A Fintech szalon rendezvénysorozat idei második eseményén, március 30-án a kiberbiztonságról és a digitalizált pénzügyekről volt szó. A három előadó más-más nézőpontból világította meg a téma legfontosabb kérdéseit, szó volt például az internetes vásárlások veszélyeiről, a pénzintézetek informatikai infrastruktúrájának fontosságáról, és az internetes csalások felismerhetőségéről is.
A résztvevők elsőként a BCE FinTech Center vezetőjének, Varga Krisztiánnak az előadását hallgatták meg, aki elmondta, akár még a digitális világban kényelmesen mozgó emberek is könnyen csalás áldozatává válhatnak az interneten, mert bár rengeteget használjuk a világhálót, az általunk használt felületek és szolgáltatások pontos működését továbbra sem feltétlenül értjük. A visszaélések elkerülését az is nehezíti, hogy a csalások indirektebbé, szofisztikáltabbá váltak. Míg korábban valakit az utcán leütöttek vagy fegyvert fogtak rá, hogy adja oda a pénzét, addig manapság a csalások többsége arc és agresszió nélkül megy végbe, a végkifejlet azonban ugyanaz.
Varga beszélt arról is, hogy az internet által átszőtt világunkban megváltozott értékeink megőrzésének módja. Pénzünket sem feltétlenül tartjuk már bankban, ráadásul adataink ismerete is pénzügyi haszon szerzésére alkalmas értékké vált. A digitalizáció forradalma rákényszeríti a fogyasztókat, hogy változtassanak fogyasztási szokásaikon, a pénzintézetekre pedig szintén nagy nyomás hárul, hogy digitálisan, kényelmesen és könnyen elérhetően kínálják szolgáltatásaikat. Jogosan merül fel a kérdés azonban, hogy ha a digitalizáció ily mértékben borítja fel az eddigi status quot, hogyhogy számos kockázati tényezőt továbbra sem sikerült kiiktatnunk, sőt, van amelyeket még épphogy csak ismerünk. Varga elmondása szerint ez azzal magyarázható, hogy bár a világ folyamatosan változik, a bankok továbbra is profitorientáltan működnek, azaz minden innováció számára az első megugrandó lépcső a megtérülés.
A második előadó, Bíró Gabriella, az MNB Informatikai Felügyeleti Főosztályának vezetője szabályozói szemszögből közelítette meg a témát. Mivel az informatikai felügyelet célja a felügyelt intézmények informatikai megfelelőségének biztosítása, így ő az intézmények felelősségét hangsúlyozta a kérdésben. Elmondta, a biztonságos és megbízható informatikai infrastruktúra biztosítása bár elengedhetetlen, önmagában még kevés, kulcsfontosságú ugyanis a társadalom edukációja a kérdésben. Ha az emberek pontosan fel vannak készítve a kiberbiztonságot illető veszélyekre, ismerik a legfontosabb kockázati tényezőket, akkor máris szignifikánsan csökkenhet a visszaélések száma.
Végül Lengré Tamás, az ASC ügyvezetője tartotta meg előadását, melyben részletesen elemezte a pénzügyi digitalizációt érintő legfontosabb kockázatokat és kihívásokat. Lengré felhívta a figyelmet a GDPR, a PSD2, valamint az új infotörvény által jelentett kihívásokra, melyek folyamatos alkalmazkodásra kényszerítik a digitalizált világ résztvevőit, valamint elmondta azt is, mostanra már annyi különböző internetes visszaélésről tudunk, hogy szinte lehetetlen egy fogyasztónak mindegyikre felkészülni. Külön nehezíti a helyzetet, hogy csalók az áldozatjelöltek targetálásában is kifinomultabbak lettek, így például az idősebbek gyakran kapnak hamis hirdetést vagy átverésen alapuló e-mailt. Ezzel szemben a fiatalokat az aktuálisan népszerű témákkal kapcsolatban keresik meg, így váltak népszerűvé a bitcoinnal kapcsolatos csalások és a „páratlan” meggazdagodást ígérő befektetési lehetőségek.
A három előadást végighallgató közönség alighanem rengeteg hasznos ismerettel gazdagodott a témában, az azonban tagadhatatlan, hogy az elhangzottak alapján az internet használóknak nem lesz egyszerű elkerülni a kiberbiztonsági veszélyeket a digitális térben.
Bátorfi Botond
