Óriási hiány van a környezettudatos példaképekből

Bár vannak biztató jelek, még mindig van hova fejlődnie a zöld IT-kezdeményezéseknek a régióban. A BCG Platinion 358 céget kérdezett meg fenntarthatósági IT-attitűdjéről Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon.

Az információs technológiai (IT) szektor fontossága mindennapjainkban megkérdőjelezhetetlen. A terület energiaigényéről azonban épphogy érdemes lenne többet kérdezni, ugyanis sokan nincsenek tisztában azzal, hogy jelentős károsanyag-kibocsátás fűződik hozzá. Egy egyszerű e-mail elküldése 4 gramm szén-dioxid-kibocsátással jár. Ha pedig fájlt is csatolunk hozzá, máris 50 grammra ugrik az érték.

A BCG Platinion a cseh, lengyel és magyar közép- és nagyvállalatok zöld IT-kezdeményezéseit kutatta egy felmérés keretein belül. Összesen 14 különböző szektor 358 cége töltötte ki a kérdőívet 2021 novemberében és decemberében. Túlnyomó többségük lengyel volt (261), a cseh és a magyar válaszadók száma (47 és 49) viszont igazán közel volt egymáshoz.

A felmérés legfőbb eredményei a következők voltak:

  • a résztvevők csupán 7,5 százaléka nevezhető “zöld IT vezéralaknak”,
  • mindössze 30 százalékuknak vannak IT vonzatú fenntarthatósági céljai,
  • 5-ből 1 vállalatot érdekel csak a zöld IT,
  • a cégek 67 százaléka nem méri az IT-folyamataiból származó üvegházhatású gázkibocsátást, valamint
  • a megkérdezettek 37 százaléka költségvetési korlátok miatt hanyagolja el a zöld IT-t.
Forrás: Depositphotos

Mi a helyzet Magyarországon?

A magyar válaszadók túlnyomórészt költséghatékonysági megfontolásokból döntenek a fenntarthatósági IT-fejlesztések mellett. A következő két leggyakoribb indok a munkavállalói elégedettség növelése, valamint a potenciálisan bevezetésre kerülő szabályozásnak való megfelelés. A ritkább válaszok között említést nyert a szervezet céltudatosságának megerősítése és a változó ügyféligényekhez való illeszkedés.

Amíg a lengyel vállalatok hajlamosak az ambíciózusabb célkitűzésre, addig a cseh és a magyar cégekre jellemzőbb a cselekvés és az elköteleződés. Itt fontos kiemelni, hogy bár az ambíció és a fenntarthatóság melletti erős elköteleződés mindenképp hasznos, könnyen átfordulhat greenwashingba, azaz zöldre mosásba. Legutóbb épp a brit bankszektorról számoltunk be, ahol ez egy problémát jelent a vállalások hitelességét tekintve.

A magyar válaszadók több szempontból is aránylag a többiek előtt járnak a zöld IT törekvések területén. Ezek közé tartoznak a következők (magyar vs. cseh és lengyel válaszok):

  • konkrét célkitűzések a környezeti hatás enyhítésére (63,6% vs. 54,2% és 61,7%),
  • IT vonzatú környezeti célkitűzések megléte (49% vs. 41,7% és 35,6%),
  • dedikált költségvetés az IT-folyamatok környezetvédelmi teljesítményének javítására (28,6% vs. 27,1% és 22,6%).

Az automatizált fenntarthatósági jelentések és az IT-folyamatokhoz kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátás felügyeletét illetően a lengyeleknél jobban, a cseheknél viszont rosszabban teljesítenek a magyar cégek. Az egyetlen kérdés, amiben mindkét ország mögött állunk, az a nettó karbonsemlegesség megcélzása 2030-ra. A megkérdezett lengyel vállalatok 28,7%-a, a csehek 25%-a, míg a magyarok csupán 20,4%-a tervezi semlegesíteni kibocsátását.

A BCG Platinion jelentése régiós szinten hiánypótló anyag. Aki szeretne többet megtudni a kutatás eredményeiről, az alábbi linken érheti el a teljes dokumentumot.

(Forrás: BCG Platinion)

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.