A jövő a fenntartható bankolásé

A napokban került sor egy izgalmas panelbeszélgetésre a fenntartható bankolással kapcsolatban. Az esemény célja a jelenlegi helyzettel kapcsolatos eszmecsere és a jövőbeli trendek közös felvázolása volt. A klímaváltozás jelentette fenyegetés növekedésével a fenntartható működés a bankolásban is egyre fontosabbá válik. Emiatt elengedhetetlen, hogy minden szereplő több figyelmet szenteljen a problémának. 

A beszélgetést Simon Koci, a TapiX partnerségekért felelős vezetője moderálta. A TapiX a Dateio cseh fizetési szolgáltató hozta létre, a vállalat pedig elsősorban a fizetési adatok gazdagításával foglalkozik. A paneltagok között ott volt Gerald Gruber, a bunq neobank kereskedelmi igazgatója; David Lais, a fenntartható banki infrastruktúra szolgáltatással foglalkozó ecolytiq társalapítója; Jessica Carta, a Treecard zöld neobank termékfejlesztési vezetője; valamint Lilli Staack, a szintén zöld neobankként aposztrofálható Tomorrow kommunikációs igazgatója. A folytatásban az ő legfontosabb gondolataikat vesszük számba. 

Az elvégzendő munka mennyiségéről sokat elárul, hogy a beszélgetés moderátora nem ismerte az ESG kifejezést. Simon Kocit a panel résztvevőinek kellett felvilágosítani, hogy az ESG alatt egy olyan filozófiát értünk, ami a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok figyelembevételén alapszik. 

bunq – konzisztens zöld politika

Gerald Gruber elmondta, bár a bunq alapvetően nem zöld neobankként definiálja magát, nagy hangsúlyt fektetnek a kérdésre. A vállalat fatelepítési programján keresztül több millió fát ültetett el az ügyfelekkel együttműködve. A kezdeményezés konzisztens a bunq azon meggyőződésével, miszerint a bankoknak több segítséget kell nyújtani az ügyfeleknek a fenntartható életmód kialakításában. 

Gruber egy másik fontos tényre is felhívta a figyelmet. A bankok finanszírozási tevékenysége sokkal nagyobb hatással van a környezetre, mint saját működésük. Emiatt nem szabad megfeledkezni a valódi problémáról és néhány látványos lépéssel letudni a reagálást. A legtöbb, amit egy bank a környezetért tehet az, hogy fenntarthatóbb hitelezési politikát alakít ki és aktívan a környezetkímélőbb működésre sarkallja nagyvállalati ügyfeleit. A bunq komolyan veszi a fontos elvek betartását. A neobank maga is átfogó klíma riportot publikál, melyben transzparensen kommunikál a fenntarthatósági célokról és a konkrét eredményekről is. 

Gruber egy másik fontos kérdést is érintett. A szakember szerint a bankokon belül létrehozott, különálló ESG csoportok épp a lényeget tévesztik szem elől. Az ESG nem egy marginális téma, amivel egy kisebb csapatnak kell foglalkoznia, hanem egy filozófia, ami mindenkit érint és mindenkit cselekvésre késztet. A fenntarthatósági értékrendet emiatt mélyen be kell ágyazni a vállalati kultúrába. Hosszú távon csak így lehet tartós sikereket és összhangot teremteni a bank és az ügyfelek között. 

ecolytiq – az inkumbensek átsegítése a jövőbe

Az Ecolytiq a bankokat és egyéb pénzintézeteket segíti fenntartható pénzügyi szolgáltatás infrastruktúrával. A vállalat szolgáltatásaira nagy szükség van, hiszen ez a közeg a hatalmas ügyfélszám miatt nagy szerepet játszik a zöld banki forradalomban. Az Ecolytiq küldetése főleg amiatt fontos, mert az inkumbensek láthatóan nem készültek fel eléggé a klímaváltozással járó kockázatok kezelésére, így támogatást igényelnek ahhoz, hogy színvonalas termékeket tudjanak piacra dobni.

David Lais társalapító szerint a klímaváltozás egy olyan probléma, ami mindenkit érint és mindenkinek részt kell vennie a megoldásában. Lais úgy gondolja, hogy a panelben résztvevő zöld fintechek hiába egy területről érkeznek, nem riválisai, hanem sokkal inkább szövetségesei egymásnak. A jelenlegi szituációra nem is illeszthető rá az egymás közötti verseny, ehelyett a közös célok dominálnak. A vállalatok egyaránt érdekeltek a fenntartható bankolás megerősödésében, az emberek edukációjában és a bankok támogatásában. 

Mint elmondta, a zöld fintechek inkább inspirációt merítenek egymás sikereiből és nyitottak a közös megoldásokra és kollaborációkra. Az Ecolytiq számára például a holland-brit Triodos Bank volt az első igazán erős példa. A Triodos a világ első zöld bankja. A vállalat 1980-as alapítása óta konzisztensen képviseli a fenntartható, környezetkímélő bankolás fontosságát.

Treecard – a faültetés ereje

A Treecard egy újrahasznosított fából készült Mastercard debitkártyát kínál ügyfeleinek. A felhasználók költései után a vállalat a Mastercardtól megkapja a beszedett bankközi jutalék egy részét, ezt az összeget pedig faültetési projektek támogatására fordítja. Az ügyfelek így minden vásárlással hozzájárulhatnak a bolygó újrafásításához, amire a rengeteg fakivágás miatt nagy szükség van. 

A vállalat termékfejlesztési vezetője szerint noha a pénz önmagában nem rossz dolog, a bankok ténykedése sok esetben negatív konnotációk kialakulásához vezetett. A neobankok és fintechek feladata, hogy pozitív irányba tereljék az ügyfelek pénzkezelését és segítsék őket a pozitív környezeti hatás kifejtésében. A Treecard egy kifejezetten egyszerű modellt követ és pontosan ezt a célt igyekszik szolgálni. 

Jessica Carta szerint nagyon fontos, hogy a bankok megértsék, miszerint a zöld bankolás nem egy pillanatnyi trend, vagy hype. Mindenkinek minél előbb meg kell értenie, hogy a fenntarthatóságnak kell az új normává válnia, hamarosan nem is lesz más alternatívája a világnak. A bankok a saját működés zöldebbé tétele mellett nagy hangsúlyt kell fektessenek a hitelezési politika újradefiniálására és a színvonalas zöld pénzügyi megoldások kifejlesztésére. Mindezt azonban csak akkor lehet hatékonyan végrehajtani, ha előtte az ügyfeleket is megfelelően edukálják. 

Az emberek többsége például nem ismeri a karbonlábnyom fogalmát, vagy ha találkozik is ezzel a kifejezéssel, nem tudja hatékonyan befogadni annak mondandóját. Ebben a helyzetben jelentős a pénzügyi szektor felelőssége. A zöld pénzügyi termékek mellett szükség van az edukációs tartalmak előállítására, valamint arra, hogy a piacra dobott megoldások minden esetben segítsék a befogadást és aktivizmust inspiráljanak az ügyfelekben.

Ez egy olyan cél, amiben a teljes szektornak közösen kell fellépnie. Carta ennek megfelelően megerősítette Gerald Gruber, a bunq kereskedelmi igazgatójának meglátásait a szegmensben zajló versennyel kapcsolatban. A zöld fintechek és neobankok partnerként tekintenek egymásra és keresik az együttműködési lehetőségeket. A cél nem a jelenlegi torta minél nagyobb részének kiszakítása, hanem a torta méretének növelése. 

Tomorrow – átfogó zöld banki termékpaletta

A Tomorrow a Treecardhoz hasonlóan zöld fintechként aposztrofálható, termékpalettája azonban jóval szélesebb. A vállalat ebben az értelemben inkább a bunq-hoz hasonlítható. A Tomorrow kiterjedt banki, pénzforgalmi és vagyonkezelési megoldások kínál az ügyfeleknek. A klienseknek lehetőségük van a megtakarítások felhalmozására, legyen szó a visszajáró felrérakásáról, vagy épp a célhoz kötött megtakarítási zsebek nyitásáról. A hamarosan élesedő befektetési szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a kliensek fenntartható alapokba helyezzék pénzüket. A Tomorrow egyébként (az Ecolytiq-hez hasonlóan) tagja a Visa Fintech Partner Connect programnak. 

A neobank kommunikációs igazgatója szerint fontos észben tartani, hogy a hétköznapi cselekvések és a fenntartható törekvések nem választhatók szét. A valódi fenntarthatósághoz a mindennapi szokásokat kell újragondolni és zöldebbé tenni. Ahhoz, hogy ez végbemehessen a bankoknak is segíteniük kell az ügyfeleknek. 

A Tomorrow ezt azzal is igyekszik megtenni, hogy kizárólag fenntarthatóan működő vállalatoknak helyezi ki az ügyfelek betéteit. Sok bank úgy kínál zöld pénzügyi termékeket az ügyfeleknek, hogy a betétekből továbbra is bőségesen hitelez a környezetre nézve káros tevékenységet végző vállalatoknak. A Tomorrow ezzel szemben transzparens és zöld hitelezési politikát folytat, ezáltal is hozzájárulva a valódi előrelépések eléréséhez. Lilli Staack szerint a siker érdekében a holisztikus megközelítést kell középpontba helyezni. Minden téren segíteni kell az ügyfeleket a zöldebb életben, legyen szó befektetésekről, betétekről, költésekről, megtakarításokról.

Staack meggyőződése, hogy a változáshoz a legnagyobb, teljesen profitorientált bankoknak is be kell szállniuk a küzdelembe. Ahhoz, hogy ez valóban megtörténjen az embereknek kell lépni és bankot váltani, amennyiben nem elégedettek a meglévő szolgáltatójukkal. Optimizmusra ad okot, hogy a Tomorrow ügyfelei között meglepően sok a 40 év feletti ügyfél. Mivel ez a korosztály sokkal nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint a fiatalok, így az ő bankváltásuk már valódi reagálásra kényszerítené az inkumbenseket. 

A jövő egyértelmű, a tempó még kérdéses

A beszélgetésből egyértelműen kiderült, hogy mindenki a fenntartható bankolás fellendülésére és az újabb zöld pénzügyi termékek érkezésére számít. Ezzel nem is kockáztatunk nagyot, hiszen a klímaváltozás miatt előbb-utóbb nem is lesz más választásunk, mint a valóban fenntartható banki termékek és hitelezési tevékenység előtérbe helyezése. Nagyon nem mindegy ugyanakkor, hogy mikor érjük el ezt a kívánt állapotot. Ha a bunq, az ecolytiq, a Treecard, vagy épp a Tomorrow tevékenységén múlik, akkor valószínűleg elég hamar. A kérdés csak az, hogy a hagyományos szereplők is készek-e valódi áldozatokat hozni a fenntartható jövő megteremtéséért. 

Bátorfi Botond

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.