelen a spekuláció. Izgalmas a tőzsdei szleng is, mely hagyományosan állat-metaforákkal határozza meg a piaci trendeket, illetve egyes befektetői csoportokat.
A bikapiac a jelentősen emelkedő, a medvepiac a csökkenő trendeket jelenti. A tőzsdecápák a rendkívül vagyonos stratégák, csak a profitra mennek. A bálnák hatalmas, tőkeerős befektetők, akik egyedül is képesek trendeket befolyásolni. A farkasok az agresszív befektetők, a birkák mindig az általános trendeket követik. A tőzsdei állatvilág szereplőit még tovább is sorolhatnánk.
A legizgalmasabb persze minden esetben a tőzsdei buborék, amikor a tényleges piaci helyzet és a kereskedői és befektetői előrejelzések között nagy a szakadék. Az árak a hatalmas profit ígérete miatt elszállnak az eszközök tényleges értékéhez képest. Ez a piaci összeomlás rendkívüli veszélyét hordozza magában. Amikor a buborék kipukkad, a tőzsdei zuhanástól beállhat a tőzsdekrach.
Tőzsdék és befektetők ellensége a piaci visszaélés
A tőzsdéknek jelentős szerepük van a gazdaság folyamatos tőkeellátásában. A tőzsde bátorítja a legális spekulációt. Ez jelenti az árakat befolyásoló piaci tényezők és trendek nyilvános forrásokból történő folyamatos követését, elemzését, valamint az azokra tekintettel történő üzletkötést.
A piacok tisztasága, valamint a tőzsdék és a befektetők ellen elkövethető legsúlyosabb cselekmények a piaci visszaélések. A piaci manipuláció, tiltott piacbefolyásolás a piac felé megtévesztő jelzéseket adó üzletelés és a bennfentes (még nyilvánosságra nem került bizalmas információn alapuló) kereskedelem megtépázza a piac átláthatóságát.
Az ilyen ügyletkötések alkalmasak hamis irányba terelni árakat, piaci trendeket. A pénzügyi- és árukereskedelmi rendszerekbe vetett bizalmat komolyan megrendítik.
A tőzsdefelügyeletek, a tőzsdék, a pénzintézetek éppen ezért folyamatosan monitorozzák az üzletkötéseket. Szükség esetén akár fel is függeszthetik a kereskedéseket a piac védelmében. A piaci visszaélés jogi következményei magas összegű bírságok, illetve súlyos büntetőjogi következmények is lehetnek.
A törvénykezésnek és piacfelügyeleti rendszereknek kiemelt szerepe van a piacok és befektetők védelmében. Következő cikkünkben a befektetővédelem kérdéseivel foglalkozunk.
(Forrás: BÉT, EduBourse, Investopedia, SoFi, WallStreetMojo)
(Címlapkép: Depositphotos)
