Rendszerszintű probléma a greenwashing a brit bankok körében – derül ki egy új felmérésből. A szigetország pénzintézetei hiába vallják magukat zöldnek, a valóságban kevés eredményt tudnak felmutatni a fenntarthatóság területén. A fogyasztók megtévesztése súlyos következményekkel járhat.
A Censuswide kutatócég 150 banki vezetőt interjúvolt meg, közülük mindannyian azt mondták, a fenntarthatóság kulcsszerepet tölt be bankjuk életében. Míg a nagy szavak szintjén teljes az egyetértés, a tettek mezejére már óvatosabban lépnek be a vállalatok. A felmérésben résztvevő bankoknak csupán 59 százaléka méri fel saját környezetre gyakorolt hatását és tűz ki célokat ennek csökkentésére. Vagyis 41 százalék úgy nevezi központi kérdésnek a bolygó jövőjét, hogy a sikeres fellépés nulladik előfeltételének sem képet megfelelni.
Greenwashing – szégyenérzettől mentes zöldre mosás
A kutatásból szintén kiderül, hogy a bankok 49 százaléka elsősorban karbonkreditek vásárlásával igyekszik fenntarthatóbbá válni.
A karbonkreditek – vagy szén-dioxid-kreditek – a szén-dioxid kibocsátáshoz való jogot jelképezik. A kreditet vásárló fél megvásárolja a jogot, hogy kibocsátással járó tevékenységet végezzen, ezzel megfizeti az általa okozott káros környezeti hatásokat. A karbonkreditek általában olyan projektek során jönnek létre, amelyek csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást vagy szén-dioxidot távolítanak el a légkörből, például az erdők megőrzésével, szél- és naperőművek építésével vagy metángáz megkötésével. Egy karbonkredit jellemzően egy tonna szén-dioxid megkövetésével vagy kibocsátásának elkerülésével ér fel. Ha tehát valaki megvesz egy ilyet, az a káros tevékenységével párhuzamosan 1 tonna szén-dioxid légkörből való eltávolítását is finanszírozza.
A karbonkreditek népszerűsége azt mutatja, hogy a bankok hajlandók pénzt szánni a változásra, de a működésük valódi átalakítása helyett inkább fizetnek azért, hogy nagyobb változtatás nélkül folytathassák a jelenlegi tevékenységüket. Ez hosszú távon nem megoldás, az érdemi zöldülés halogatható, de nem kerülhető el.
A bankok ennek ellenére máris zöldnek vallják magukat, rendre hangsúlyozzák, hogy őket tényleg nagyon érdekli a bolygónk sorsa. Az adatokból viszont mint látjuk, nem ez derül ki.
A fogyasztók irányából érkezik a nyomás
Pedig igény lenne az újdonságokra. A Kearney tanácsadócég kutatása alapján a brit fogyasztók 40 százaléka szívesen fizetne 5-10 százalékkal többet egy valóban fenntartható szolgáltatásért. Sőt, a megkérdezettek tizede még bankot is váltana, ha máshol több fenntartható pénzügyi terméket érhetne el.
A bankok igyekszenek is reagálni a friss igényekre, de az eddig bejelentett megoldások többsége a greenwashing vonalán halad tovább. A tényleg környezetbarát termékek helyett homályos feltételek mentén befektető alapokat, utógondozás nélküli faültetéseket és a mostaninál alig kisebb karbonlábnyommal rendelkező, zöldnek titulált bankkártyákat kínálnak az ügyfeleknek.
Nagyobb szabályozói szigorra lesz szükség
Úgy tűnik lassan a szabályozók is észreveszik, hogy szorosabb ellenőrzésre lesz szükség a banki greenwashing megfékezéséhez. Ez tartalmazza a karbonsemlegességi célok teljesülésének felügyeletét, valamint a klímaváltozással járó pénzügyi kockázatok pontosabb definiálásának megkövetelését a pénzintézetektől.
A Censuswide által megkérdezett banki vezetők három fontos akadályt határozták meg, amelyeket le kell küzdeni a tényleges fenntarthatóság eléréséhez. Ezek az alábbiak:
- egységes és általános szabályozói fellépés (31 százalék),
- felülírandó banki kulturális örökségek (25 százalék), és
- a fenntartható pénzügyi piac limitált ismerete (25 százalék).
Az interjúalanyok még két kulcsfontosságú fenntarthatósági területet is kiemeltek. Először is 97 százalékuk szerint a folyamatos digitalizáció elengedhetetlen a sikerhez. Továbbá, tízből kilenc vezető odafigyel a fenntartható ellátási láncok kiépítésére, kiszűrve a megfelelő beszállítókat.
“Bár történtek fontos előrelépések a fenntartható bankolás vezetői szinten való kezelésében, a riportból kiderül, hogy a bankok továbbra is inkább csak beszélnek és nem igazán cselekednek. A greenwashing egy folyamatosan fennálló kihívás a pénzintézetek kapcsán. Csak akkor tudják majd megvédeni a hírnevüket, ha optimálisan kivitelezik a fenntarthatósági kezdeményezéseiket. Ezt fenntartható digitalizációval és az általuk kiváltott hatás mérésére alkalmas, átfogó ESG keretrendszerrel tehetik meg.”
Peter-Jan Van De Venn, a Mobiquity fintech stratégiai igazgatója
A probléma megoldása még messze van, az ilyen felmérések viszont kifejezetten fontosak lesznek. Itt az idő, hogy a bankok ne téveszthessék meg büntetlenül az ügyfeleket. Aki zöldnek szeretne tűnni, annak tennie kell érte, aki pedig nem hajlandó a tettek mezejére lépni, számítson az ügyfelek elégedetlenségére.
(Forrás: Finextra)
