A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak tanácsadója megvizsgálja, hogyan vált a fizetés és vásárlás “élményből” egy mindennapi háttérfolyamattá, amelyet már alig tudunk nyomon követni.
Fizetés, ami már nem fizetés – hanem láthatatlan nyelv
A Fintech Világa legújabb adásában Kajum Danival, a Peak tanácsadójával arról beszélgetünk, hogyan változott meg gyökeresen az, amit fizetésnek hívtunk – és miért állítja Dani, hogy a fizetés ma már inkább egy „nyelv”, mint egy cselekvés.
Régen a fizetés egyetlen mozdulat volt: pénzt adtunk, cserébe kaptunk valamit. Ma viszont egy láthatatlan, háttérben futó folyamat, amely a mindennapjaink szövetébe épült be. Sokszor úgy fizetünk, hogy szinte fel sem fogjuk – csak csipog egy terminál, levonódik egy előfizetés, vagy elindul egy gördülékeny szolgáltatás a háttérben.
Vasrudaktól a láthatatlan tranzakciókig
Az adás egy nagyon plasztikus kontraszttal indul:
- valaha 20 centis vasrudakkal fizettek a kelták – ez volt a „pénz”, az övön csörgött, látható és súlyos volt,
- ma pedig bankkártyával, telefonnal, órával, rollerrel, hűtővel fizetünk – és jó eséllyel nem is figyeljük, hogy éppen tranzakció történik.
Hogyan tűnt el a fizetés, mint élmény a szemünk elől, miközben a tranzakciók száma megtöbbszöröződött? Ami régen egy hónapnyi pénzmozgás volt, azt ma egy egyetemista délelőtt „elintézi”. Mindeközben pedig van, hogy nem is nyúl a pénztárcájához, mert már nincs is nagyon mire.
Konkrét példák is előkerülnek:
- tömegközlekedés: jegyiroda helyett elég a kártya a metrókapunál;
- rollerek és mikromobilitás: QR-kód, csilingelés, megyünk – a fizetés a háttérben zajlik;
- autópálya, parkolás, előfizetések, streaming, randialkalmazások – minden apró élethelyzetre külön digitális szolgáltatás és külön fizetés épült rá.
A fizetés így válik folyamatos, halk háttérzenévé: mindig szól, de ritkán figyelünk rá.
A fizetés mint rendszerek közti nyelv
A modern fizetés valójában rendszerek közötti kommunikáció. Egyetlen tranzakció alatt rengeteg folyamat fut le a háttérben, különböző rendszerek között, amelyek olyan kérdésekre adnak választ, mint:
- Ki vagy, hogyan azonosít a rendszer?
- Jogosult vagy-e a hozzáférésre?
- Van-e pénz a számlán?
- Mit veszel: terméket, szolgáltatást, hozzáférést, élményt?
- Hol történik mindez, mennyiért, milyen adóval, milyen kedvezménnyel?
- Kit illet a pénz, és mikor tekintjük véglegesnek a fizetést?
Ezt a „párbeszédet” már nem mi folytatjuk, hanem a háttérben futó rendszerek. Mi legfeljebb jóváhagyjuk, vagy még azt sem, ha automatikus levonásról, előfizetésről, háttérben futó fizetési folyamatokról van szó.
Kényelem kontra kontroll – tudjuk még, mennyi pénzünk van?
Az adásban szóba kerül a láthatatlanság ára is. Miközben a fizetés gyorsabb, kényelmesebb, és élmény szinten szinte súrlódásmentes, közben könnyebben veszítjük el a kontrollt.
- alig emlékszünk, mire fizettünk elő,
- ritkán nézzük végig az értesítéseket,
- nem mindig tudjuk, hogy mennyit költöttünk aznap.
Az új fogyasztói szokások miatt kiemelten fontossá vált a tudatos pénzügyi önellenőrzés (időnként végignézni az előfizetéseket, levonásokat), és az alapvető pénzügyi edukáció – ideális esetben már családban, iskolában.
Mert ha a fizetés már egy láthatatlan háttérnyelv, amelyet az eszközeink és szolgáltatásaink beszélnek, akkor nekünk legalább értenünk kell: mennyi, honnan, mire, milyen gyakran?
A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.
