Az Egyesült Államokbeli nagyvállalatok többnyire túlléptek a kísérletezésen, és beépítik a mesterséges intelligenciát (AI) a mindennapi működésükbe. A továbblépési út azonban messze nem szabványosított – hívja fel a figyelmet a Pymnts Intelligence friss felmérése.
A legalább 1 milliárd dolláros éves bevételt termelő vállalatok pénzügyi igazgatóinak felmérésén alapuló tanulmány rámutatott, hogy bár a legtöbb vezető a mesterséges intelligenciát elengedhetetlennek tartja a jövőbeli teljesítményhez, stratégiáik iparáganként eltérőek, és a végrehajtásba vetett bizalom terén is vegyes a kép.
Miért van szükség az AI-ra?
A felmérésben megkérdezett pénzügyi igazgatók 34 százaléka a mesterséges intelligencia bevezetésének legfőbb okaként a termelékenység növelését jelölte meg, míg 24 százalék a versenyképesség megőrzésére összpontosít, 19 százalék pedig az adatokon alapuló jobb döntéshozatalt helyezi előtérbe.
A válaszadók fele a technológia bevezetésétől azt várja, hogy az AI új készségeket igénylő munkaköröket teremt, miközben 47 százalék létszámleépítésre számít. Összességében a pénzügyi igazgatók 60 százaléka mondta, hogy cégük legalább részben felkészült a mesterséges intelligencia bevezetésével összefüggő változásokra a foglalkoztatottaknál, de csak 12 százalék nyilatkozott úgy, hogy nagyon felkészültnek tartja magát.
Iparáganként jelentős eltérések
Az árutermelő iparágakban a pénzügyi igazgatók közel fele a termelékenység növekedését jelölte meg a mesterséges intelligencia beruházások elsődleges mozgatórugójaként. Ezzel szemben a szolgáltató cégek inkább a döntéshozatal javítására összpontosítottak, tükrözve az emberi ítélőképességre és az ügyfél-visszajelzésekre való támaszkodásukat. Mindeközben a technológiai cégek a versenyelőny megőrzésére helyezték a hangsúlyt, kiemelve az innovációs ciklusok felgyorsulásának sebességét.
Nincs egységes kézikönyv arra hogyan építik be az új technológiát a munkafolyamatokba. Ezen a területen a vállalatok az ágazatukban teremtett értékhez igazítják megközelítéseiket. Egyesek mesterséges intelligencia szakértelemmel rendelkező új tehetségekbe fektetnek be. Mások a munkafolyamatokat tervezik át, hogy ötvözzék az emberi és gépi képességeket. Sokan mindkettőt teszik.
Hosszú távú hatások
A jelentés ugyanakkor rámutatott arra, hogy egyre nagyobb az egyetértés a mesterséges intelligencia hosszú távú hatásaival kapcsolatban. Ahelyett, hogy egyszerűen megszüntetné a munkahelyeket, a mesterséges intelligencia várhatóan átalakítja azokat. A pénzügyi igazgatók fele úgy véli, hogy új, eltérő készségeket igénylő munkakörök jelennek majd meg, ami egy olyan munkaerőre utal, amely idővel egyre specializáltabbá válik. Az elvárás a munka nagyobb értékű feladatok felé történő átcsoportosításán alapul.
Az átmenet azonban nem zökkenőmentes. A vezetők a működési komplexitást említették fő problémaként, valamint a változáskezeléssel kapcsolatos kihívásokat. A készséghiány továbbra is állandó probléma, különösen a szolgáltatási szektorokban, ahol a mesterséges intelligencia bevezetését nehezebb szabványosítani. Az alkalmazottak ellenállása és a megfelelési kockázatok szintén szerepet játszottak a tervezésben, különösen a szigorú szabályozói felügyelettel rendelkező iparágakban.
Nem egyszerű, de működhet
A jelzett akadályok ellenére az eredmények értékelésének hangvétele inkább mérlegelést, mintsem aggályokat jelzett. A legtöbb pénzügyi igazgató kiegyensúlyozottnak írta le a mesterséges intelligencia hatását, amely az előnyöket a zavarokkal ötvözi. Csak kis részük értékelte negatívnak az összhatást. Ez arra utal, hogy egyre inkább felismerik, hogy bár a megvalósítás nehézkes lehet, a haladási irány egyértelmű.
A bevezetési nehézségek egyik oka lehet az egyetemes ütemterv hiánya. Azok a vállalatok, amelyek a mesterséges intelligenciát a saját működési modelljeikhez igazítják, ahelyett, hogy egy univerzális megközelítést erőltetnének, jobb helyzetben lehetnek a hosszú távú előnyök kiaknázásában.
(Címlapkép: Depositphotos)
Forrás: Pymnts
